Lehel
17 °C
27 °C

Újabb bizarr történet a nőgyógyászatokról

nogyogy 3
2021.07.04. 21:59 Módosítva: 2021.07.05. 15:13
Egy rossz szülésélmény akár egy életen át tartó traumát okozhat mind az anyának, mind a babának – legalábbis erről árulkodik annak a nőnek a története, aki levélben kereste meg az Indexet azt követően, hogy elindítottuk a nőgyógyászatokról szóló cikksorozatunkat. Hasonló helyzetben érdemes betegjogi képviselőhöz fordulni, így most az arra vonatkozó legfontosabb információkat szedtük össze.

Mint arról korábban beszámoltunk, a Nemzeti Népegészségügyi Központ vizsgálatot indított a nőgyógyászatban tapasztalt szakmaiatlanságok miatt. Cikkünk megjelenése után rengeteg olvasói levelet kaptunk, ezekben főként olyan nők mesélték el a történeteiket, akik kerültek már megalázó helyzetbe az állami egészségügyben. Az Index az Emberi Erőforrások Minisztériumát (EMMI) kereste azzal kapcsolatban, hogy mit tehetnek azok, akik hasonlót tapasztalnak. Kérdésünkre a következőt választ adták.

Az EMMI minden olyan esetet elítél, amikor bármilyen betegellátás során a beteg emberi méltósága, vagy személyiségi joga sérül, különösen hangsúlyosan vonatkozik ez a legintimebb, nőgyógyászati vizsgálatokra. Ezekben az esetekben az intézetvezető és a betegjogi képviselő mielőbbi értesítését javasoljuk

 – írták korábban.

A történetek ugyanakkor arról árulkodtak, hogy a páciensek nem igazán tudják, miként fordulhatnak betegjogi képviselőhöz, így a nőgyógyászati sorozatunk (1. rész2. rész) legújabb részében most ennek jártunk utána.

Minden, amit a betegjogi képviseletről tudni kell

Hazánkban a betegjogi képviselői hálózatot az EMMI önálló szervezeti egységeként az Integrált Jogvédelmi Szolgálat (IJSZ) működteti. A betegjogi képviselő tevékenysége során:

  • segíti a beteget jogai megismerésében, az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, annak megértésében, az azzal kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében;
  • segít a betegnek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását, mely megkeresésre az egészségügyi szolgáltató, illetve a fenntartó köteles a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb harminc munkanapon belül írásban válaszolni – kivételt képez, ha a panasz orvoslásához más szerv vagy hatóság megkeresése szükséges, mely esetben 60 nap az ügyintézési határidő;
  • a beteg írásbeli meghatalmazása alapján – a beteg gyógykezelésével összefüggő ügyekben – panaszt tehet az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál, és az eljárás során képviseli a beteget;
  • kapcsolatot tart – működési területén – az egészségügyi szolgáltatást nyújtókkal és fenntartóikkal, a térségi egészségszervezési pontokkal, az Országos Tisztifőorvosi Hivatallal, a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervével és egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervével, a területi igazságügyi szakértői kamarákkal;
  • jogosult az egészségügyi szolgáltató területére belépni, iratokba betekinteni, az egészségügyi dolgozókhoz kérdést intézni;
  • rendszeresen tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a betegjogokra vonatkozó szabályokról, azok változásáról; különös figyelmet fordít a kiszolgáltatott helyzetben lévők betegjogi védelmére;
  • a felek közötti vita békés megoldására, egyezségre törekszik, melyet mediációval segít elő;
  • a betegjogi képviselők fogadóórát is tartanak a 100 ágyasnál nagyobb kapacitású fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatóknál.

Függetlenül attól, hogy a páciens alapellátást, járóbeteg-szakellátást, fekvőbeteg-szakellátást, vagy egyéb egészségügyi ellátást vesz igénybe, a betegjogi képviselet minden esetben igénybe vehető. Emellett fontos tudni, hogy a magán-egészségügyi szolgáltatónál elszenvedett sérelem esetén is segítséget nyújtanak.

