Kristóf, Jakab
18 °C
34 °C

Újra hullámokat ver a bizarr magyar kémbotrány

GettyImages-1157462003
2021.07.18. 07:01
Úgy tűnik, nem szállt le a bűnüldöző hatóság a bíróságon jogerősen elvérzett, a jobboldali politikai elit legfelsőbb köréig érő, Rejtő Jenő tolláért kiáltó kémhistória főszereplőiről. A szerteágazó kémügyben a Fideszhez közel álló Maxin Norbert és az Orbán-kormányok idején fontos feladatokat ellátó Bukta Béla Szabolcs voltak a kulcsfigurák. Mindkét vádlottat jogerősen felmentette a kémkedés vádja alól a bíróság 2019. január végén.

A Blikk június közepén adott hírt arról, hogy ez év januárban nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki Bukta ellen egy másik, a kémüggyel összefüggő, hamis tanúzás miatt indult büntetőperes eljárás kapcsán.

Bukta jelenleg az USA-ban él – a Facebook-oldala szerint a családjával együtt Washingtonban –, két évvel ezelőtt befogadták politikai menedékjogi kérelmét, amiről Bukta védője tájékoztatta is a bíróságot.

A hvg.hu a héten arról számolt be, hogy az eljáró bíróság Bukta kiadatását kérte az USA-tól. A lap felhívta a figyelmet arra is, hogy a hamis tanúzás miatt folyó büntetőper mellett folyamatban van még egy büntetőeljárás, amit a NAV indított bűnszervezetben elkövetett csődbűntett gyanúja miatt.

Az elképesztő kémügy egy szimpla rágalmazás miatt indult nyomozással kezdődött Vályi-Nagy Vilmos, a második Orbán-kormány idején a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infókommunikációért felelős egykori államtitkárának feljelentésére, aki rá nézve sértő blogbejegyzések miatt tett feljelentést. A rágalmazási ügyben – érdekes módon – a Nemzeti Nyomozó Iroda műkincsvédelmi alosztálya folytatott vizsgálatot, és ennek keretében házkutatást tartott Buktánál, ahol olyan dokumentumokat foglalt le, amelyek alapján kémkedéssel gyanúsították meg, majd helyezték vád alá Buktát és Maxint. A rágalmazási ügyet a bíróság egyébiránt megszüntette, ám a kémbotrány dagadt, és egyre nagyobb hullámokat vert.

Kémlelő szemetek az IMF-re vessétek!

Mint arról korábban az Index részletesen beszámolt, a gyanú szerint Maxinék egy Birodalom nevű szervezetet létrehozva egyszerre kémkedtek a Svájci Alap (ezt a gyanút végül még a nyomozati szakaszban elejtette a hatóság), az Amerikai Egyesült Államok és az IMF javára.

Például úgy folyt a kémkedés, hogy Maxin Norbert vádlott-társa, Bukta az USA nagykövetségének NATO-tisztjéhez hazánk honvédelmére vonatkozó bizalmas minősítésű dokumentumot adott át. Vagy olyan módon, hogy Maxin megbízásából Bukta feltárta az IMF delegációvezetőjének, Irina Ivascsenkónak a MÁV, a Malév, a BKV, a 4-es metró és az MFB fejlesztési projektjeinek megtérülésével kapcsolatos kockázati tényezőket és a cégek adósságállományát, vagyis beavatta a baloldali kormánytól átvett terhes örökség részleteibe.

A Birodalom nevű baráti társaság összejövetelein időnként ismert Fideszes személyiségek is megjelentek, például Varga Mihály miniszter is, ám őt például tanúként sem hallgatták meg se nyomozati eljárásban, se a bírósági per során.

A Maxinék elleni vád azért is keltett megütközést az ügyet figyelemmel kísérő szaksajtóban, mert a nagykövetség munkatársának átadott dokumentum tartalma a NATO előtt nyilván nem lehetett ismeretlen, az IMF pedig a kérdéses időszakban, a gazdasági világválság csúcspontján éppen egy hatalmas összegű hitellel segítette ki hazánkat a csődközeli helyzetből.

Az IMF javára történő hírszerzés vádja azért is volt meglepő, mert Maxinék az IMF-küldöttség vezetőjének figyelmét arra hívták fel, hogy a hitelszerződés megkötésénél ügyeljenek arra, hogy Magyarország aktuális vezetése abból ne tudjon lopni. Ez egyébként vonatkozhatott a Bajnai-kormány után 2010-ben megalakult Orbán-kormányra is.

A kormánypárti sajtó – a pestisracok.hu kivételével – nem nagyon kísérték figyelemmel a kémkedési ügyet, a jobboldali politikusok se nagyon beszéltek Maxinék kémügyéről, miközben a vízcsapból is a jobbikos Kovács Béla kémbotránya folyt, amit Moszkva javára hajtott végre a volt EP-képviselő.

Kérdés, hogy ez azért történt-e így, mert Maxin és Bukta Fidesz-közelieknek számítottak. Például Maxin volt az, aki 2005-ben Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult a Budapest Airport Rt. tervezett, gyanúkkal övezett privatizációja kapcsán. Bukta pedig fontos pozíciót töltött be már az első Orbán-kormányzás idején a miniszterelnöki hivatalban, 2010 után pedig például egy időben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium informatikai fejlesztési osztályának vezetőhelyettese volt.

