2024. június 18. 18:00
Törökország
Georgia
BVB Stadion Dortmund I. forduló
2024. június 18. 21:00
Portugália
Csehország

Ficzere Andrea az egészségügyi átalakításról: Egy komolyabb megújulás előszobájában vagyunk

P  0583
2021.06.14. 08:03
Exkluzív interjút adott az Indexnek Ficzere Andrea, a Fogjunk Össze Alapítvány alapítója, a Magyar Kórházszövetség elnöke, az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója. A koronavírus-járvány tanulságain túl mesélt az egészségügyi dolgozók elengedhetetlen támogatásáról, az egészségügyi átalakításról és a június 15-én lejáró felmondási tilalomról, amely véleménye szerint nem okoz majd tömeges elvándorlást.

A koronavírus-járvány testileg és lelkileg is megviselte az egészségügyi dolgozókat. Már tavaly márciusban látszott, hogy ebben az időszakban extra támogatásra lesz szükségük, amit nagyon hamar pénz, eszköz, szolgáltatás és figyelem formájában meg is kaptak. Sokan ugyanakkor nem tudták, hogy a felajánlásokat miként juttassák el a lehető legjobb helyre. Ezért jött létre a Ficzere Andrea által megálmodott fogjunkossze.hu, amely máig a lehető legkülönfélébb módon segít azoknak, akik a védekezésből a leginkább kivették a részüket.

A felajánlások mértéke, valamint a folyamatban lévő és tervezett projektek miatt a platform időközben alapítvánnyá nőtte ki magát. Ebben döntő szerepet játszott a Szíjj Lászlóhoz kötődő magánalapítvány, a Duna Bonum Alapítvány százmillió forintos adománya, amelyből azokat az egészségügyi dolgozókat díjazhattuk, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a Covid-ellátásban

– jelentette ki az Indexnek Ficzere Andrea, felidézve azt a márciusi díjátadót, ahol összesen 95 egészségügyi szakember részesült komoly pénzjutalomban.

A Fogjunk Össze Alapítvány alapítója szerint az anyagiakon túl azonban más módon is segíteni kell az orvosokat és az ápolókat, legyen szó például szakmai továbbképzésről, a munkájukat segítő informatikai megoldások megvalósításáról, bármilyen képesség erősítéséről (nyelvtudás, informatikai képzettség stb.), közös nyaralásról vagy sportolásról, a lényeg, hogy érezzék a megbecsültséget. Mindezek mellett talán a pszichés támogatás a legfontosabb.

Már a járvány alatt is sokan fordultak pszichológushoz, pszichiáterhez, de meggyőződésem, hogy a dolgozók egy részén csak most jön ki a fáradtság, feszültség, érzelmi sérülés. Erősíteni kell őket abban, hogy szakemberhez fordulni nem szégyen, nem szabad, hogy bárki stigmának tekintse a lelki támogatást. Meg kell érteni, hogy ez csupán egy eszköz, aminek segítségével a módszerre nyitottak kijöhetnek a gödörből

– mutatott rá Ficzere Andrea, aki úgy véli, hogy a testi-lelki felépülésben a szabadságok, a családdal töltött pillanatok is kulcsfontosságú szerepet játszanak, emiatt igyekeznek minden dolgozó számára biztosítani a jól megérdemelt pihenést.

Fókuszban a poszt-Covid és az elektív műtétek

Főszerepben ma már egyértelműen a poszt-Covid-ellátás van, a betegek egy jelentős százalékánál ugyanis még hónapokkal a fertőzés után is jelentkezhetnek tünetek. A harmadik hullám elmúltával szintén előtérbe kerültek az elektív, vagyis halasztható műtétek, amelyeket a járvány intenzitása miatt mellőzni kellett. Mint arról korábban beszámoltunk, ezen ellátások igénybevételéhez elengedhetetlen az érvényes védettségi igazolvány vagy a negatív teszteredmény, amelyet a korábbi hírek szerint önköltségen kell kifizetni. Ficzere Andrea azonban arról számolt be lapunknak, hogy amit csak tudnak, központi forrásból oldanak meg.

Ha valakinek nincs védettségi igazolványa, akkor természetesen elvégezzük a szükséges teszteket, amelyekre központi forrásból kapunk finanszírozást

– tisztázta az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója. Hozzátette: a várakozó betegek egy része sajnos súlyosabb állapotban érkezik az intézményekbe, de mindent megtesznek azért, hogy a gyógyításuk ugyanolyan sikeres legyen, mint ha időben kapták volna meg az ellátást.

Változásra van szükség az egészségügyben

Az egészségügy átalakítására vonatkozó gondolatok, tervek évek óta terítéken vannak, és a járvány élesítette őket. A Covid által generált átrendeződéseket fontos tovább folytatni, és minden olyan, a betegek biztonságát növelő intézkedést meg kell hozni, amelyre jelenleg lehetőség van. Tekintsük ezt az időszakot egy komolyabb megújulás előszobájának

– vélekedik a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnöke, aki azt is elárulta, hogy melyek a főbb elképzelések.

