Judit, Xénia
19 °C
34 °C

Allergiaszezon: a lakosság fele érintetté válhat

D  RG20020423004
2021.06.13. 07:39
A koronavírus-járvány miatt bekövetkezett elzártság az allergiások életét is megnehezítette: az elmaradt orvos-beteg találkozók miatt sokan gyógyszertárban vásároltak allergiaellenes készítményeket, amelyek nem feltétlenül szolgálták a javulásukat – tudtuk meg a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság elnökétől. Dr. Novák Zoltán egyetemi tanár arról is beszélt, hogy a pollenérzékenység és a koronavírus tünetei hasonlóságokat mutatnak, valamint allergiás tünetek enyhítésére alkalmas praktikákat is megosztott az Index olvasóival.

A hosszú tél után az emberek többsége epedve várta már a tavaszt, de a pollenallergiások számára ez az időszak sem felhőtlen: beköszöntött a torokkaparás, tüsszögés, orrfolyás, szemviszketés időszaka. Évente általában mikor kezdődik a pollenszezon?

A pollenallergiások számára rossz hír, hogy kora tavasszal kezdődik a korai virágzású fák (nyír, platán, éger) pollenszórása, amelyet később a fűféleségek követnek, vagyis mostanában már a pázsitfűféléknek is igen magas a pollenkoncentrációjuk. Mindez azonban az ország különböző részein eltérő mértékű, most például az északi területek fertőzöttebbek, a Dél-Dunántúl pedig kevésbé. Aki ebben a kérdéskörben naprakészen akar tájékozódni, érdemes tanulmányoznia a pollentérképeket és az adatok ismeretében figyelemmel lennie a szabadban tartózkodás szabályaira, a gyógyszerszedésre, a szellőztetésre.

Az év előrehaladtával aztán megjelennek majd a csalánfélék pollenszemcséi is, így hamarosan azok is tüneteket mutatnak majd, akik ezekre a növényekre allergiások. Végül július-augusztus táján ráfordulunk a nyári gyomnövények – a parlagfű és a fekete üröm – időszakára, amelyek őszig velünk maradnak, és amelyek tényleg nagyon sok ember mindennapjait megkeserítik. És ha mindez nem lenne elég, sajnos a felvázolt pollenszezon világszerte több héttel megnyúlik a globális felmelegedés egyik újabb káros hatásaként.

Az idei allergiaszezonnal kapcsolatban olyan híreket lehetett olvasni, hogy a 2021-es idény a szokásosnál is keservesebbnek ígérkezik. Akik így érveltek, arra hivatkoztak, hogy tavaly a „maradj otthon” időszakban az emberek többsége jóval kevesebbet tartózkodott a szabadban, és elszokott a tüneteket kiváltó allergénektől. Ön egyetért ezzel a vélekedéssel?

Nem gondolnám, hogy ebben a kérdésben az említett tényezők szoros összefüggést mutatnának, hiszen tavaly is elég sok allergiás páciensünk volt. De ha már a koronavírus-járványt említette, én inkább arra hívnám fel a figyelmet, hogy a koronavírus tünetei gyakran hasonlóságot mutatnak az allergiáéival, és könnyen összekeverhetőek. Mindkettő járhat ugyanis tüsszögéssel, orrfolyással, és ha egy allergiás beteg koronavírussal is fertőzött, sokkal könnyebben tudja szétszórni a kórokozót a környezetében. Vagyis mi, szakemberek a járvánnyal kapcsolatban azt hangoztatjuk – természetesen azonkívül, hogy mindenki oltassa be magát –, hogy az allergiás betegek fokozottan tartsák ellenőrzés alatt a betegségüket, mert ha nem teszik, a szénanáthás tüneteik miatt aktívan részt vehetnek a vírus terjesztésében.

Vannak olyanok, akik ezeket a sorokat a kívülállók nyugalmával olvassák, hiszen nem allergiások. Igaz-e az, hogy manapság bármikor, bármely életkorban bárkit utolérhet a pollenérzékenység?

