Judit, Xénia
19 °C
34 °C

Oda a választói bizalom, ha rosszul sül el az előválasztás

D SOS20190620031
2021.07.05. 06:03
Az elmúlt hetekben pártalkukról, a jelöltállítás miatt kialakult feszültségekről, kilépésekről, kizárásokról lehetett olvasni az ellenzéki előválasztással kapcsolatban. Mindezek a közvélemény szemében gyengíthetik az előválasztás eredeti célját, vagyis hogy a választó dönthessen a legalkalmasabb jelöltről, ne pedig a pártelitek. Ennél is fontosabb azonban, hogy mekkora lesz a részvétel az előválasztáson.

„A demokrácia szempontjából nagyon fontos az előválasztás ténye és lényege, de ha ennek a főpróbája rosszul sikerül ősszel, akkor nem tudjuk többet hitelesen alkalmazni” – jelentette ki Magyar György, az ellenzéki előválasztás lebonyolításában részt vevő Civil Választási Bizottság elnöke.

Az Index kérdésére, hogy nem lenne-e tisztább, ha a képviselőjelölteknek is kétfordulós előválasztáson kéne megmérettetni magukat, mint a miniszterelnök-jelölteknek, Magyar György azt mondta: a felvetés helyénvaló, a Civil Választási Bizottságban is megvitatták már korábban ezt a kérdést, és tettek is javaslatokat, azonban a pártok már döntöttek, konszenzus született az előválasztás folyamatáról.

Mondhatjuk, hogy mintha ez a hajó már elment volna. A döntést meghozták, ez a döntés az övék, akárcsak a felelőssége

– jegyezte meg a Civil Választási Bizottság elnöke.

Ugyanakkor hangsúlyozta: a jövőre nézve fontos, hogy tanuljanak a most esedékes előválasztásból, nem szabad, hogy rossz üzenete legyen, mert akkor a választó elveszti a bizalmát.

Ha az emberek azt látják, hogy a hátuk mögött döntenek, elvész a jelöltek legitimitása, holott a fő cél, a tematizálás, és az, hogy hiteles jelöltek legyenek. Ha a választó nem azt kapja, mint amire számított, akkor negatív értelemben fog tematizálni az előválasztás. Mozgósítás, aktivizálás helyett nehogy távolmaradás és passzivitás legyen

– fejtette ki Magyar György.

A részvétel hitelesíti az előválasztást

Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint az ellenzéki előválasztás nem igazán olyan lesz, mint amilyet a pártok ígértek, vagyis, hogy a választók döntenek, és vége a füstös szobák csúnya, átláthatatlan alkuinak. Ezzel ellentétben – a pártok közötti paktumoknak köszönhetően – a 106 választókerület egyre nagyobb hányadában dől el már most a várható győztes személye.

A politikai elemző hozzátette: még ha negatív kicsengésük is van a választók szemében, az alkuk hozzátartoznak a politikához, csak hogy a pártok nem ezt ígérték eredetileg.

Nagy Attila Tibor szerint a „lepacsizás” tényét erősíti, hogy a választók az országos listáról sem szavazhatnak. Előnye is van ennek, a pártok így csökkentik az ellenzéki összefogás felbomlásának a veszélyét.

Minél több helyen meg tudnak már előre állapodni, annál kisebb az esélye és a veszélye annak, hogy a helyi szinten lévő ellentéteket felnagyítsa, a maga javára fordítsa a kormányoldal

– fogalmazott Nagy Attila Tibor az Indexnek.

Gond azonban így is van, az elemző a zuglói választókerületet (Hadházy Ákos és a szocialista Tóth Csaba feszül egymásnak), valamint azokat az ellenzéki vezetési önkormányzatokat említette (pl. Pécset, Baját, Szolnokot, Egert), ahol felbomlott vagy felbomlóban van az ellenzéki együttműködés.

Ezek a helyi ellentétek is arra késztetik a pártokat, hogy mégis vonuljanak a füstös szobákba, és amibe lehet, állapodjanak meg. Ez nem erősíti az előválasztási folyamat hitelességét, kevésbé lesz érdekes, izgalmas a folyamat, mintha mindenhol valódi versengés lett volna

– mondta Nagy Attila Tibor.

Az elemző szerint a képviselőjelölteknél a kétfordulós választás elnyújtotta volna a valódi versenyt a választókerületekben, és vélhetően csak az első forduló után kerül sor a visszalépésekre.

