Krisztina
19 °C
25 °C

Nyögvenyelős a nyomozás Farkas Flóriánék ügyében

D  AS20150317003
2021.07.19. 13:07
Olyan rafináltan síbolhatták a közpénzt a Híd a munka világába programban, hogy a nyomozóhatóságnak öt év sem volt elegendő, hogy elvégezze a szükséges vizsgálatokat a különösen nagy kárt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt indult bűnügyben.

Legutóbb Vadai Ágnes országgyűlési képviselő érdeklődött írásbeli kérdésben a legfőbb ügyésznél a nyomozás állásáról, amely a Farkas Flórián országgyűlési képviselő nevével fémjelzett, a romák felzárkóztatását célzó program kapcsán folyik. Farkas Flórián az Országos Roma Önkormányzat vezetője volt a büntetőügy szempontjából releváns időszakban.

Polt Péter válasza szerint már öt embert hallgattak ki gyanúsítottként. Az elsőt 2019. december 10-én hallgatták ki, így a büntetőeljárási törvény alapján a nyomozást idén december 10-ig be kell fejezni.

Polt Péter június 8-i válaszlevelében arra is felhívta a képviselő figyelmét, hogy az ügyészség

folyamatosan gyakorolja a Be. 26. paragrafusának (1) és (2) bekezdésében meghatározott hatáskörét és ennek során megteszi a szükségessé váló intézkedéseket.

Ennek a legfőbb ügyész által tett megjegyzésnek azért van különös jelentősége, mert a 2018-as választást követően módosították a büntetőeljárási törvényt, mégpedig 2018. július 1-jei hatállyal oly módon, hogy az ügyészségnek mindössze törvényességi felügyeleti jogosítványt ad a törvény a büntetőeljárások felderítési szakaszára, a nyomozás feletti irányítási joga csak az első gyanúsítás megtörténte után nyílik meg az ügyészség számára. Ez azt jelenti, hogy az ügyészség „csak” 2019. december 10. óta irányítja a nyomozást, amelynek eddigi eredményei alapján az ügyészség mind ez ideig nem tartotta indokoltnak Farkas Flórián gyanúsítotti kihallgatását, és ennek érdekében a mentelmi jogának a felfüggesztését kérni az Országgyűléstől.

A büntetőügyben kulcsfontosságú szerződések nagy részét aláíró Farkas Flórián egyébiránt nincs a gyanúsítottak között, mind ez ideig nem kérték az Országgyűléstől mentelmi jogának felfüggesztését.

Tekintettel arra, hogy a büntetőeljárási törvény szerint a nyomozás határideje egy alkalommal fél évvel meghosszabbítható, amennyiben erre sor kerülne, akkor a 2022-es választásig nem tudjuk meg, kiket terhel a felelősség 1,6 milliárd forint közpénz elherdálásáért.

A Híd a munka világába program szabálytalan pénzköltései miatt a Fővárosi Főügyészség rendelte el a nyomozást, amelyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal folytat 2015 óta költségvetési csalás gyanúja miatt. Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) vezetőjeként 1,6 milliárd forint visszafizetésére kötelezte a roma önkormányzatot, igaz, az összegből 1,3 milliárd forintot elengedett a kormány.

A programról 2016-ban az akkor még Balog Zoltán irányítása alatt álló EMMI is elismerte, hogy a céljaiból jórészt semmi nem valósult meg, ezért a támogatás visszafizetésére kötelezte az ORÖ-t. A kormány karácsony előtt azonban egy 1,3 milliárdos támogatással kisegítette a csődközelbe jutott szervezetet.

Korábban az Index is beszámolt arról, hogy ügyet az unió csalás elleni hivatala, az OLAF is vizsgálta korábban, a 24.hu-nak sikerült megszereznie a jelentést. Az OLAF négy nevet említett az üggyel kapcsolatban. Farkas Flóriánét, aki 2011 és 2014 között volt a kedvezményezett szervezet, az ORÖ elnöke, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszterét, valamint Hegedűs István és Balogh János Farkasét, akik az ORÖ elnökei voltak Farkas után.

„Az OLAF jelentése szerint az ORÖ:

  • nem biztosította a szövetkezet működési feltételeit, ezért az nem tudott önfenntartóvá válni;
  • a taglétszám meg sem közelítette a szükségesnek ítélt szintet, és az irodahálózatot sem építették ki;
  • a gellérthegyi irodához hasonlóan megvettek négy vidéki ingatlant, amelyekben azonban a projekttel kapcsolatos munkavégzés nem történt;
  • Gödöllőn például egy 25 milliós bútorüzletet vásároltak a támogatási pénzből, de az csak akkor lett volna alkalmas az előírt feladatok ellátására, ha további 22 milliót ráköltenek a felújítására és átalakítására;
  • az ORÖ feladata lett volna a munkaerőpiaci szolgáltatásokat nyújtó mentorok hálózatának kiépítése is. A mentoroknak kellett volna toborozni és bevonni a programba a hátrányos helyzetű romákat. A mentori posztra azonban jellemzően az ORÖ képviselőit alkalmazták külön fizetéssel, akik az első időszakban alig toboroztak jelentkezőt.”

Az ügyészség az ügy bonyolultságával indokolja, hogy 2016 óta mind a mai napig nem sikerült lezárni az ügyet, noha az EU csalás elleni hivatala már három évvel ezelőtt elküldte részletes jelentését a magyar romák foglalkoztatásának támogatására szánt pénzösszegek szabálytalan felhasználásáról, illetve elsikkasztásáról.

 A nyomozás jelenlegi állására vonatkozó kérdéseinket elküldtük a NAV, a Fővárosi Főügyészég és a Legfőbb Ügyészség sajtóosztályainak, amint bármelyik helyről is a választ kapunk, cikkünket frissítjük.

Frissítés

Cikkünk megjelenése után, délután kaptuk meg Bagoly Bettinának, a Fővárosi Főügyészség sajtószóvivőjének tájékoztatását, amely így hangzik:  

A kérdezett ügyben tájékoztatom, hogy a nyomozó hatóság 5 személyt hallgatott ki gyanúsítottként.

Konkrét személyt érintő, még végre nem hajtott eljárási cselekményt (gyanúsítást) érintő kérdésére sem adatvédelmi okokból, sem eljárási érdekből nem áll módunkban válaszolni.

Jelen ügy rendkívül nagy terjedelmű, bonyolult jogi megítélésű, a tényállás tisztázása és a gyanúsítottak védekezésének ellenőrzése számos eljárási cselekmény elvégzését igényli. 

A nyomozásra a törvény főszabályként az első gyanúsítotti kihallgatástól számított 2 évet szabja meg  határidőként, amely jelen ügyben 2021 decemberéig tarthat.

(Borítókép:  Farkas Flórián a Fidesz képviselője az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. március 17-én. Fotó: Kovács Tamás / MTI)