Ezt meg tudom erősíteni. Ahhoz, hogy valakinek allergiás tünetei alakuljanak ki, egyrészt kell egy alapvető genetikai hajlam, vagyis az öröklődés, másrészt pedig különböző környezeti hatásokra is megjelenhetnek ezek a tünetek, és ez csakugyan nem életkorhoz kötött. Jómagam számtalan olyan esettel találkoztam, amikor a nálam megjelenő idősebb beteg elmondta, hogy korábban soha nem volt allergiás, most pedig kezdődnek a tünetei. Továbbá, amikor egy allergológus előadást tart, az első gondolata általában így hangzik: „Az allergiás betegségek száma fokozatosan növekszik, és az aktuális adatok szerint arrafelé tartunk, hogy minden harmadik, majd minden második ember allergiás lesz a nagyvilágban.” Vagyis könnyen belátható, hogy egyre több embert érintő, globális népegészségügyi problémáról beszélünk.

A világszerte terjedő allergia nem is gyógyítható, tehát csak a tünetek enyhítésére van lehetőség?

Az allergia végleges gyógyítása nem egyszerű feladat, és nem is mindig sikerül. Egyetlen olyan gyógymód van, amit orvosi szakkifejezéssel oki terápiának tekintünk, ez pedig az úgynevezett immunterápia. Ennek az a lényege, hogy megfelelően tisztított allergénkivonatokat juttatunk a beteg szervezetébe, és ezzel úgynevezett blokkoló anyagok termelésére késztetjük, amelyek később megakadályozzák, hogy a természetes módon bekerülő allergének klinikai tüneteket okozzanak. Ha ezt az immunterápiát egy bizonyos allergénnel szemben több éven keresztül folytatjuk, akkor elérhetjük, hogy hosszú évekre megszűnjön a páciens allergiája. Egyébként a hagyományos antihisztamin-készítmények és az orrspray csupán tüneti szerek, amelyek a panaszok enyhítésében kiválóak, de nem gyógyítják meg az allergiás betegeket.

A megfelelő orvosságokhoz hozzá tudtak jutni az allergiások a Covid miatti korlátozások időszakában?

Sajnos jellemző volt, hogy az orvos-beteg találkozások kényszerű csökkenése miatt a betegek a gyógyszertárakhoz fordultak a panaszaikkal, és recept nélkül kapható gyógyszereket kezdtek el fogyasztani. Márpedig ezek között vannak olyanok, amelyek átmeneti javulást eredményezhetnek ugyan – ilyenek például az úgynevezett lohasztó orrcseppek, orrspray-készítmények –, de hosszabb távon a hozzászokás veszélyét rejtik, illetve egyéb betegség kialakulására hajlamosítanak, például nyálkahártya-elfajulásra. Egy ilyen módon kialakult betegség ráadásul később nehezen befolyásolható, ezért azt javaslom, hogy ha csak lehet, minden beteg kérje ki allergológus vagy háziorvos véleményét, mielőtt bármilyen szert alkalmazni kezdene.

Az orvosságokon kívül léteznek esetleg hasznos praktikák az allergia kordában tartására?

Léteznek. Sokan nem tudják, milyen kiváló módszer például az orrmosás. Megfelelő tengervizes oldattal történő rendszeres öblítéssel jelentősen csökkenthető a pollen orrnyálkahártyán töltött ideje, és csupán ezzel rengeteget lehet segíteni az állapot javításán. És hadd említsek még egyéb praktikákat is: az allergiások rendszeresen mossanak hajat, mert a pollen a hajszálakon is megtelepszik, továbbá ne teregessék ki a száradó ruháikat a kertben, még ha oly csábító is a napsütés, illetőleg a lakás szellőztetését a kora reggeli órákra időzítsék. De mindenekelőtt forduljanak allergológushoz, aki az összes ilyen praktikát megosztja velük.

(Borítókép: Fűpollenszezon Szegeden 2002-ben. Fotó:  Németh György / MTI)