Hermina
15 °C
27 °C

Márki-Zay Péter szerint kell a nemzeti tőkésosztály, de ami most van, az egy óvodáscsoport

2021.06.13. 21:24
Az ellenzéki miniiszterelnök-jelölt vasárnap este egy beszélgetésen kifejtette, hogy miként képzelné el az ország jövőjét, ha megválasztanák. Beszélt többek közt arról, hogy miért nem lehet nemzeti tőkésosztálynak nevezni a Fidesz-közeli vállalkozókat, miért nem jó a kormány családpolitikája, illetve hogy miért felháborító a Fudan Egyetem ügye.

Vona Gábor és Márki-Zay Péter a Második Reformkor által szervezett Pilvax-estek sorozat keretében beszélgettek, ahol a miniszterelnök-jelöltek fejthetik ki programjukat.

Egészségügy: voltak jó lépések, de fejlődni kell

A Jobbik volt elnöke, a mostanában vloggerkedő Vona Gábor először az egészségügyről és a hálapénz kivezetéséről kérdezte Márki-Zay Pétert, aki válaszában elmondta, hogy ez helyes és időszerű lépés volt.  Hozzátette azonban, hogy az még a jövőben derül ki majd, hogy a lépés mennyire lesz hatékony, mert könnyen lehet, hogy a gyakorlatban továbbra is le fogják fizetni az orvosokat a páciensek annak érdekében, hogy jobb kezelést kapjanak.

Az egészségügyről általánosságban beszélve elmondta, hogy szerinte a kórházi fertőzések még mindig túl sok halálesetet okoznak, annak ellenére is, hogy Kásler Miklós korábban célként tűzte ennek visszaszorítását.  

Ha nem stadionokat építünk, hanem kórházakat, az önmagában jó jel

– mondta azzal kapcsolatban, hogy az utóbbi időkben azért volt néhány pozitív fejlemény, de emellett továbbra is sok kérdésben kellene előrelépni. 

Márki-Zay Péter szerint az orvosok bérének megemelése is fontos lépés volt. 

Hátha elgondolkoznak rajta, hogy most már nagyon jól lehet itthon is keresni

– mondta a külföldön dolgozó fiatal magyar orvosokról.

Elmondta azt is, hogy miniszterjelöltje még nincs az egészségügyi tárcára, de a DK-s Komáromi Zoltánt például jó szakpolitikusnak tartja, és el tudná képzelni ebben a tisztségben. 

A Fudan Egyetem helyett a magyar felsőoktatásnak kellene pénzt adni

Összességében a fentiek mellett az egészségügyet és oktatás az ország „krízisterületeinek ”  nevezte, amelyeket nagy mértékben kell majd fejleszteni.

Ha nem a stadionokkal foglalkoztak volna, hanem ezekkel, akkor Magyarország ma ott tartana, mint Észtország

–  mondta.

Az oktatásról beszélve hangsúlyozta, hogy interaktív, digitális tananyagra van szükség ma már és az államnak a laptopot, tabletet, internetet is biztosítania kell a mélyszegénységben élőknek, akik ezekhez másképp nem tudnak hozzáférni, valamint a tananyagot is úgy kell átalakítani, hogy a gyermekek ne a száraz tényeket, hanem készségeket sajátíthassanak el. 

Elmondta, hogy oktatási minisztere sincs még, de például Pokorni Zoltánt el tudná képzelni ezen a poszton. A Fudan Egyetem ügyét  felháborítónak nevezte. 

Miért kap többet, mint az összes magyar egyetem együttvéve, miért nem lehet a magyar felsőoktatást fejleszteni ebből a pénzből?

– tette fel a kérdést.

Szerinte leginkább a természettudományos, műszaki kérdésre kellene fókuszálnia az államnak, mivel ezekben rejlik a legnagyobb fejlődési potenciál, de ezek mellett semmilyen szakot – így például a gendertudományokat sem – kellene betiltani. 

Csak egy óvodáscsoport

Márki-Zay Péter azt is kifejtette, hogy a magyar gazdaságban, többek közt a bérpolitikában is változtatásokra lenne szükség.

