Adalbert
13 °C
21 °C

Nyolc év után ismét új városokat avatnak

D KOS20210610007
2021.08.17. 06:28
Nyolc év szünet után az államfő két nagyközségnek, a Pest megyei Kiskunlacházának és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírbogátnak városi címet adományozott. Szeptember elsejétől a városok száma 348-ra emelkedik. Az Orbán-kormány 2013-ban lehúzta a rolót, és két lépcsőben szigorította a várossá nyilvánítást szabályozó kormányrendeletet, mert egy időben csak az a nagyközség nem lett város, amelyik nem akarta. Ma minden negyedik város ötezernél kisebb lélekszámú, és sok esetben a település határában felállított, „Üdvözöljük városunkban!” szövegű táblán kívül semmi más nem utal városiasodásra.

Magyarország 3178 településéből 346 város, vagyis Budapest és a 23 megyei jogú város mellett további 322 település rendelkezik városi jogállással. Hogy ez sok, vagy kevés? Ha azt nézzük, hogy 1950-ben 55, vagy 1990-ben is csak 164 település büszkélkedhetett városi ranggal, akkor mindenképpen sok. Ha ehhez azt is hozzávesszük, hogy minden kilencedik magyar település város, és

minden negyedik város ötezernél kisebb lélekszámú,

illetve a 346 városból csak 145-ben élnek tízezernél többen, pláne túlzottnak tűnik ez a szám.

Az Orbán-kormány lehúzta a rolót

A szakemberek már a kilencvenes évek végétől a városi cím devalválódásáról beszéltek. Ám a politikusokat cseppet sem zavarták a megjegyzések, egy-egy választási ciklusban akár két tucat nagyközségnek is kiosztottak városi sarzsit. Ezért aztán semmi meglepő nincs abban, hogy 

hét városunknak még kétezer állandó lakosa sincs: a Borsod megyei Gönc (1991), a Pest megyei Visegrád (1793), a Tolna megyei Gyönk (1721), a Zala megyei Pacsa (1622), a Somogy megyei Igal (1552), a Vas megyei Őriszentpéter (1168), valamint az ország legkisebb és legészakibb városa, Pálháza (1096).

Az Orbán-kormány 2010 után megelégelte a törpevárosok szaporodását, és lehúzta a rolót. Két lépcsőben szigorította a várossá nyilvánítást szabályozó kormányrendeletet. A módosítás révén mérhető demográfiai, intézményi és infrastrukturális paraméterekhez kötötték a városi rang megszerzését. 2015-ben feltételül szabták azt is, hogy a cím elnyeréséhez a lakosságszámnak el kell érnie a tízezer főt, mégpedig úgy, hogy a megelőző öt évben a népesség folyamatosan nőtt. A csatornázottsági arányt legalább 60 százalékban, míg a belterületi szilárdburkolatú utak hányadát 90 százalékban szabták meg. 

Az új mérce szerint az átlagos városi fejlettségi szintet az a nagyközség éri el, amelynek többek között alapfokú és középfokú oktatási intézménye, rendőrkapitánysága vagy helyi rendőrőrse, hivatásos vagy önkormányzati tűzoltósága, egészségügyi alapellátása, tanuszodája vagy többcélú sportcsarnoka van.

A szigorítás következtében a 2015-ben pályázó 23 község és nagyközség közül egyetlen egy sem ment át a rostán. Hoppon maradt több balatoni üdülőhely is, mint Balatonszárszó, Csopak, Révfülöp vagy Tihany.

A várossá nyilvánítás rendjét az önkormányzati törvény szabja meg. Előzetesen egy szakértői bizottság bírálja el a pályázatokat, mielőtt a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter (a Miniszterelnökséget vezető miniszter) asztalára kerülnének. A kormány minden nem választási év június 30-áig tehet javaslatot a köztársasági elnöknek, aki július 31-ig dönt a várossá nyilvánításról.

Idén nem kis meglepetésre így is történt.

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter két nagyközség várossá nyilvánítására tett javaslatot, amely alapján Áder János július 30-án határozott a városi címek adományozásáról. Szeptember 1-jétől két új városunk lesz: Kiskunlacháza és Nyírbogát.

Kiskunlacháza a Kiskunság kapuja

Kiskunlacháza Pest megyében, a Ráckevei járásban fekszik, a Dunától mintegy öt kilométerre. 

A mezővárosi címet 1839-ben érdemelte ki, amelyet egy újabb közigazgatási reform keretében, 1872-ben el is veszített.

Az egymással szomszédos Lacháza és Pereg településeket hivatalosan 1950-ben egyesítették Kiskunlacháza néven. Eredetileg mindkét falu jóval közelebb települt a Dunához, de az ismétlődő áradások miatt a lakosságnak biztonságos, magasabban fekvő helyre kellett húzódnia. Lacháza 1740, Pereg 1770 táján költözött jelenlegi helyére.

A 9245 lakosú nagyközségben többek közt általános és szakképzőiskola, művelődési központ, mozi, sportcsarnok, egészségház, tájház, helytörténeti gyűjtemény található. A barokk stílusú Szent Mihály templom 1772-ben épült, míg a Szent László templom 1992-ben. A református templomot mai formájában 1820–24-ben építette Hofrichter József. Petőfi Sándor több ízben is megfordult a környéken, verset is írt Lacházán.

A helyiek kitörő örömmel fogadták az államfő döntését. Répás József polgármester augusztus 4-én rendkívüli sajtótájékoztatón közölte, hogy már két-három évtizede vártak erre a pillanatra. Mint megjegyezte, 

Kiskunlacháza rendkívül dinamikus fejlődésen ment keresztül, és amikor a pályázatot összeállították, volt mire hivatkozniuk.

A térség fideszes országgyűlési képviselője, Pánczél Károly pedig bejelentette, hogy szeptember második felében városavatási ünnepséget rendeznek, amelyen az előzetes tervek szerint Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter adja majd át a város kulcsait a polgármesternek.

Élhető kisvárost szeretnének a nyírbogátiak

Nyírbogát Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírbátori járásban van, Nyíregyházától 38, Debrecentől 43 kilométerre.

A település a nevét az Árpád korabeli Bogát vezérről kapta, aki az észak-erdélyi sószállítmányokat biztosította az ország belseje felé.

Határában van az Alföld legmagasabb pontja, a 183 méter magas Hoportyó.

A 3076 lakosú nagyközségben általános iskola, óvoda, tornacsarnok, művelődési ház, szociális szolgáltató központ, de műfüves labdarúgópálya is van. Az elmúlt években megújították az úthálózatot, és kerékpárút is épült. Reményeik szerint új fejezet kezdődik a település életében az ipari park létesítésével. Hamarosan befejezik az infrastruktúra kiépítését az ipari területen, ahová első fecskeként két kisüzem települhet.

Simonné Rízsák Ildikó polgármester, aki egyben a település háziorvosa is, a várossá nyilvánítás kapcsán elmondta, hogy több évtizedes álmuk vált valóra. 

A városi címmel megnyílnak azok a pályázati lehetőségek, amelyek eddig csak a városok számára voltak elérhetőek, mint például a „Zöld város kialakítása” program pályázatai.

Arra törekszenek, hogy élhető kisvárosuk legyen. Emlékeztetett, hogy Nyírbogáton van a Kelet-Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás központja, amelynek feladata a térségfejlesztési program elkészítése és a lakossági közszolgáltatások minél magasabb szintű ellátása. A polgármester szerint a várossá válással Nyírbogát térségi szerepe is tovább erősödhet.

(Borítókép:  Orbán Viktor a Kormányinfó sajtótájékoztatón 2021. június 10-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)