  • Csökkenteni kell az aktív ágyak számát, amelyek amellett, hogy nagy költséget jelentenek, olyan személyi, eszköz- és egyéb feltételt igényelnek, amelyre a betegek utógondozásakor egész egyszerűen nincs szükség. A világon mindenhol arra törekszenek, hogy a betegek csak a valóban szükséges időt töltsék kórházban, és az utógondozás az arra alkalmas intézményekben vagy a betegek otthonában történjen. Az idősebb, ápolást, gondozást igénylő betegek számának növekedése is indokolja, hogy – akár az aktív ágyszámak rovására is – növelni kell a krónikus ágyak mennyiségét, és jelentősebb szerepet kell adni a szociális ágazatnak.
  • A centrumkórházak és a megyei kórházak szerepe is fajsúlyosabb lesz, hiszen bizonyos szakmákat (pl. onkológia, mellkassebészet, ortopédia) csak a nagyobb intézményekben, centrumokban érdemes végezni, ahol az ellátás valóban hatékony és biztonságos.
  • Az alapellátás megerősítése is régi cél, de azoknak az okoseszközöknek a rutinszerű alkalmazására is hangsúlyt kell fektetni, amelyek alkalmasak a betegek otthoni vagy munkavégzés közben történő monitorozására. Segítségükkel kellő szakmai felügyeletet tudunk biztosítani a betegek számára, illetve megelőzhetjük az állapotromlást és a kórházi ellátást. Akkor csináljuk jól, ha a betegek biztonságban érezik magukat, és nem cikáznak fölöslegesen az ellátórendszerben.

Felmondási tilalom: bíznak a dolgozók kitartásában

Mint ismert, június 15-én az egészségügyi dolgozók számára is megszűnik a felmondási tilalom. Ficzere Andrea szerint a járvány csúcsán, a legmagasabb terhelés mellett elképzelhető, hogy többen távoztak volna a rendszerből, ám úgy véli, jelenleg nem kell ettől tartani.

Hiszem, hogy az elkötelezett, a betegekért mindent megtevő egészségügyi dolgozó – bár időnként elfárad, és kilátástalannak érzi a helyzetet – hamar túllendül a nehéz pillanatokon. Erőt ad számukra a gyógyult betegek pozitív visszajelzése, valamint a kollégákkal végzett csapatmunka öröme. Szerencsére az utóbbi időben folyamatosan nő az ágazati dolgozók megbecsültsége, így bízom benne, hogy kitartanak

– jelentette ki az MKSZ elnöke.

Márciusban 5500 dolgozó távozott az állami egészségügyből, ők ugyanis nem írták alá az új szolgálati jogviszonyról szóló szerződést.

Ficzere Andrea szerint sokan már egyébként is távozni akartak, csak bizonytalanok voltak a kilépés idejében. A jogviszonyváltás végül alkalmat jelentett az elköszönésre, amely ráadásul végkielégítéssel is járt számukra. Mint mondta, az 5500 távozó hiányát némileg szinte minden kórház megérezte, de a legtöbb területen gond nélkül folytatódott a munka. Csupán néhány szakmában jelentett fennakadást az orvosok egy részének kilépése, ilyen volt például a szülészet-nőgyógyászat, ahonnan relatíve több szakember ment át a magánegészségügybe.

Értem a szempontjaikat, de a döntést úgy általában nem tartom jónak – még ha néhány orvos meg is találta a számítását –, hiszen nem biztos, hogy a magánegészségügy piaca ennyi szakembert el tud tartani. Fontos azonban megoldást találni arra, hogy hosszú távon elegendő szakorvos tudja ellátni a szülészet-nőgyógyászatokra érkező kismamákat és betegeket

– emelte ki Ficzere Andrea.

Vírustagadók az egészségügyben

Az egészségügyi dolgozók jelentős százaléka már mindkét oltást megkapta, ugyanakkor – főleg a vakcináció bevezetésekor – köztük is léteztek olyanok, akik idegenkedtek az oltás gondolatától. Mostanában már nem nagyon találkozni ilyen jelenséggel, mivel a kétkedők nagy részét is meggyőzték az eredmények, amelyeket a saját bőrükön tapasztalnak, hiszen az átoltottság növekedésével látványosan csökkent a covidos betegek száma és ezáltal az ellátásban részt vevők terhei is.

Három fő tanulságot vonhatunk le

A nehézségek ellenére az elmúlt egy-másfél évnek számos pozitív hozadéka van.

  • Hosszú idő után sokat nőtt az egészségügy presztízse, kiderült, hogy az ellátórendszert nem kizárólag szolgáltatásnak, hanem védelmi rendszernek is kell tekinteni.
  • A koronavírus rámutatott arra, hogy az egészségügyi ellátás csapatmunka. Az átvezénylések, a megszokottól eltérő területen történő feladatvégzés igazi közösséggé kovácsolta a korábban egymástól elszigetelten dolgozókat, akik egymásra odafigyelve és segítve, őrületes tempóban, egyre növekvő hatékonysággal birkóztak meg az új feladattal.
  • Felértékelődött az öngondoskodás, a tudatos életmód. A járvány világossá tette, hogy mennyire fontos az egészség, amelyet mindenki evidenciának tekint, ameddig van.

Ficzere Andrea szerint fontos magunkkal vinni a járvány tanulságait, ugyanakkor tovább kell fejleszteni a magyar egészségügyet, óvni és támogatni a benne dolgozókat, hogy legyen, aki majd ellátja a gyermekeinket, unokáinkat, ha, ne adj’ isten, szükségük lesz rá.

(Borítókép: Ficzere Andrea. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)