Alajos, Leila
20 °C
36 °C

Hátrányosan megkülönbözteti a vidéki kismamákat a kórházi átalakítás

GettyImages-1041926756
2021.06.10. 08:33 Módosítva: 2021.06.10. 09:43
A városi kórházak szerepének leépítéséről, ágyszámcsökkentésről és a centrumkórházak szerepének erősítéséről szól az a javaslat, amely véletlenül került nyilvánosságra. A tervezet sokak felháborodását váltotta ki.

Még ugyan nem ért véget a koronavírus-járvány harmadik hulláma, több mint 549 beteget ápolnak kórházban koronavírus miatt, de már terítéken van az egészségügyi intézményrendszer jelentős átalakítása. 

Amint az kiderült, hét kórházban megszűnne az aktív-, közülük egyben a krónikusbeteg-ellátás, további tizenhárom kórházban pedig nem végeznének műtéteket a jövőben egy szakmai tervezet szerint.

Egyebek között ezek a javaslatok szerepelnek az RTL Híradó birtokába jutott dokumentumban, amelyet az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) készített a múlt héten.

A dokumentum szerint a kisebb, vidéki kórházaknak a járóbeteg-ellátásra és az egynapos beavatkozásokra kellene berendezkedniük. A nagyobb műtéteket és ügyeleteket átvennék tőlük a nagyobb kórházak. A speciális tudást vagy orvosi műszereket igénylő beavatkozásokat kizárólag a térségi központokban, jellemzően az egyetemeken vagy a centrumkórházakban végeznék el.

 Az átalakítás során

  • 2 472 aktív ágy megszűnik,
  • hat kórházban megszűnik az aktív ellátás,
  • egy kórházban megszűnik a krónikus ellátás is,
  • tizenhárom kórházban megszűnik vagy átalakul a műtéti ellátás.

A fekvőbeteg-rendszer átalakításáról szóló dokumentum nem először kerül szóba. Nemrégiben az Indexnek számolt be dr. Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke is, aki úgy véli, folyamatos átalakításokra van szükség a hazai egészségügyben, ugyanis a technikai eljárások lehetővé teszik a rövidebb idejű egynapos kórházi ellátásokat is.

Megporosodott rendszer 

Szintén így látja a helyzetet a MOK Győr-Moson-Sopron megyei elnöke, dr. Szijjártó László is, aki egyetért abban, hogy

bizonyos orvosi ellátások központosítása célszerű. 

Többek közt ide tartoznak azok a komplex ellátások, mint például a szívsebészet, az onkológiai ellátás bizonyos elemei, illetve a koraszülött-ellátás a 32-34. hét felett.

A megyei elnök ugyanakkor hangsúlyozta, számos olyan terület van, ahol az ellátás központosítása nem célszerű, mint a sürgősségi ellátás, az alapellátás vagy a gyakori nem komplex kezelést igénylő betegségek kezelése.

Szijjártó László felhívta a figyelmet arra, hogy

az átalakítás megtervezése, racionalizálása is gondos tervezést és széles körű egyeztetést igényel. Amelyhez olyan más szemléletű szakemberek bevonására is szükség van, akik túllátnak a hazai ellátórendszer megkövesedett szokásain és korlátain, és nem érdekeltek a meglévő rendszer konzerválásában.

Az intézkedés terve anyai szemmel abszurd 

Az OKFŐ által előkészített munkaanyag külön kitér arra, miképpen tervezik a szülészetek átalakítását. A javaslat szerint a kisvárosi kórházakban csak nappal lehetne szülni, ügyeleti időben a megyei kórházba kellene menniük a kismamáknak, ami nagy felháborodást váltott ki. 

A várandósok és a családok mellett a szakmai szervezetek is tiltakoznak a tervezet ellen.

Másállapotot a szülészetben! mozgalom szerint a csak nappal működő szülészetek kizárólag a programozott császármetszésekre lesznek használhatók, az orvosilag nem indokolt műtétek pedig az anyára és a babára is veszélyt jelentenek. 

SZINTÉN KOMOLY PROBLÉMÁNAK TEKINTIK, HOGY A VAJÚDÁS AKÁR tizenkét ÓRÁIG VAGY ANNÁL TOVÁBB IS ELTARTHAT, AMI EGÉSZ EGYSZERŰEN NEM FÉR BELE A NAPPALI MŰSZAKBA.

