Kristóf, Jakab
18 °C
34 °C

Szexuális erőszak: megéri harcolni?

Index szexuális zaklatás
2021.07.15. 11:37
Nagy port kavart az elmúlt időszakban annak a nőnek a története, aki kihívta a rendőrséget azért, mert egy férfi rácsapott a fenekére. A Index Wirth Judit, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) szakértőjének a segítségével járt utána, hol húzódnak meg napjainkban a szexuális bűncselekményekkel kapcsolatos határok, és mi az oka annak, hogy máig nagyon kevesek merik megtenni a lehetséges jogi lépéseket.

Mint arról korábban beszámoltunk, feljelentést tett a rendőrségen egy fiatal nő, akinek az utcán a fenekére csapott egy férfi. Az eset Bicskén történt, az elkövető a családja körében sétált a főutcán.

„A feleség megpróbálta menteni a férjét, azt hazudta, hogy ő volt, de tudtam, hogy ez nem igaz. Azonnal hívtam a rendőrséget, akik nagyon gyorsan kiérkeztek a helyszínre. Ez idő alatt a pár végig mocskolt, trágár szavakkal illetett, lekurváztak, és megfenyegettek, hogy betörik a képemet, szétverik a fejemet” – mondta a nő, aki a rendőrségen feljelentést tett, és Instagram-videójában azt is elárulta, hogy miért.

„Ez ma csak egy fenékre csapás volt, ettől még tudok aludni. De naponta a világon mindenhol nők ezreivel történik hasonló, és a legtöbb esetben nem áll meg ennyinél. (...) 

Amíg mi, nők elsétálunk emellett, és amíg nem teszünk feljelentést, és várjuk meg azt az egy órát, amíg felveszik a jegyzőkönyvet, addig ilyen férfiak fognak sétálgatni az utcán, és azt fogják érezni, hogy a seggünkre csaphatnak, miközben ez nem igaz.

Velem sem ez volt az első alkalom, és a legutóbbinál megfogadtam, hogy ha még egyszer ilyet látok vagy tapasztalok, feljelentést teszek” – jelentette ki a nő.

A videót rövid idő alatt közel 50 ezren látták, és a legtöbben bátornak és példaértékűnek nevezték mindazt, amit tett. Ugyanakkor sokan megdöbbentek azon, hogy a fenékre csapás is büntethető.

A hazai szabályozás részben az EU direktíváinak való megfelelési kényszernek, részben a civil szervezetek jogszabály-módosító javaslatainak és jogvédő tevékenységének eredményeképpen jelenleg már sokkal kevésbé elmaradott, mint korábban – erről Wirth Judit, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) szakértője beszélt az Indexnek.

Még mindig vannak hiányosságok, mint például éppen a szexuális zaklatás szabályozatlansága vagy az a tény, hogy Magyarországon kizárólag a 12 év alatti gyerekek tekintetében tekinti a jog megkérdőjelezhetetlennek, hogy a velük folytatott bármilyen szexuális tevékenységet nemi erőszaknak kell minősíteni

– jelentette ki lapunknak Wirth Judit, aki szerint jóval több megvalósult cselekményt lehetne szankcionálni, mint amennyiről a statisztikák beszámolnak.

Példaként a szexuális kényszerítés tényállását említette, amelyet a 2012-ben elfogadott új Büntető törvénykönyv (Btk.) vezetett be. A szexuális kényszerítés tényállás célja, hogy lehetőséget adjon azoknak az elkövetőknek a felelősségre vonására, akik a szexuális támadásukhoz nem közvetlen fizikai erőszakot vagy életveszélyes, súlyos erőszakkal való fenyegetőzést alkalmaznak, hanem például zsarolást vagy más nyomásgyakorlást. Erre azért volt szükség, mert nyilvánvaló volt, hogy a korábbi szabályozás alapján a jogalkalmazók (és egészen 2021-ig a jogalkotók is) ritkán voltak hajlandóak elismerni, hogy ilyen módon is nemi erőszak (akkori hivatalos nevén „erőszakos közösülés”) történik. Gyakran már ott elakadtak, hogy hogy lehet erőszakosnak nevezni azt, ami nem „erőszak”.

A Belügyminisztérium hivatalos statisztikai adatbázisa szerint 2013–2018 között Magyarországon 451 szexuális kényszerítési esetet regisztráltak.

Ez nyilvánvalóan az esetek töredéke, figyelembe véve például az intim fotókkal való zsarolások gyakoriságát vagy azt a helyzetet, amikor valaki úgy kényszeríti szexuális cselekményre a partnerét, hogy tudja, az nem fog zajosan védekezni, hogy ne ébredjenek fel a gyerekek.

Azt gondolom, hogy sok nő van, aki hat év alatt egymaga közel ennyi esetről szerez tudomást. A főként nőket érő erőszaktípusok esetében a bejelentéseket követő eljárásoknak meg kell ütniük egy minimum tisztességességi mércét – amiben az áldozatok bízhatnak – ahhoz, hogy a statisztikák a valósághoz közelebbi képet adjanak. Addig csak arról adnak képet, hogy hiába van alkalmazható jogszabály, azt nem alkalmazzák megfelelően

– mutatott rá a jogász.