Furcsa volt az is, hogy szinte nyílt eljárásban folyt a vizsgálat egy hírszerzőket leleplezni szándékozó ügyben, az ügy iránt érdeklődő sajtó az eljárás szinte minden részletéről értesülhetett.

Ez arra enged következtetni, hogy nem fűződött kormányzati érdek a nyomozás sikeréhez, vagy az illetékes kormányzati vezetők is pontosan tudták, hogy a kémvád úgy hülyeség, ahogy van.

Mégis tétlenül nézték végig a kémügyben több évig folyó nyomozást, a két Fidesz-közeli ember nyolc hónapos előzetes letartóztatását, sőt a Maxin 2013-as eltűnése, majd halálhíre kapcsán történt hamis tanúzások miatti újabb büntetőeljárást is.

Mindazonáltal lehettek olyan piaci érdekek is a háttérben, lehettek olyan piaci szereplők is, akiknek kifejezetten előnyére válhatott Maxin Norberték kiiktatása a sikeres vállalkozásaikból.

Mint említettük, jelenleg még a NAV is eljárást folytat csődbűntett gyanúja miatt is.

Céghálók fogságában 

Vessünk hát egy pillantást Maxin Norberték cégeinek ügyeire is. Nem kizárt, hogy ezekben rejlik valahol a magyarázat arra, hogy a minden tekintetben bizarr kémügyben miért tette magát nevetségessé a nyomozó hatóság az ügyészséggel együtt.

Még 2013 júniusában jelent meg egy érdekes cikk a delmagyar.hu portálon arról, hogy büntetőeljárást indított az FBI-nál egy szegedi informatikai cég, a Polygon Informatikai Fejlesztő és Tanácsadó Kft. a társaság egyik tulajdonosa ellen, mert az a menedzsment állítása szerint iratokat semmisített meg utolsó munkanapján, a cég közleménye szerint több milliárd forint eltűnt, a cégvezetők többsége lemondott. A Polygon az IBM legnagyobb magyarországi üzlete volt, komoly bevételre tett szert szerverüzemeltetésből, hardverforgalmazásból, különleges szoftverek, bankok és bankkártyák informatikai rendszerének fejlesztéséből.

A cég árbevétele 2006-ra elérte a 4,5 milliárd forintot, még 2011-ben is 2,3 milliárd forint volt. 2007-ben a Demján Sándor nevével fémjelzett Euroinvest Közép-európai Befektetési Zrt. DAIS Információtechnológiai Zrt. néven új céget alapított 20 millió forint jegyzett tőkével. Ennek a cégnek kisebbségi tulajdonosa lett a Polygon Kft., a vezérigazgatója pedig Maxin Norbert lett. A DAIS Zrt.-ben igazgatósági tag volt az az Osvárth Zoltán, aki 2012-ben váltotta a Polygon ügyvezetői székében Gál Györgyöt.

A Poligon a delmagyar.hu információi szerint százmilliókat nyert uniós pályázatokon, komoly beszállítója volt a szegedi egyetemnek, az egyetemi számítóközpont optikai kábeleinek áthelyezésére kiírt, 1 milliárd forintos közbeszerzési pályázatot is megnyerte. Sőt a 2011 júliusában a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által közzétett beszállítói listán is ott volt a Polygon. Ezek a cégek 2012-ben összesen 25 milliárd forint értékben szállíthattak informatikai eszközöket a központosított közbeszerzés alá tartozó intézményeknek.

Aztán valami történt. A Szegedi Tudományegyetem gazdasági és műszaki főigazgatója az intézmény szállítói, vevői tartozásának konszolidációja érdekében azonnali intézkedésként elrendelte, hogy 2013. december 31-éig az egyetemi vezetők közül senki sem köthet szerződést a Polygon Kft.-vel, mert a cég „szolgáltatásteljesítése ellehetetlenült”.

Maxin Norbert az Átlátszó tényfeltáró portálnak mondta el egy interjúban még 2016 szeptemberében, hogy már az egyik tulajdonos volt a Polygonban, amikor a cég 2012-ben hirtelen konfliktusba keveredett az OTP-vel, és a bank egyik napról a másikra megszüntette a hitelszerződését, illetve inkasszózta a számlájukat. A cég működése ezek után ellehetetlenült. „Olvastam a sajtóban, hogy a bank azért lépett fel velünk szemben így, mert az OTP-nek azt mondták, hogy a Polygon kémkedéssel foglalkozik” – mondta Maxin.

A Polygonnál egyébiránt akkor kezdődtek a gondok, amikor a cég új vezetői konfliktusba kerültek a régi vezetőkkel. Maxin elmondta, ekkor derült ki, hogy

éveken át nagyobb összeget utaltattak egy külföldi bankszámlára. A cég kára közel egymilliárd forint. Lényegében arról volt szó, hogy az ügyvezetés részéről arra kérték az amerikai partnert, hogy a svájci Polygon Gmbh-nak utaljanak, mert a kettő egy és ugyanaz a társaság. Amikor ez néhány tulajdonostárs számára kiderült, akkor lett belőle rendőrségi ügy. Már négy éve vizsgálódik a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság, ám ez idő alatt sehová sem jutottak, pedig a bizonyítékok megvannak. Sőt az adóhivatal is megállapította, hogy hiányzik a pénz, és bírságot szabott ki a Polygonra.

(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Julian Stratenschulte / picture alliance / Getty Images)