Lenke
14 °C
28 °C

Bajban az edzőtermek, nem segített az enyhítés

D ATI20201111040
2021.06.13. 16:52
Sportolói igazolás mellett már védettségi igazolvánnyal is lehet látogatni a fitnesztermeket, de a szövetség adatai szerint így is súlyos problémákkal küzd a szektor, és sokan csődbe mehetnek.

Az edzőtermek a járványügyi intézkedések miatt 2020 novemberében zártak be, csak a versenyzői igazolással rendelkezőket fogadhatták egészen a négymillió oltott eléréséig, amikortól már védettségi igazolvánnyal is igénybe lehet venni ezeket a létesítményeket. A tulajdonosok és üzemeltetők viszont ezzel sem kerültek a víz fölé, nincs mindenkinek igazolványa, és sokan tartanak még a koronavírus miatt az idegenekkel együtt, zárt térben történő mozgástól.

A több mint hétszáz tagklubot soraiban tudó Magyar Fitnesztermek Országos Szövetsége (Maforsz) által az Indexhez eljuttatott adatok szerint a beérkezett számok hetvenszázalékos feldolgozottsága után a normál, békeidős üzemeléshez viszonyítva így alakulnak a bevételeik:

  • 60 százalék feletti bevételre az edzőtermek 7 százaléka képes,
  • 50–60 százalék közöttire 18 százalék,
  • 40–50 százalék közöttire 21 százalék,
  • 30–40 százalék közöttire 32 százalék,
  • 30 százaléknál is kevesebbre 22 százalék.

Kiss József, a Maforsz főtitkára az Indexnek elmondta:

A nulla bevételhez képest előreléptünk, de messze nem tartunk ott, mint ahol szeretnénk. A legjobb helyzetben lévő termeknek a korábbi százhoz viszonyítva van 60-65 egységnyi bevételük, de nyolcvannál vagyunk a nullán, amit nagyon kevesen érnek el. Miközben sok hely csak 30-40-nél jár. Kinyitottuk a termeket, viszont a veszteségek tovább halmozódnak, maximum az üteme lassult.

Úgy érzik, hogy nem kapnak megfelelő segítséget, mert a bértámogatás mellett ki kellett fizetni a bérek másik részét, a rezsit és többségüknél a bérleti díjat is. A tízmillió forintos újraindítási gyorskölcsön összegét kontextusba helyezve hangsúlyozta, hogy egy közepes vagy nagy terem havi nyolcmilliós rezsije mellett nem lehet hosszú ideig működni belőle.

Öt–tíz százalék között van azoknak a termeknek a száma, amelyek nem nyitottak ki és többet nem is fognak. A mostani, nagyjából félházas üzemelés a békeidők nagy forgalmához igazított bérlet- és jegyárakkal nem lesz elég mindenki életben maradásához.

Ha nem változik a tendencia, előfordulhat, hogy a termek különböző akciókkal egymás elől próbálják elszívni a közönséget. Kiss József szerint ősszel a helyek harminc százaléka is becsődölhet.

Abban reménykednek, hogy a nyári uborkaszezon után szeptember-október magasságában már nagyobb lehet az érdeklődés, de ez függ attól is, hogy meddig kell védettségi igazolvány vagy sportolói igazolás az edzéshez, és hogy érkezik-e újabb járványhullám.

A Maforsz nyitott az együttműködésre a kormánnyal, több javaslatuk is van arra, hogy milyen módon lehetne segíteni a szektort.

A tíz négyzetméterenkénti egy személy korlátozást vagy a szigorúbb fertőtlenítésre vonatkozó szabályokat is betartanák annak érdekében, hogy újra motiválják az embereket a teremlátogatásra.

Sajnos még mindig él az a sztereotípia, hogy csak a „gyúrósok” járnak fitnesztermekbe. Ez nem igaz. A versenyzők pár százalékot tesznek ki, a többséget azok jelentik, akik munka után vagy előtt elmennek mozogni, aminek a közérzet és az egészség miatt is komoly szerepe van. Ez egy igazi tömegsport.

A főtitkár arra is emlékeztetett, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter néhány napja Szentpéterváron az egészségmegőrzés fontosságával indokolta a sportinfrastruktúra-fejlesztéseket, a sportot pedig az egészségügy részének nevezte. Kiss József egyetért ezzel a megközelítéssel, hozzátéve, hogy százezreknek a fitnesztermi mozgásforma jelenti a sportolást, magával hozva az egészségesebb táplálkozást is, aminek rendkívül erős prevenciós hatása van.

(Borítókép: Fertőtlenítik a sporteszközöket az egyik bezárt edzőközpontban Nyíregyházán 2020. november 11-én. Fotó: Balázs Attila / MTI)