Oszkár
20 °C
29 °C

Varga Judit nem akar még több Európát, tart az észrevétlen szerződésmódosítástól

2021.06.19. 12:48 Módosítva: 2021.06.19. 13:08

„A szavaknak ereje van” – hangsúlyozta Schmidt Mária, a rendszerváltás 30. évfordulóját megünneplő emlékév kormánybiztosa a „30 éve szabadon” konferencián Orbán Viktor Nagy Imre miniszterelnök újratemetésekor mondott beszédére utalva.  A közösségi médiában élőben közvetített konferenciát abból az apropóból tartották, hogy 1991. június 19-én hagyta el az utolsó szovjet katona Magyarország területét. Varga Judit igazságügyi miniszter ezt az intelmet megfogadva, a kvázifiatalság, a rendszerváltás utáni első, szabadon felnőtt nemzedék képviseletében személyes tapasztalatait megosztva beszélt arról, mekkora csalódás volt számukra, fiatal, lelkes, európai eszményben hívő közép-európai jogászoknak, diplomatáknak, mennyire másképp működik az Európai Unió, mint ahogy elképzelték.

A konferencia apropóját mindössze annyiban említette, hogy a „rendszerváltoztatás” hőseinek köszönhetően nőhettek fel szabad és demokratikus körülmények között a következő generációk, köztük azok, amelyek számára már 2004, az uniós csatlakozás időpontja jelent igazodási pontot, mintegy elégtételt jelentve a nagyszülők korosztályának, hogy tiszta lappal, őszintén, magabiztosan élhetnek. A miniszter beszélt arról, hogy hogy Magyarország 2004-ben egy szerződésekkel megerősített aktussal csatlakozott az Európai Unióhoz, Európához. De hangsúlyozta azt is, hogy a magyaroknak természetes otthonuk a kontinens, „mi nem mentünk innen sehová”, hanem évszázadokon át védelmeztük az európai értékeket. 

Majd rátért arra, hogy „mivel lakva ismerszik meg az ember”, a csatlakozást követően apránként azért ráébredt ez a fiatal jogászgeneráció is – köztük ő is, fiatal, uniós intézményrendszerben dolgozó jogászként , hogy nincs minden rendben, talán nem minden működik úgy Brüsszelben, ahogy kellene. Ráébredtek, hogy a jog, a jogállam nem a politikai cselekvés korlátjaként működik, hanem a politikai akarat- és érdekérvényesítés eszközeként.

„Buborékban élő kisebbségként” hivatkozott az uniós adminisztrációra, amely „lopakodó jogalkotással” érvényesíti akaratát. Varga Judit forrásmegjelölés nélkül idézett egy korábbi Jean-Claude Juncker-interjút, amelyben az Európai Bizottság korábbi elnöke állítólag arról beszélt, hogyan is zajlik az uniós politikák kialakítása. A tárcavezető szerint úgy, „hogy eldöntünk valamit, bedobjuk a köztudatba, és ha nem tiltakoznak ellene túl sokan, vagy fel se fogják, akkor bevezetjük, megvalósítjuk”.

A beszédnek amúgy az ad különös pikantériát, hogy a Telex információi szerint uniós diplomatákat is meghívtak a konferenciára, akik hallgatták az eszmefuttatást. 

Közel két évtizedes uniós tagságunk keserű tapasztalata, hogy itt vagyunk, és most már szeretnénk újra létrehozni azt, amit a csatlakozáskor hittünk, hogy Európa jelent  – mondta Varga Judit. Szerinte azért siklott félre az európai projekt, mert az elmúlt évtizedekben az EU eltért az alapításkori céloktól, és az is bebizonyosodott, hogy a XXI. századi próbatételeknek, kihívásoknak már nem tud megfelelni az integráció, mert nem pragmatikus együttműködésként működik. A miniszter sérelmezte, hogy az EU mindeközben már nem tekinti értéknek a saját múltját, identitását, hagyományait vagy épp a kereszténységet és a hagyományos családmodellt, és lényegében egyéni szexuális orientációk határozzák meg az európai jövőt. 

Erős nemzetek okosabb Európáját szeretnénk, nem több Európát

– hangsúlyozta Varga Judit a májusban Európa jövőjéről indított uniós konzultációra utalva. Amellyel kapcsolatban feltette azt a kérdést, hogy az vajon nem a posztnemzeti birodalomcsinálás eszköze-e.

Aztán rátért arra, hogy a magyar kormány milyen Európát látna szívesen. Szerinte az egyre mélyülő Európai Unió helyett úgy is el lehet érni az „egység a sokféleségben” ideáját, hogy  közben

az uniós jog nem az ideológia fegyververtárának eszköze, és nem járul hozzá ahhoz, hogy egy alkotmányellenes alkotmányozás menjen végbe. 

Olyan Európát akarunk, amelyben a nemzeti érdek ugyanakkora súllyal esik a latba, mint a közösségé – hangsúlyozta Varga Judit. A miniszter beszédében az EU-t már megtapasztalt generáció felelősségévé tette, hogy ügyeljen az „alattomos föderalista” törekvések kivédésére, illetve arra, hogy elkerülje az észrevétlen, lopakodó jogalkotást. Hozzátette, egyenrangú európaiakként vegyünk részt a kontinens jövőjének alakításában.

Résen kell hát lennünk, lépjünk fel határozottan, hogy ne történhessen észrevétlen szerződésmódosítás

– fogalmazott.