A katolikus egyház nem kíván egyeztetni a gyónási titok liberalizálásáról
További Belföld cikkek
-
Jön az Alaptörvény újabb módosítása, változnak a kegyelmi döntések, belenyúlhatnak a benzinárba is - Csupasz felnin száguldozott egy férfi Budapesten
- Lelőtte szomszédját egy idős férfi Bács-Kiskun vármegyében
- Botrány a Semmelweis Egyetemen: megalázták a felvételiző diákokat
- Schiffer András: A Magyar Péter körüli hype csak egy tünet
Miután az Országgyűlés június 15-én elfogadta a melegellenessé tett pedofilellenes törvényt, és Áder János köztársasági elnök aláírta azt, a DK benyújtotta az általa „valódi pedofiltörvénynek” nevezett javaslatát, amely az egyházon belüli pedofil bűncselekmények felderítését tenné lehetővé.
Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció frakcióvezető-helyettese a budapesti Szent István-bazilika elől közvetített online sajtótájékoztatóján akkor azt mondta, hogy az elmúlt években több esetben követtek el egyházi személyek szexuális bűncselekményeket gyermekekkel szemben, de azok „soha nem kerültek a bíróság elé”, az elkövetők pedig az egyházban maradtak. Nagyobb részük még gyerekekkel is foglalkozhat – közölte. Az ellenzéki politikus felhívta a figyelmet Ferenc pápa intelmeire az egyházon belüli pedofília kivizsgálására, mert ahogy fogalmazott: „Magyarországon azonban titkolózás és tagadás folyik.” A DK nevében Vadai Ágnes azt javasolta, hogy aki gyermekek ellen szexuális bűncselekményt követ el, azt egész életére el kell tiltani attól, hogy fiatalokkal foglalkozhasson, és ezalól nem lehetnek kivételek az egyházi személyek sem.
Aki pedig tudomást szerez gyermek elleni szexuális bűncselekményről, és nem tesz feljelentést, három év szabadságvesztéssel sújtható. Ezalól olyan tevékenység sem lehet kivétel, ahol titoktartási kötelezettség van, így a gyónási titok sem
– tette hozzá a DK alelnöke. Vadai Ágnes javaslata értelmében az Országgyűlés arra kötelezné a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciát, hogy átfogó belső vizsgálatban tárja fel az egyházon belül a kiskorúak sérelmére elkövetett szexuális visszaéléseket, a vizsgálat eredményét pedig hozza nyilvánosságra. Vadai Ágnes alelnök június 21-én, hétfőn levélben konzultációt kezdeményezett velük arról, a parlament milyen törvényjavaslattal segítse elő a magyar katolikus egyház megtisztulását.
A válaszlevelet pénteken délután Facebook-oldalán tette közzé a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia. A testület titkára által jegyzett dokumentum szerint a DK törvényjavaslata ellentétes Magyarország Alaptörvényével és jogszabályaival, amely szerint a vonatkozó jogszabályok értelmében minden egyházi személyre, illetve egyházi intézményben dolgozóra ugyanazok a büntetőjogi szabályok vonatkoznak, mint mindenki másra.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára felhívta Vadai Ágnes figyelmét arra, hogy ismerik Ferenc pápa vonatkozó rendelkezéseit a gyónási titok ügyében. Emlékeztette a DK alelnökét arra, hogy
a pápa ezen rendelkezéseit a Konferencia ismeri és magára nézve kötelezőnek tartja, beleértve a gyónás szentségére vonatkozó titoktartást is, amely Ferenc pápa szerint sem képezi vita tárgyát.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia éppen ezért elutasította a Vadai Ágnes által kért konzultációt a kérdésről.
A levélben a titkár szót emel a katolikus egyház Demokratikus Koalíció általi diszkriminációja miatt.
Kénytelenek vagyunk szót emelni a más vallásoktól és foglalkozási csoportoktól eltérő bánásmódra irányuló diszkrimináció ellen. Ahogyan az MKPK június 2-án kiadott közleményében is említette, nem szolgálja az áldozatok és a társadalom érdekeit, ha egyéni és családi tragédiákat hangulatkeltő szalagcímekben, illetve egész közösségek, egyházi és világi hivatások megbélyegzésére, lejáratására – rövid távú politikai haszon érdekében – használnak fel. Ez különös tiszteletlenség az érintettek iránt
– áll a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia válaszában.
Korábban az Indexnek adott interjújában Kiss Antal teológus azt mondta, hogy a katolikus egyház extraterritoriális szervezet, ami azt jelenti, hogy a lelkek szolgálatát a Vatikán falain kívül is, az egyházi törvénykönyv előírásai alapján több százezer papján keresztül, Zimbabwétől Norvégiáig, Kanadától Indiáig egységesen végzi. Egy világméretű lelki közösség egységes törvényeit nem lehet helyi jogalkotással – még lokális hatállyal sem – megváltoztatni, vagy kivenni belőle például a gyónási titoktartást szabályozó részt.
(Borítókép: Ferenc Pápa a Szent Péter-bazilikában tartott bűnbánati ünnepségen 2015. március 13-án. Fotó: ALESSANDRO BIANCHI / POOL / AFP)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