„Az intézkedés terve anyai szemmel abszurd, és csak fokozza a bizonytalanságot, ami amúgy is jellemzője ennek az életszakasznak. Ezzel együtt hátrányosan megkülönböztetik a vidéken élő kismamákat, ami több jogszabállyal is ellentétes, egy váratlan komplikáció során pedig félő, hogy a várandósok rossz kórházba indulnak, értékes időt elvesztegetve” – írta lapunknak a mozgalom. Válaszukból az is kiderült, hogy a hozzájuk forduló nők láthatatlannak érzik magukat, mintha a rendszer vak lenne a szükségleteikre, pedig a megoldás szerintük nem is olyan bonyolult.

„Az önállóságukban és kompetenciáikban megerősített kórházi szülésznők, a tb által támogatott intézeten kívüli szülés, valamint a születésházak meghonosítása enyhítené a kórházi rendszer terhelését, a szakemberhiányt, és elősegítené, hogy még több nő szülhessen ott, ahol az ő biztonsága van” – tették hozzá.

Hasonló véleményen van az EMMA Egyesület is, ők úgy fogalmaztak lapunknak, hogy a tervezett gyakorlat egyenlő a szülészeti erőszakkal, amely lefed minden olyan beavatkozást és bánásmódot, amelyet a nő engedélye nélkül, akarata vagy tudta ellenére végeznek el rajta vagy újszülöttjén a szülészeti ellátás bármely szakaszában, a várandósgondozástól a gyermekágyig.

„Az EMMA segélyVonalon számos olyan anyai történettel találkozunk, amelyek hasonlóan felesleges, orvosilag nem indokolt beavatkozásokról számolnak be. Ez a tervezet semmiképpen sem egy család- és anyabarát ellátás képét vetíti elénk, inkább erősíti a már jelenleg is ipari folyamattá vált, gyári hatékonysággal működő szülészeti rendszert, amely sokszor traumát okoz az anyáknak” – jelentette ki Fazekas Pálma szociálpolitikus, az EMMA segélyVonal szakmai vezetője, aki szintén úgy véli, hogy a korlátozás tovább növelné a felesleges beavatkozások számát, ami az európai és az Ember Erőforrások Minisztériuma által megfogalmazott egészségügyi szakmai irányelvekkel is szembemegy.

SZIJJÁRTÓ LÁSZLÓ SZERINT NEM KÉRDÉS, HOGY SZÜKSÉG VAN EGY ÚJ ÉS KORSZERŰ SZÜLÉSZETI ELLÁTÁSRA.

Véleménye szerint ez azonban csak professzionális rendszerfejlesztési és változásmenedzsment-támogatással oldható meg, mivel a jelenlegi rendszer főszereplői egy szinte megújulásra képtelen közegben szocializálódtak. Úgy véli, hogy most a fő kérdés az, hogy egyáltalán miért van szükség arra, hogy a kisebb kórházakban a szülészetek csak tizenkét órában működjenek, miközben az ezzel járó kockázatok már most egyértelműek.

 Közös platform 

Az Index értesülései szerint az OKFŐ alapellátásért felelős főigazgató-helyettese és munkatársai által készített dokumentum csupán munkaanyag, amely még véleményezés előtt áll, így konkrét lépések, átalakítások még történnek. Jelenleg a javaslat szakterületenkénti véleményezése folyik, és az OKFŐ-n belül is egyeztetések zajlanak a koncepcióról, illetve annak végrehajtásáról.

A MOK Győr-Moson-Sopron megyei elnöke az Indexnek elmondta, az ellátórendszer javítására jó alternatívát nyújthat, ha az érintettek, érdekeltek és a szakértők megfelelő mértékben megismernék egymás véleményét, a valós helyzetet, és egy átgondolt koncepció mentén dolgoznának ki megoldási javaslatokat.

Ez ma teljességgel hiányzik a hazai rendszerből. Nagy szükség lenne az egészségügyi kerekasztalra, ahol a döntéshozók együtt tárgyalják meg az ilyen jellegű stratégiai kérdéseket a szakértőkkel és az érintett szakemberekkel, a lakosság képviselőivel is

– zárta gondolatait a MOK Győr-Moson-Sopron megyei elnöke. 

(Borítókép: Egy szülésznő magzati szívhang-monitorozást végesz egy kismamán. Fotó:  BSIP / Universal Images Group / Getty Images)