Az olcsó bérmunkából nem lehet egy nemzetet fölemelni

– fogalmazott, hozzátéve, hogy már a kínaiak se erre építenek, pedig ők az utóbbi évtizedekben ennek köszönhetően építettek egy domináns gazdaságot. Kifejtette azt is, hogy meg kell találni azokat a stratégiai ágazatokat, amelyekben Magyarország sikeres tud lenni.

A korrupció kérdésével kapcsolatban Vona Gábor felvetette, hogy a Fideszesek szavazók általában arra hivatkoznak, hogy azért kell Mészáros Lőrincnek és Fidesz-közeli üzletembereknek kedvezni, mert csak így jöhet létre egy nemzeti tőkésosztály. 

Ostobaságnak és erkölcstelenségnek tartom az efféle gondolkodást

– válaszolta Márki-Zay Péter, hozzátéve: a 2000-es évek elején ő maga is amellett érvelt szakdolgozatában, hogy szükség van a nemzeti tőkésosztályra és erős nemzeti vállalkozásokra, de szerinte idehaza a gyakorlatban nem ezt hozták létre az utóbbi években. 

Ez nem egy osztály, hanem egy óvodáscsoport

– fogalmazott, majd kifejtette: a legnagyobb baj az, hogy Mészáros Lőrinc és a hozzá hasonlók nem hoznak létre innovatív vállalkozásokat, nem teremtenek értékeket a nemzet számára, hanem csak lenyúlják a pénzt. „Az egész ország veszít azzal, hogy a Fidesz nem becsületesen jár el” – fogalmazott. 

Az adórendszerről elmondta, hogy azt nem változtatná meg a mostanihoz képest, mert a jelenlegi helyzetben semmiképp sem szabad azzal megriasztani a magyar választókat, hogy több adót kell fizetniük majd. A TAO-pénzekről elmondta, hogy ezt se változtatná meg, viszont a korrupciót megpróbálná kiirtani a rendszerből. Szerinte ezt néhány átszervezés által meg lehet oldani.

Azt minimum el kellene érni, hogy a magyar bérek elérjék a román béreket 

– mondta a bérpolitikára vonatkozóan Márki-Zay Péter. 

A politikus azt mondta, hogy a feltétel nélküli alapjövedelmet is ellenzi. az eurót viszont bevezetné, bár nem azonnal, hanem hosszú előkészítés után. 

Alkotmányosság: mindenáron rendszerváltás kell

A NER lebontásáról elmondta, hogy szerinte azt a „jogalkotási cunamit”, amit a Fidesz létrehozott, figyelmen kívül kell majd hagyni, ha az ellenzék győz 

Aki elfogadja azt, hogy Polt Péter 2028-ig ki van nevezte csak azért, hogy a fideszes bűnözők megúszzák a tolvajlást, az lemond a jogállamról

– hozta fel a példát Márki-Zay Péter.

Hozzátette: amit a Fidesz tett, az kimerítette a „törvényalkotással elkövetett bűnözés” fogalmát. Ezért a jövőben egy ellenzéki siker esetén számos törvényt el kell majd törölni.

Vona Gábor itt közbevetette, hogy sok törvényt csak kétharmados parlamenti többséggel lehetne megváltoztatni, mire Márki-Zay azt válaszolta, hogy ha a Fidesz akarja, akkor most, a választások előtt akár előírhatja azt is, hogy kétharmad helyett csak kilencven százalékos többséggel lehessen ezeket a törvényeket módosítani. 

Holnaptól azt mondják, hogy csak száz évenként lesz választás. Akkor mi ezt elfogadjuk?

– példálózott. 

Elmondta, hogy többek közt a sajtószabadságot vissza kell állítani, szét kell zavarni a médiatanácsot és Polt Pétert is le kell váltani a főügyészi tisztségről. 

Ha ezektől az első nap nem szabadul meg az új kormány, akkor elfogadta azt, hogy a Fidesz fog uralkodni akkor is, amikor az ellenzék van hatalmon

– fogalmazott, hozzátéve: nem lehet olyan érv, ami a rendszerváltást megakadályozza. Ha kell, akkor egy erőszak nélküli forradalomig is el kell menni – fejtette ki. 