Wirth Judit tisztességesnek azt az eljárást nevezné, amelyikben a sértettet nem teszik ki felesleges vagy felzaklató eljárásoknak: például tájékoztatják a sértettet, és alkalmazzák a személyes adatok bizalmas kezelésére, a különleges bánásmódot igénylő áldozatok jogaira, a szembesítés mellőzésére vonatkozó jogi lehetőségeket, kerülik az áldozathibáztató tanúkihallgatási módszereket, kikérdezésekor kerülik az ügyhöz nem közvetlenül tartozó magánéleti részletek feszegetését.

„A nők elleni erőszaktípusokra különösen jellemző, jogba épített jogérvényesítési akadályokat – mint például, hogy egyes bűncselekmények miatt csak magánindítványra indulhat eljárás – a fent felsoroltakkal lehet valamelyest semlegesíteni. Paradox módon a magánindítvány követelményét éppen a sértett (eljárásbeli) kíméletével szokás igazolni. Én úgy gondolom, hogy a sértettet azzal lehet kímélni, ha autonóm, a méltóságának tiszteletben tartására jogosan igényt formáló és a sérelmének az orvoslását teljes joggal kereső személynek tekintik” – jelentette ki a szakértő.

Mi micsoda?

Az új Büntető törvénykönyv alaposan átírta a szexuális bűncselekményekre vonatkozó szabályokat hazánkban. A „nemi erkölcs védelme” mellett fókuszba került a nemi élet szabadsága és a nemi önrendelkezés is. Egyértelműen kimondja, hogy meg kell védeni az egyén testi és szexuális integritását. Általánosságban elmondható, hogy a törvény élethűbben határozza meg a szexuális bűncselekményeket, és a kiróható büntetéseknek lehetne elrettentő erejük, ha következetesen kiszabnák őket.

A szexuális zaklatást ugyanakkor továbbra sem szabályozza a Btk., pedig ez nagyban megkönnyítené a jogalkalmazók és az érintettek dolgát is.

Zaklatónak ettől függetlenül az minősül, aki félelemkeltés vagy valaki másnak az életébe való önkényes beavatkozás céljából mást rendszeresen háborgat, illetve aki félelemkeltés céljából – akár csak egy alkalommal is – személy elleni erőszakos, büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget. Zaklatásért az előbbi esetben egy évig terjedő szabadságvesztést szabhatnak ki, míg a második esetben, ha már a személy elleni erőszakos, élet, testi épség elleni fenyegetés is elhangzik, akkor két évig terjedő szabadságvesztést is kaphat az elkövető.

Szeméremsértés

Szeméremsértő magatartásnak számít minden olyan tett, amely az emberi méltóságot sérti. Ilyen lehet egy-egy testrész megfogása (pl. fenékre csapás), de a kéretlen csók is büntethető. Korábban ezeket a cselekményeket becsületsértésként üldözték. A szeméremsértés két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Szexuális kényszerítés

A törvény szerint szexuális kényszerítést követ el az, aki mást szexuális cselekményre vagy annak eltűrésére kényszerít. Itt azonban rögtön tisztázni kell, hogy mi számít szexuális cselekménynek. Ide sorolhatjuk a közösülést és minden, súlyosan szeméremsértő cselekményt, amely a nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére alkalmas, vagy arra irányul. Vagyis nemcsak a szexuális közösülés büntethető, hanem a szexuális jellegű, az emberi méltóságot sértő magatartások is, gondoljunk itt például az intim testrészek megfogására, fogdosására. Korábban az ilyen típusú tevékenységek fajtalankodásként szerepeltek a törvényben.

Szexuális erőszak

A Btk. szerint szexuális erőszakot követ el, aki a szexuális kényszerítést erőszakkal, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel követi el, vagy aki más védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát szexuális cselekményre használja fel. Ezenkívül büntetőjogilag szexuális erőszakot követ el az is, aki tizenkettedik életévét be nem töltött személlyel bármilyen szexuális cselekményt végez vagy végeztet. A szexuális erőszak súlyos bűncselekménynek számít. Az alapeset büntetési tétele kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. Bizonyos minősített esetek (illetve ezek kombinációjának) fennállása esetén a büntetési tétel felső határa húsz év szabadságvesztés.

Legyen szó bármilyen jogsértésről, Wirth Judit szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy eldöntse, vállalja-e az esetleges áldozathibáztatást, az ellenlépéseket a hatóságok vagy az elkövető részéről.

Az utóbbi idők nagyobb port kavart eseteiből is látszik, mennyire fontos, hogy a nők ne adják fel a tisztességes, a sérelmüket teljes mértékben elismerő jogi eljárásokhoz való jogukat. Ugyanakkor azok a jogalkalmazók, akiknek feltűnik, hogy mennyire másképp kérdeznek egy pénztárcalopás áldozatává vált férfit, mint egy bármilyen szexuális jellegű erőszak áldozatává vált nőt, maguk is felfigyelhetnek arra, hogy valójában nem kötelező nekik megnehezíteni az utóbbi sértettek dolgát sem

– emelte ki a NANE szakértője.

Kérjük, ha női olvasóinkat érte életük során valamilyen, a fentiekhez hasonló jogsértés, írják meg nekünk a történetüket.

(Borítókép: Csorba Dániel / Index)