Oszkár
20 °C
29 °C

Mi lesz a melegellenes pedofiltörvény sorsa?

D KOS20210615049
2021.06.17. 05:56
A parlament kedden kormánypárti és jobbikos szavazatokkal elfogadta a melegellenessé átalakított pedofiltörvényt. A törvény kihirdetéséhez azonban a házelnök szignóján kívül az államfő aláírására is szükség van. Cikkünkben sorra vettük a további lehetséges forgatókönyveket.

Az Országgyűlés június 15-én 157 igen szavazattal, egy nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta a Kocsis Máté és Selmeczi Gabriella által beterjesztett salátatörvényt. A pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat eredetileg a gyermek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények, többek között a gyermekpornográfia büntetését szigorította volna jelentősen, továbbá rendelkezett a pedofil bűnözők nyilvántartásának létrehozásáról. Ehhez a törvényjavaslathoz nyújtott be az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága múlt hét csütörtökön módosító csomagot, amely messze túlmutat az eredeti törvényjavaslat céljain.

A bizottsági módosító alapján a törvény megtiltja például a 18 éven aluliak számára olyan tartalmak elérhetővé tételét, amelyek a szexualitást öncélúan ábrázolják, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsítik, jelenítik meg. 

Lényegesen szigorítja a tanulók számára a szexuális kultúráról, a nemi életről, a nemi irányultságról, valamint a szexuális fejlődésről szóló foglalkozások megtartását, továbbá olyan műsorokat, amelyek alkalmasak a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására,

különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualitásnak a népszerűsítése, megjelenítése, illetve a szexualitás közvetlen, naturális vagy öncélú ábrázolása.

A törvény homofób rendelkezései heves reakciókat váltottak ki: már a törvényjavaslat zárószavazása előtt is tüntetést rendeztek ellene a Kossuth téren, majd szerda este a köztársasági elnök székhelyéhez, a Sándor-palotához vonultak a demonstrálók.

Mit tehet az államfő?

Az Alaptörvény alapján az elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. Ez magyarán azt jelenti, hogy a június 15-én elfogadott törvényt Kövér László házelnöknek legkésőbb június 20-áig alá kell írni, majd továbbküldeni a Sándor-palotába. Áder Jánosnak több lehetőség is rendelkezésére áll:

  1. A megküldött törvényt öt napon belül aláírja, és elrendeli annak kihirdetését.
  2. Ha a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet, a törvényt az aláírás előtt észrevételeinek közlésével egy alkalommal megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek. Ez az úgynevezett politikai vétó.
  3. Ha a törvényt vagy annak valamely rendelkezését az Alaptörvénnyel ellentétesnek tartja, akkor a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak megküldi. Ezt nevezik alkotmányossági vétónak.

Fontos azonban tudni, hogy a köztársasági elnök számára a politikai és az alkotmányossági vétó vagylagos lehetőség, azaz csak az egyikkel élhet.

Nem véletlen tehát, hogy a Háttér Társaság és az Amnesty International Magyarország június 16-án estére demonstrációt hirdetett a Sándor-palota elé. Ahogy a szervezők is írták az esemény Facebook-oldalán, szeretnék megmutatni, hogy mennyien támogatják egymást:

Június 15-én elfogadta az Országgyűlés azt a propagandatörvényt, amely betiltja a 18 éven aluliak számára az összes olyan terméket, reklám- és médiatartalmat, amely meleg vagy transznemű embereket jelenít meg, tiltaná a társadalmi célú reklámokban az LMBTQI-emberek megjelenését, valamint betiltana minden olyan oktatási programot, amely említést tesz az LMBTQI-emberek létezéséről.

Ha a köztársasági elnök él a politikai vétóval, az Országgyűlés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. Amennyiben Áder János az alkotmányossági vétó eszközéhez nyúl, az Alkotmánybíróság az indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoz.

  • Ha az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenességet állapít meg, az Országgyűlés a törvényt az alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében újratárgyalja;
  • ha az Alkotmánybíróság a vizsgálat során nem állapít meg alaptörvény-ellenességet, a köztársasági elnök a törvényt haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak kihirdetését.

Utólagos normakontroll, közvetlen panasz

Ha viszont a törvényt a házelnök és az államfő is aláírja, akkor két újabb forgatókönyv jöhet szóba:

  1. Utólagos normakontroll: míg 2011. december 31-ig bárki érdekeltség nélkül is kérhette valamely jogszabály utólagos alkotmányossági vizsgálatát, 2012. január 1-től ilyen eljárást csak a kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, az alapvető jogok biztosa, a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész kezdeményezhet. Miután a kormánypárti frakciókon túl a Jobbik is megszavazta a törvényt, nem egyszerű a képviselők egynegyedének aláírását megszerezni.
  2. Alkotmányjogi panasz: elvileg rendelkezésre állhat majd az úgynevezett közvetlen panasz, amely a jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányul, ha a jogszabály alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül sérült az indítványozónak az Alaptörvényben biztosított joga, és jogorvoslatra nincs lehetőség.

Schiffer szerint két ponton alkotmányellenes

Schiffer András ügyvéd, az LMP korábbi alapítója a Spirit FM Aktuál című műsorában úgy vélekedett, hogy a törvény két ponton is alkotmányellenes:

  • A 14 és 18 év közötti személyeknél a szexuális irányultság közötti megkülönböztetés nem alátámasztható;
  • a „népszerűsítés” nincs meghatározva, így nem felel meg a normavilágosságnak.

A volt országgyűlési képvelő közölte:

A javaslat akkor járt volna el emberien és egyúttal alkotmányosan, ha világos definíciót ad arra, hogy mit ért a homoszexualitás népszerűsítése alatt, ez így egy politikai lózung – mindenki politikai felfogása szerint értelmezheti –, a másik pedig, hogy világosan különbséget tesz a 14 és 18 év közöttiek, valamint a 14 év alattiak között azzal, hogy szexuális felvilágosításra 14 és 18 év között is szükség van, és ott már nem megkerülhető a homoszexualitás kérdése sem.

Az ügyvéd szerint a pedofilok elleni törvénytervezet csak a Fidesz politikai trükkje, amire szerinte az is utal, hogy 

az utolsó pillanatban „nyomtak be” módosítót, ami nyíltan a homoszexuálisak, transzneműek ellen irányul.

Schiffer András megjegyezte, hogy a törvénynek van olyan része, ami elfogadható. Például az, hogy a 18 éven aluliak körében tilos legyen a nemváltó műtétek népszerűsítése, elvégzése.

(Borítókép:  Orbán Viktor miniszterelnök (k), mellette Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (b2), Kövér László házelnök (b), illetve Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (j) szavaz az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. június 15-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)