Krisztina
18 °C
24 °C

Pegasus-botrány: óvatosságra int az ügyvédi kamara elnöke

2021.07.21. 18:11

Megfontoltságot javasol Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, ugyanis egyelőre nem tudja, volt-e szándék a lehallgatásra, illetve arra, hogy az meg is valósult-e. A tényállást tisztázni és bizonyítani kell – hangsúlyozta az ATV Egyenes beszéd című műsorában.

Bánáti János a saját ügyénél maradva rögzítette, egyelőre azt lehet tudni, hogy a telefonszáma szerepel a kémbotrány ügyében nyilvánosságot kapott listán. Az ügyvédi kamara elnöke emlékeztetett arra, hogy kétféle lehallgatás van: az egyik a büntetőeljáráshoz kapcsolódóan, amikor egy konkrét bűncselekményt akarnak a hatóságok bizonyítani, amely a büntetőeljárási törvény által van szabályozva. Ettől azonban teljesen más a nemzetbiztonsági szervek által végezhető titkos adatgyűjtés, amelynek a szabályai sokkal tágabbak. A nemzetbiztonsági szervek céljához kötődően lehet alkalmazni titkos lehallgatásokat, és akár ilyen típusú kémszoftvert is – ismertette.

A műsorvezető kérdésére, miszerint annyira tág-e a szabályozás, hogy gyakorlatilag bármilyen indokkal meg lehet figyelni ügyvédet és újságírót Magyarországon, Bánáti János közölte, hogy amennyiben nemzetbiztonsági kockázatnak minősítik az ügyet, igen.

Ennyire tág, ha nemzetbiztonsági kockázatot jelent, és a nemzetbiztonsági kockázat, az maradjunk annyiban, hogy nagyon tág fogalom

 – fogalmazott.

Bánáti János kitért arra is, hogy egyébként 2014-ben az állampolgári jogok biztosa már vizsgálta a kérdést (mivel kémszoftvert már akkor is alkalmaztak), és a vizsgálat megállapította, hogy létezik program, amelyet „törvényes keretek között” használni is lehet. Ami tehát az eset törvényességét illeti, az ügyvédi kamara elnöke arra várna bizonyítékot, hogy a megfigyelés engedély nélkül történt-e.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a nemzetbiztonsági lehallgatásnál úgynevezett csoportos engedély is adható, így az is elképzelhető, hogy nem is kimondottan rá adtak ki lehallgatási engedélyt, hanem hogy egy hivatalosan nemzetbiztonsági kockázatot jelentő csoporton belül ő is beleesett egy szórásba.

Az ATV műsorvezetője kérdésében felidézte Shalev Hulio NSO-vezérigazgató a Washington Postnak adott nyilatkozatát, amely szerint legálisan csak bűnüldözésre, terroristák, illetve pedofilok leleplezésére (nem pedig újságírók, ügyvédek és politikusok megfigyelésére) lehetne használni a kémszoftvert, Bánáti János azonban ekkor arra emlékeztetett, hogy a használat szabályait minden ország saját törvényben dönti el, Magyarországon pedig ez a szabályozás meglehetősen tág. Hozzátette:

Talán az alkotmánybírósághoz lehetne fordulni, a törvényt lehetne revideálni, mert én sem örülök az olyan törvényeknek, amelyek ilyen gumifogalmakkal operálnak, mert valóban, nem lehet konkrétan megtalálni, hogy ez az ok helytálló volt, vagy nem volt helytálló, amikor egy nemzetbiztonsági kockázatra hivatkoznak.

Felmerült az is, hogy Bárándy Péter korábbi igazságügyi miniszter Spirit FM-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, meglepte a magyar kormány kommunikációja és viselkedése, szerinte ugyanis nem tesznek semmit annak érdekében, hogy tisztázzák magukat. Erre Bánáti János azt mondta, nyilván tisztázni kell, de technikailag nem tudja, ez hogyan néz ki. Akik nyilvánosságra hozták, nekik van valahol egy mentett anyag, amelyet egy szakértő megvizsgálhat. Hozzátette azonban, hogy a nemleges bizonyítás nem könnyű, így

valamit le kéne tenni valakinek az asztalra,

 ami alapján meg lehet vitatni a kérdést.

Korábban a a Direkt36 több mint 300 magyarországi olyan célszemélyről írt, akiket megfigyelhettek az izraeli NSO kémszoftverének segítségével. Szerepel közöttük 

  • egy ellenzéki városvezető, Gémesi György gödöllői polgármester,
  • négy újságíró, köztük a Direkt36 két munkatársa,
  • Bánáti János, az ügyvédi kamara elnöke és kilenc másik magyar ügyvéd,
  • egy fotós, aki együtt dolgozott egy amerikai újságíróval a Kreml-közeli orosz pénzintézet, a Nemzetközi Beruházási Bank budapesti székhelyéről szóló cikken,
  • a milliárdos vállalkozó, Varga Zoltán, a 24.hu-t is kiadó Centrál Médiacsoport tulajdonosa,
  • Chikán Attila közgazdászprofesszor, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere, aki Varga Zoltán vendége volt egy 2018-as vacsorán,
  • a G-napig Orbán Viktor fő szövetségesének számító Simicska Lajos egykori Fidesz-pénztárnok fia,
  • valamint a CEU egykori diákja, Adrien Beauduin, akit egy 2018-as kormányellenes tüntetésen vettek őrizetbe.

Kormányzati részről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter cáfolta, hogy törvénytelen adatgyűjtés folyt volna, Varga Judit azonban már nem volt ennyire határozott az ügyben.