Végső soron a választópolgárok részvételi hajlandóságának mértéke fogja hitelesíteni vagy hitelteleníteni az előválasztási folyamatot

– jelentette ki Nagy Attila Tibor.

Azt is kifejtette: nagy kockázatot vállalt a hatpárti ellenzék, mert túl alacsony részvételnél (5 százalék alatt) „az ellenfelek rajtuk fognak röhögni”. Kiugró részvételi hajlandóság (kb. 20 százalék, ami kétmillió választópolgár részvételét jelentené) viszont komoly siker lenne az ellenzéknek, legitimációs erőt adna a közös ellenzéki miniszterelnök-jelöltnek.

Minél kevesebb kerületben van igazi verseny, annál inkább nagyobb a kockázata az alacsonyabb választói aktivitásnak, hiszen akkor már nem annyira izgalmas a verseny. A verseny izgalmas voltát ugyanakkor a miniszterelnök-jelöltek kampánya is befolyásolja. Ebből is látszik, az előválasztás sikere, hitelessége több tényező függvénye

– mutatott rá a politikai elemző.

A választókat mellékszereplővé kárhoztatták

„Az előválasztás egy politikai termék csupán, melynek lényege, hogy többfelvonásos darabként elmesélje az ellenzéki pártok összefogásának történetét, amely hitelesíti az egykori Gyurcsány-ellenesek és Gyurcsány összefogását” – fogalmazott Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője az Indexnek.

Az elemző szerint a részt vevő választók csak mellékszereplők, az ő baloldali szavazatuk biztosra vehető a valódi választáson.

Az erőviszonyok eldöntésébe sem tudnak beleszólni, hiszen olyan kevés helyen lesz tétje az előválasztásnak, hogy az ott a pártközi alkuval ellentétes eredmény az egyelőre ismeretlen listás helyekkel könnyen kompenzálható

– mutatott rá Mráz Ágoston Sámuel.

Az Index kérdésére, hogy a jelöltállítással kapcsolatban született pártalkuk mennyire gyengíthetik a választók szemében az előválasztás hitelességét, a Nézőpont Intézet vezetője azt válaszolta: nem a helyi megállapodások, hanem sokkal inkább az országos pártok közötti feszültségek, mint „a gyermekvédelmi törvény kapcsán” a Jobbik és a DK közötti véleménykülönbség (a Jobbik megszavazta a pedofilellenes törvénycsomagot, ami az utolsó pillanatban egy olyan kiegészítést kapott, amely több civil szervezet és ellenzéki párt szerint megbélyegzi az LMBTQ-embereket), vagy „a Gyurcsány Ferenc befolyásáról szóló vita” jelent kockázatot, „ez gyengíti az elmesélni szándékolt történet hitelességét”.

Mráz Ágoston Sámuel hozzátette: a mellékszereplővé kárhoztatott előválasztók alacsony száma is kockázat lenne, mert így az összefogás hitelességét lehetne megkérdőjelezni.

Az elkötelezetten kormányellenes szavazók részt fognak venni a választáson, de a lefutott helyi meccsek vonzóereje ennél nagyobb körben erősen kérdéses. A részvétel nagyon soktényezős döntés a választópolgár magatartásáról, s a statiszta-érzés biztosan inaktiválja a döntést meghozó választókat. Ezen a miniszterelnök-választás csak akkor segíthetne, ha annak volna tétje, de Karácsony Gergely rossz kampánystartja ellenére is a legtöbben az ő befutását várják

– fejtette ki a Nézőpont Intézet vezetője.

Az Indexnek nyilatkozva emlékeztetett rá, hogy 2019-es főpolgármester-jelölti előválasztáson Karácsony Gergely későbbi szavazótáborának nagyjából harmada vett részt: „egy ez alatti eredmény biztosan felvetne hitelességi kérdéseket”. Márpedig Mráz Ágoston Sámuel szerint „a több tucat tét nélküli, kevesebb baloldali törzsszavazóval rendelkező választási kerület egészen biztosan rontani fogja az országos átlagot”.

(Borítókép:  Szavazók sorban állnak az "Előválasztás: Indul a szavazás" címmel tartott sajtótájékoztató után az Örs Vezér téren 2019. június 20-án. Fotó: Soós Lajos / MTI)