Kinga, Kincső
16 °C
32 °C

Erőszak, hiányos edukáció: sok a gyerekanya hazánkban

Index gyerekanya v2
2021.06.14. 06:06
2020-ban hazánkban minden napra jutott 5 olyan gyerek, aki elvesztette a saját gyerekkorát azzal, hogy anyává vált. A lapunknak nyilatkozó gyermekpszichológus szerint a jelenség hátterében főként a szexedukáció hiánya áll, a fiatalok egy jelentős része ugyanis még mindig nincs tisztában az alapvető védekezési módszerekkel. Emellett sok gyerek válik erőszak áldozatává, a legtöbben mégis saját magukban keresik a hibát.

Mint arról korábban beszámoltunk, nemrég elkészült a 2020-as Gyermekjogi Jelentés, mely arra hivatott választ adni, hogy milyen volt Magyarországon gyereknek lenni. A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány részletes beszámolójából az a megdöbbentő adat is kiderült, miszerint tavaly naponta 5 gyerek hozott világra gyereket. Ez azt jelenti, hogy nem kevesebb, mint 1825 csecsemő született olyan anyától, aki még nem töltötte be a 18. életévét. Tavaly szintén ennyi kiskorú búcsúzott el végleg a gyerekkorától, és került egy olyan felelősségteljes helyzetbe, amelyre nem feltétlenül áll készen.

Noha sokan nincsenek tisztában a hazai szabályozással, Magyarországon 12 éves kortól lehet szexuális kapcsolatot létesíteni, ez esetben viszont feltétel, hogy a partner is kiskorú legyen. A következő lépcsőfok a 14 év, ahol már a partner életkora sincs megszabva, egy tini tehát önszántából akár egy ötvenévessel is ágyba bújhat. 

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány pszichológusa szerint a szigorúbb szabályozás a fent említett problémára ugyanakkor nem lenne megoldás, hisz a legtöbben most is azt hiszik, hogy 18 év a korhatár, mégsem érzik ezt visszatartó erőnek. 

A legtöbb 18 év alatti várandós azért esik teherbe, mert nincs elég információja a biztonságos védekezésről, azt tapasztaljuk, hogy sokszor az alapok sincsenek meg

– mondta az Indexnek Varga Aida, aki maga is egy szexedukációs programnak a vezetője. A yelon.hu chatprogramjához olyan 10–18 éves gyerekek fordulhatnak, akik egyedül maradtak a kérdéseikkel vagy félelmeikkel. Tapasztalatai szerint az egyik leggyakoribb tévhit, hogy a megszakítás védekezési módszer – pedig valójában sem a teherbe eséstől, sem a nemi betegségektől nem véd –, illetve hogy a menstruáció körüli időszakban nem lehet teherbe esni. 

„Meggyőződésem, hogy Magyarországon azért magas az abortuszok száma, mert az emberek nincsenek tisztában azzal, hogy mitől lehet teherbe esni. Emellett sajnos nagyon drágák a fogamzásgátlási eszközök, sokan az anyagiak miatt döntenek úgy, hogy inkább kockáztatnak. Ez különösen igaz a gyerekekre, akiknek nincs önálló keresete, és miután a szex itthon még mindig tabunak számít, vannak, akik a szüleiktől sem mernek segítséget kérni ez ügyben” – mutatott rá a gyermekpszichológus. 

Mint ismert, Magyarországon válsághelyzetre hivatkozva a 12. hétig lehet a terhességet megszakítani. sokszor a legfőbb ok ilyenkor az, hogy az anya támogatás nélkül marad. Speciális esetekben pedig a 18. és a 24. hétben is van lehetőség az abortusztra.

A kamaszlét már önmagában is épp elég indok, de probléma adódhat abból is, ha a várandós tini és a szülők véleménye nem egyezik. Ez esetben kirendelnek egy eseti gyámot, aki a gyerek érdekeit figyelembe véve meghozza a legjobb döntést. Még jóval az abortusz előtt szintén rendelkezésre állnak 72 és 150 órás esemény utáni tabletták, melyekkel sokszor azért nem élnek a fiatalok, mert nehéz hozzájutni, kevés az információ erről, és gyakran fordul elő, hogy úgy érzik, megbélyegzik őket. 

„Az esemény utáni tablettával kapcsolatban nehézséget tud jelenteni az egészségügyi dolgozók és a társadalom hozzáállása is. Gyakran vélik úgy, hogy az esemény utáni tablettát kérő kamaszok felelőtlenek. Ezzel szemben gyakrabban találkozom azzal, hogy előfordulnak kisebb balesetek, például kiszakadhat a gumi, amiről senki nem tehet. Azok, akik ezzel a lehetőséggel élnek, általában gondolnak a védekezésre és felelősen próbálnak eljárni a terhesség megelőzése érdekében” – emelte ki Varga Aida.

A bántalmazott gyerekek önmagukban keresik a hibát

A fent említett adatok azt nem részletezik, hogy a gyerekanyák közül hányan válnak szexuális erőszak áldozatává, de a szakemberekhez beérkező üzenetek arra utalnak, hogy sajnos rengeteg kiskorú él át nap mint nap szörnyűségeket. 

„Sokszor a beszélgetéseink alatt döbbennek rá, hogy az, amit otthon tesznek velük, az nem a szeretet jele, hanem kőkemény erőszak. Nem értik, hogy az az ember, akit szeretnek, akiben megbíznak, hogyan bánthatja őket. Minden alkalommal magukban keresik a hibát, hogy vajon mit rontottak el, mit kellett volna másképp csinálniuk” – mesélte a gyermekpszichológus. Hozzátette: a gyerekek ellen 90-95 százalékban olyan felnőttek követnek el erőszakot, akit jól ismernek, főképp családtagok, közeli ismerősök. 

Gyerekekből is válhat jó anya

Azon túl, hogy a 18 év alatti várandósok elveszítik a saját gyerekkorukat, az élet más területén is komoly problémákkal találhatják szembe magukat, elég, ha arra gondolunk, hogy az oktatásuk is félbeszakadhat.

Varga Aida szerint változó, hogy egy iskola hogyan kezeli, ha egy diáknak szülési szabadságra kell mennie. A szegényebb, elmaradottabb térségekben ez gyakrabban megesik, de például egy budapesti két tannyelvű gimnáziumban ilyesmi ritkábban fordul elő, bár itt is megtörténhet. 

Sajnos láttam már olyan esetet, ahol kirúgással zárult a történet, de ennél sokkal humánusabb, ha magántanulóvá válhat a fiatal

– mutatott rá a szakember.

Kiemelte, hogy nagyon fontos, hogy a gyermek segítséget kapjon abban, hogy a tanulmányait valamilyen formában folytatni tudja, hiszen sok korán anyává váló gyerek ezért marad ki az oktatásból. Az iskola mellett a szülők részéről is komoly támogatásra van szükség, akár már csak anyagilag is, de lelki, sőt a hétköznapi praktikus teendők szintjén is. Egy biztos, megfelelő segítség mellett gyerekekből is válhat jó anya, ehhez azonban a körülötte élő felnőttek összefogására és támogatására van szükség” – tette hozzá Varga Aida.

(Borítókép: Csorba Dániel / Index)