A betegjogi képviselőket e-mailben és telefonon is kereshetjük, elérhetőségeik megtalálhatóak az IJSZ weboldalán, ahol régiónként, megyénként, és járás szerint is szűrhetünk.

Komoly traumát okozhat egy rossz szülésélmény

Miért fontos, hogy a jogainkkal tisztában legyünk? Mert az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy nap mint nap rengeteg nő szenved el olyan sérelmeket a nőgyógyászatban, amelyek akár egy életen át nyomot hagyhatnak. Így járt olvasónk is, aki megdöbbentő őszinteséggel mesélte el saját történetét.

Nagyon vártam a kisfiunkat, aki a boldog tízéves házasságunk koronájaként érkezett volna közénk. Mindenünk megvolt, már csak gyermekre vágytuk. A terhesség alatt vigyáztam magunkra, boldog voltam. Sajnos a teherbeesés pontos napját nem tudtam megmondani, és az orvosok sem tudták belőni, így szerintem idő előtt küldtek be a kórházba. Csütörtökön közölték, hogy másnap megindítják a szülést, reggel menjek vizsgálatra. Reggel mentem is...innentől kezdődik a rémtörténet

– vezette fel a nő a felkavaró eseményeket.

“Bementem a helységbe, ahol csak annyit láttam hogy a főorvoson kívül még nagyon sokan vannak. Mondta, hogy feküdjek fel, és megvizsgál, ott mindenki előtt! Aztán kérte, hogy írjak alá egy beleegyező nyilatkozatot arról, hogy megindítják a szülést, mert korábban már perelték be ezért.

Mint kiderült, azért indították meg pénteken a szülést, mert az orvosok nem akartak hétvégén dolgozni (!)

Minden helység tele volt szülő nőkkel. Elkezdték az oxitocint adagolni, fekve, közben nézhettem, ahogy a nagy fém szerszámokat kikészíti a nővérke, mint egy kínzókamrában. Ha valaki ordított, arra mérges volt a nővérke. Már nem mertem egy hangot sem kiadni, nehogy rám szóljanak. Amikor elkezdődött a szülés, nyitogatták a folyosóra nyíló ajtót, idegenek voltak a lábamnál, olyan volt mint egy elletőtelep„ – írta az édesanya, aki számára a borzalmak sora ezzel még nem ért véget.

“A szülés után este elvitték a fiamat, másnap délig nem kaptam meg. Könyörögtem érte, majd sírva hozták. Cukros teáztatták, és köteleztek, hogy azt adjak neki, miközben bőven volt tejem. Az egyetlen normális ember ott a védőnő volt, ő mondta, hogy öntsem ki nyugodtan a mosdóba. Stresszeltek minket a mérlegeléssel, éjjel is mérni kellett a gyerek súlyát, soha semmit nem aludtunk. Fenyegettek, hogy nem mehetünk haza. Teljesen kimerült voltam, és rettegtem. Rám szóltak, hogy a gyerek nem lehet mellettem az ágyban.

Trauma volt az egész ottlét. Nekem is, és a gyermekemnek is.

Amikor hazamentünk, a férjem szerint megváltoztam... az életünk onnan vett nagyon rossz fordulatot. Szülés utáni depresszió, zakkant állapot, válás, rossz párkapcsolatok. A fiamat az elválasztás vagy a szülésindítás miatt trauma érte, máig tanulási nehézségei vannak. Egyszóval valószínűleg az ott tapasztalt orvosi erőszak az egész életünkre kihatott az elmúlt 13 évben” – írta a nő.

A jövőben több szakembert is szeretnénk a témában megkeresni, így kérjük, amennyiben bárhol az országban, bármely egészségügyi ellátásban tapasztalt szakmaiatlanságot, írja meg nekünk!

(Borítókép: Gräfl János / Index)