Boglárka
19 °C
35 °C

Mátyás király kordában tartotta az ügyvédeket

GettyImages-629405969
2021.07.06. 06:09
Mai fogalmaink szerint Mátyás király nevéhez fűződik az első hazai igazságügyi reform: egyesítette a bíróságokat, törvényben rendelkezett a perek felgyorsításáról, önállósította az ügyvédi hivatást, míg a bírák számára eskütételt írt elő. Mátyás komolyan gondolta, hogy a királynak hivatása az embereket megjavítani: a gonoszokat megbüntetni és a jókat megjutalmazni. Mondhatjuk úgy is, hogy rendkívül szigorú volt, de igazságos.

Az ügyvédek manapság is hivatkoznak néha Mátyás király 1486. évi LXIX. törvénycikkére, amely 535 éve kimondta, hogy „egy ügyvéd se merje tizennégy személynél többnek az ügyeit elvállalni és vinni”. A korabeli törvényi indokolás kritikusan rámutatott:

Mivel szokása az ügyvédeknek, hogy nyereségvágyból mentül több személynek az ügyeit elvállalják, és azok védelmében meglehetősen hanyagul járnak el, és ha megbízóikat egyszer-másszor bírságban marasztalják, ebből semmit sem csinálnak.

Ha az ügyvéd mégis tizennégy személynél többnek merte védelmezni az ügyét, akkor bizony

bírságokban fogják elmarasztalni, ezek iránt az ő felének fekvőjószágaiból és birtokaiból mind a bírónak, mind az ellenfélnek részére nézve a per befejezése és az ügy eldöntése után azonnal eleget kell tenni.

Hosszúra nyújtott perek ellen

A korabeli dekrétumok és oklevelek tanúsága szerint Hunyadi Mátyás uralkodása idején önállósult az ügyvédi hivatás. A törvényi rendelkezések arra utalnak, hogy a 15. században különváltak egymástól a bíróságok ítélőmesterei, a jegyzők és az ügyvédek. Az 1471. évi XIV. törvénycikk felszólította az ítélőmestereket, hogy

a szokott büntetés alatt, mindenkinek szolgáltassanak igazságot, és se ők, se ülnökeik ne lehessenek ügyvédek.

Mátyás király határozott eszközöket vetett be a bírósági eljárások felgyorsításáért. Az 1486. évi VII. törvénycikk „a perek hosszúra nyújtásával” kapcsolatosan például úgy rendelkezett,

ha pedig némelyek az efféle halasztásokat a királyi felségtől csalárdul mernék kieszközölni, vagyis ha hazugmódra állítják, hogy fivéreik háborúban, vagy az országon kívül várakban vagy követségekben vannak elfoglalva, legott nyelvváltságon maradjanak. A mely büntetésre nézve a bíró, a ki előtt az ügy foly, ha jelen vannak, őket személyesen, ha pedig távol vannak, ügyvédeiket fogja el és a büntetést rajtuk azonnal elengedhetetlenül vegye föl.

Az Ügyvédek lapjának 1895. évi 51. számában megjelent cikk állítása szerint a nyelvváltság onnan vette a nevét, hogy

eredetileg a bűnösöknek nyelvüket metszették ki, később az erkölcsök szelidülvén, a nyelvükre vasfogót vetettek.

„Igazságot fogok tenni”

Az úgynevezett szentszéki perekben az ügyvédi pálya is kettéágazott a felek képviseletét ellátó procuratorok és a jogi szakértőként fellépő advocatusok között. Mátyás idején az ügyvéd hiteles pecséttel ellátott megbízólevél alapján járhatott el. Ennek a megbízólevélnek – amelyet a képviselt személy csak személyesen állíttathatott ki – tartalmaznia kellett a megbízás mértékét, és ezt a képviselő nem léphette túl.

A szakmai követelmények nem voltak túlságosan magasak, hiszen prókátor bárki lehetett, aki perbeli jog- és cselekvőképességgel rendelkezett. Vagyis végzettségi feltételeket nem szabtak meg a funkciót ellátó személlyel szemben.

Mátyás király nevéhez fűződik az első igazságszolgáltatási reform. Az 1464-es törvények a királyi kancelláriát és az igazságszolgáltatási rendszert érintették. Ennek keretében egyesült a fő- és a titkos kancellária, amelynek élére Mátyás két, azonos jogkörrel felruházott főkancellárt ültetett – Vitéz János váradi püspököt és Várdai István kalocsai érseket. Az ekkor vésetett kettős pecsét őrzése és a kiadványok megerősítése kettőjük hatáskörébe került. 

A bíróságok egyesítése nyomán egy központi törvényszék alakult. A királyi személyes jelenlétet a személynök biztosította.

A királyt helyettesítő bíró Hangácsi Albert lett, aki a bolognai egyetemen szerzett jogi doktori címet.

Az 1486. évi LXXIII törvénycikk az ország összes bírája számára eskütételi kötelezettséget írt elő. Az esküminta így szólt:

Én, N. esküszöm az élő Istenre és az Isten szent anyjára, szűz Máriára és minden szentekre és az Isten kiválasztottjaira, hogy minden előttem perlekedőnek és minden ügyben, mely tisztemhez tartozik, minden személynek, tudniillik gazdagnak és szegénynek megválogatása nélkül, kérést, jutalmat, kedvezést, félelmet, gyűlölséget, szeretetet és barátságot távoltartva és félretéve, tehetségemhez képest minden dologban igaz és való törvényt és igazságot fogok tenni s végrehajtást eszközölni, a mint azt Isten és ez ő igazsága szerint megtenni kötelességemnek ismerendem. Isten engem úgy segéljen, és minden szentjei.

Erélyes, gyors, irgalmatlan

Hogyan működött Mátyás igazságszolgáltatási rendszere? Kardos Tibor ezt írja erről Ki volt Mátyás király című, 1940-ben alkotott művében:

A királyi ítéletek szigorúsága és gyorsasága egykettőre közel érezteti az uralkodót. Egy asszonyt igazságtalanul bebörtönöznek. Erre új ítéletet parancsol, és kártérítést. Egy özvegynek férje megöléséért súlyos kártérítéssel tartoznak egyes váradi kereskedők. De azok mindenféle ravasz fogással próbálják magukat kivonni a kötelezettség alól. Erre a király elrendeli, hogy mindaddig, amíg a bűnösök és kezeseik nem tesznek eleget az ítéletnek, le kell foglalni és zár alatt kell tartani minden váradi polgár vagyonát, az ország bármely részén legyen is található.

Mátyás igyekezett rendet tenni a feudális Magyarországon. Reformjait, amelyek pedig „örökre szólóak” voltak, részben már az 1492-es rendi országgyűlés hatálytalanította, a többi pedig odaveszett a zavaros török időkben.

Heltai Gáspár okkal jegyezte meg 1575-ben kelt történeti munkájában:

Meghalt Mattias kyral, elkeolt az Igassagh!

Egyik kortársa szerint Mátyás őszintén vallotta azt a régi elvet, hogy a királynak hivatása az embereket megjavítani: a gonoszokat megbüntetni és a jókat megjutalmazni. Élt is ezzel a jogával, hiszen igazságszolgáltatása erélyes volt, gyors és irgalmatlan. Szigorú, de igazságos.

(Borítókép: Hunyadi Mátyás szobra a kolozsvári Szent Mihály-templom előtt. Fotó: Bildagentur-online / Universal Images Group / Getty Images)