Diákok, bérbeadók, figyelem! Ezek a lakásbérleti szerződések buktatói

Lakásbérleti kisokos

1. Nézzük meg az ingatlant szerződéskötés előtt. A bérleményt mindig személyesen nézzük meg, és győződjünk meg annak állapotáról még a szerződéskötés előtt. Soha ne érjük be a hirdetésben látott képekkel!
2. Csak írásban szerződjünk. Nem elég a szóbeli megállapodás vagy a kockás papírra írt szerződésféleség! Megfelelő szerződés nélkül nemcsak a bérlő, hanem a tulajdonos is kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet.
3. Bízzuk a szerződést szakemberre. A házilag gyártott szerződések sok visszaélésre és vitára adhatnak okot, hiszen a felek jellemzően nem ismerik részletekbe menően a lakástörvényt, és nincsenek tisztában a jogaikkal. Ha biztosra akarunk menni, akkor forduljunk ügyvédhez vagy közjegyzőhöz.
4. A szerződés időtartamát rögzíteni kell. Fontos, hogy pontosan rögzítsük a bérleti szerződés időtartamát, és ne keverjük össze a határozott idejű szerződést a határozatlannal. Ennek elsősorban a szerződés megszűnése körében van jelentősége. A határozott idejű szerződés később határozatlan idejűre módosítható.
5. A fizetés módját ne felejtsük ki. A bérlő a lakbért a szerződésben meghatározott összegben és időpontban köteles megfizetni. Ha nem rendelkezünk erről másképp, akkor a bérlő a lakbért havonta előre egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig köteles megfizetni. Érdemes a szerződésbe beleírni azt is, hogyan: készpénzben vagy átutalással egyenlíti-e ki a bérleti díjat.
6. A felmondási határidőket ne tévesszük el. A bérleti szerződést egyik fél sem mondhatja fel kénye-kedve szerint, a felmondásnak ugyanis törvényben meghatározott feltételei vannak, ráadásul felmondani csak írásban lehet, a határidők betartásával. A határozatlan időre kötött szerződést bármelyik fél a hónap 15. napjáig a következő hónap végére mondhatja fel, míg a határozott idejű szerződés csak abban az esetben szüntethető meg rendes felmondással, ha ennek lehetősége a szerződésben kifejezetten rögzítve van.
7. Figyeljünk a jogellenes kikötésekre. Nem ritka, hogy az egymás közt írt bérleti szerződésekbe különböző jogellenes kikötések kerülnek, mert a bérbeadó szeretné minél jobban bebiztosítani magát minden eshetőségre. Azt például biztosan nem lehet például szerződésbe foglalni, hogy nemfizetés esetén a bérbeadó zárat cseréltet, vagy elzáratja a közüzemi szolgáltatásokat.
8. Írjuk bele, mit szabad és mit nem. A későbbi viták elkerülése érdekében azt is érdemes a szerződésbe beleírni, hogy milyen jogok illetik meg a lakáshasználót. Tarthat-e például háziállatot, lakhat-e ideiglenesen/tartósan vele együtt más személy a lakásban, vagy hogy lehet-e dohányozni az ingatlanban.
9. A kaució jogtalanul nem tartható vissza. A gyakorlatban elterjedt megoldás, hogy a bérbeadó a bérlőtől biztosíték (más néven: kaució) adását követeli, amely a bérlőt terhelő bérleti díj, költség és esetleges károkozás fedezetét képezi. A kaució elsősorban arra szolgál, hogy fedezze például az esetlegesen meg nem fizetett bérleti díjat. A kauciót a szerződésben meghatározottak szerint lehet felhasználni, attól eltérő okokból nem tartható vissza.
10. Készíttessünk kiköltözési nyilatkozatot. Ha szeretnénk elkerülni a bérbeadók rémálmát, hogy nem költözik ki a bérlő, ezt közjegyző előtt tett kiköltözési nyilatkozattal lehet kiküszöbölni. Ebben az egyoldalú nyilatkozatban a bérlő arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a bérleti szerződés bármely oknál fogva megszűnik, úgy az ingatlanból kiköltözik, és a bérleményt visszaszolgáltatja. Ellenkező esetben a közjegyzői okirat alapján hatósági intézkedéssel kiköltöztethető a lakásból.

(Forrás: Magyar Országos Közjegyzői Kamara)