Az előválasztásról elmondta, hogy támogatja a levélszavazást, illetve az online szavazást is, de jelen esetben megvan a kockázat, hogy ezáltal megkönnyítenék a Fidesz számára a választás meghekkelését.

A legfőbb ügyészi tisztségről elmondta, hogy konkrét jelöltje nincs, bár egy, a kormánytól függetlenül működő korrupciós ügyészséget is eltudna emellett képzelni, egy „magyar Codruta-Kövesi” – például Hadházy Ákos – vezényletével. 

A melegházasságról elmondta, hogy az állami házasságkötéseknél támogatja azt. A melegek örökbefogadását viszont azért nem támogatja, mert szerinte a gyermekek neveléséhez mindenképp szükség van egy anyára. „Két apa nem tud pótolni egy édesanyát” – fogalmazott. 

Külpolitika: szorosabb európai integráció kell, de a határkerítés marad

Ami a külpolitikáját illeti, Márki-Zay Péter elmondta, hogy szorosabb európai integrációra lenne szükség, főként azért, mert az EU jelenleg nagyon sebezhető. Erre jó példa az, hogy Magyarország rendszeresen vétózni tudja az EU határozatait, vagy az is, hogy Ursula von der Leyen úgy lett az Európai Bizottság elnöke, hogy közvetlenül senki sem szavazott rá – fejtette ki. 

Szerinte a járványkezelésben is megmutatkozott az Európai Unió gyengesége, amelyet aztán a Fideszhez közeli üzletemberek ki is használtak azáltal, hogy többszörös áron szereztek be keletről kínai vakcinákat. Szerinte ezért idővel létre kell hozni egy Európai eniós szuperkormányt, amely központilag tudja majd irányítani a szervezetet. 

Ha van egy európai FBI, akkor szerintem a fél Fidesz-kormány már börtönben ülne

– mondta arra vonatkozóan, hogy miért kellene újabb uniós szerveket létrehozni. 

Az orosz segítséggel megvalósuló Paks 2 projektről Márki-Zay Péter azt mondta: meg kell vizsgálni, hogy a szerződést érdemes lenne-e felbontani, és ha ezt meg lehet úgy tenni, hogy ne legyen túl hátrányos Magyarország számára, akkor meg kell tenni, mert a projekt amúgy is lassan, döcögősen marad. 

A politikus elmondta, hogy külügyminiszterként például Kész Zoltánt vagy Martonyi Jánost tudná elképzelni. Kifejtette azt is, hogy Szijjártó Péter szerinte nem végzi jól munkáját, számára nem szimpatikus személy, még a hajviselete sem tetszik neki. Szerinte a külügyminiszter sok esetben túlságosan is a belpolitikai elvárásoknak próbál megfelelni. 

A migrációról beszélve elmondta, hogy a déli határkerítést továbbra is fenn kell tartani, mivel a népvándorlás továbbra is veszélyt jelent. 

A kerítés Orbánnak nem hibája, hanem egy időszerű meglátása volt 

– fogalmazott Márki Zay Péter.  

Kudarc a Fidesz népesedéspolitikája, vissza kell csábítani a kivándoroltakat

A politikus saját, a beszélgetésbe hozott témaként beszélt a demográfiai folyamatokról is, amelyeken szerinte javítani kell, mert ha nem így lesz, akkor 2050-re a magyar gazdaság drasztikusan át fog alakulni. Eközben pedig „a romakérdést” is kezelni kell majd, amely épp a demográfia miatt még hangsúlyossá fog válni – mondta Márki-Zay Péter. 

A Fidesz nagyon nagy erőforrásokat mozgósított és hihetetlen kudarc, amit eddig felmutatnak. Ez egy tragédia, Trianon ehhez képest semmi se volt 

– mondta. 

Kifejtette azt, hogy a már kivándorolt magyarokat is vissza lehet hívni akkor, ha egy jobb légkört teremtenek idehaza. 

A szabadság, a demokrácia és a szeretetközösség lesz ennek a titka. Mint látjuk, a családpolitikai intézkedések nem voltak elegek ehhez 

– vélte a politikus.