Judit, Xénia
19 °C
34 °C

Kiderült, mi okozta a tömeges halpusztulást a Velencei-tavon

2021.06.18. 21:03

A tények elferdítésének szándékával és kommunikációjával veszélyeztetik a Velencei-tó helyi turisztikai szolgáltatóinak lehetőségeit – fogalmaz közleményében a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) a csütörtöki halpusztulással kapcsolatban. 

A kirendeltség, miután észlelte a jelenséget, azonnal megkezdte az elhullott halak begyűjtését és azonosítását, és a helyi vízügyi igazgatósággal, valamint az Állatorvostudományi Egyetem halegészségügyi laborjával együttműködve többpontos vízminőségi és halélettani mintát vett. Megállapították, hogy az eddig elpusztult és összegyűjtött halak zöme szélhajtó küsz, balin, valamint karika- és dévérkeszeg. Június 18-án délig összesen 200 kilogramm halat gyűjtöttek be. Még nem állt meg teljesen az elhullás, így a tóban nagyjából még 200 kilogramm hal lehet, amelynek az összegyűjtése folyamatos. 

És itt jön a lényeg, az első vizsgálati eredmény szerint

a halakkal lokálisan kialakult relatív oxigénhiány végzett.

A természetes vagy akár a mesterséges eredetű mérgezés lehetősége, valamint emberre veszélyes kórokozó jelenléte kizárható a halpusztulás okai közül. 

A relatív oxigénhiány – írja a MOHOSZ – normál esetben nem lett volna halálos a halak számára, viszont az általában áprilisban ívó halak csak június közepén kezdtek el ívni, miközben a természetben hozzávetőlegesen két hét alatt zajlott le egy olyan biológiai folyamat, amely normál időjárás esetén legalább két hónap alatt történik meg. 

A rohamosan felmelegedő vízben leívó, majd újra táplálkozni kezdő, ívástól legyengült állapotban lévő halakat valószínűleg hirtelen érte egy olyan oxigénhiányos sokkhatás, amelyből az elpusztult egyedeknek már nem volt visszaút (sic!). A relatív oxigénhiány kialakulásában döntő szerepet játszott a hirtelen felmelegedés és napsütés hatására berobbanó algaállomány éjszakai oxigénfogyasztása és a szélcsendes időjárás is. 

Megdöbbentő, hogy bő egy hét alatt 15 fokról 25 fokra növekedett a vízhőmérséklet, sőt a mintavételek során a felszínüledék felett a Német-tisztáson 28,7–28,8 °C közötti értékeket mértek a szakemberek. 

A készenlét, a monitoring a jövőben is folyamatos lesz, változás esetén haladéktalanul tájékoztatják a közvéleményt.

Az elpusztult halmennyiség – bár a látvány horgász szemmel különösen szívfájdító – egyáltalán nem számít jelentősnek

a tó halállománya arányában, azonban a tó alacsony vízállása és az elmúlt évtizedekben gyarapodó lágyiszapréteg mennyiségének ismeretében egy tartósan aszályos, hőhullámos időszak esetén akár további kisebb lokális halpusztulásra is számítani kell a nyáron. Ennek a megelőzése egy ilyen kiterjedésű vízterület esetében egyáltalán nem lehetséges – írja a szervezet.