16:00, December 05.
Japán 0
Horvátország 0
al-Dzsanúb Stadion Nyolcaddöntő
20:00, December 05.
Brazília 0
Koreai Köztársaság 0

Szent István-rend: Arany Jánostól Egerszegi Krisztináig

D MTI20200820001
2021.08.20. 08:47
A Magyar Szent István-rend a legmagasabb állami kitüntetés, amely a Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb, különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál. A 257 éve alapított kitüntetést hetven év szünet után, 2013 óta, az augusztus 20-i ünnepségek keretében adományozzák. Eddig tizenöten vehették át az elismerést. Idén Lovász László matematikus és Vizi E. Szilveszter orvos.

Egy Szent Istvánról elnevezett nemesi lovagrend létrehozására legelőször Koptik Odo dömölki apát tett javaslatot az 1741-es országgyűlésen. Aztán 1760-ban gróf Esterházy Ferenc dolgozott ki tervezetet civil érdemrend létesítésére, mégpedig a legrangosabb katonai kitüntetésnek számító, az 1757-ben alapított Katonai Mária Terézia-rend mintájára. Az uralkodó nem kapkodta el a döntést, hiszen csak 1764. február 20-án bólintott rá Esterházy legutolsó tervezetére. 

Mária Terézia ezzel a gesztussal nyilván el akarta nyerni a rendek jóindulatát a júniusra összehívott országgyűlés előtt, amelyen a hadiadó emelését szerette volna keresztülvinni.

Mindenesetre a királynő Esterházyt nevezte ki a rend első kancellárjává. A Szent István-rendet végül Mária Terézia fia, József főherceg – a későbbi II. József – római királlyá koronázásának napján, 1764. május 5-én alapították meg. A királynő – újabb gesztust gyakorolva – a másnapi adományozási ceremóniára magyar viseletet öltött.

„A köz szolgálatában szerzett érdemek jutalma”

Az alapszabály a Szent István-rend tagjainak számát százban határozta meg három osztályban: húsz nagykeresztes, harminc parancsnok és ötven kiskeresztes, azzal, hogy ebbe a számba nem számolták be az egyházi tagokat. A meglehetősen merev regula szerint az alapító Mária Terézia kivételével a kitüntetést kizárólag férfiak kaphatták, továbbá a nagykeresztesi és a parancsnoki osztályban a kitüntetés elnyeréséhez négy generációra visszamenőleg igazolni kellett a nemesi származást. Igaz, ettől a szabálytól néha eltekintettek. 

A rend tagjai előkelő társadalmi státuszt nyerhettek el, hiszen a nagykereszttel belső titkos tanácsosi, a parancsnoki kereszttel grófi vagy bárói, míg a kiskereszttel bárói rangot lehetett kérelmezni. Százhúsz év után, 1884. július 18-án Ferenc József megszüntette a rendtagsággal járó rangemeléseket.

A három osztály jelvénye aranyszegélyű, sötétzöld zománcos kereszt volt, fölötte a magyar királyi korona képével, a nagykereszthez pedig csillag is járt. A kereszt középpajzsa kerek, vörös zománcos volt, benne a koronás, zöld hármas halmon fehér kettős kereszt állt, balra, illetve jobbra tőle a rendalapítóra utaló M. T., azaz M(aria) T(eresia) kezdőbetűk aranyszínben. A középpajzsot ugyancsak aranyszegélyű karikagyűrű fogta körbe, benne a rend jelmondata: „Publicum meritorum praemium”, azaz „A köz szolgálatában szerzett érdemek jutalma”. A jelvényt az első osztályban jobb vállon átvetett vállszalagon, a második osztályban nyakon, a harmadikban gomblyukban viselték. A rendnek külön öltözet is dukált: vörös bársonyruha, vörös tafotával bélelt és hermelinnel szegélyezett, zöld bársonymente és kócsagtollas vörös bársonykalap. A tagságot azonban nem lehetett megörökölni, vagyis a jelvényt és a ruhát a kitüntetett halála után vissza kellett szolgáltatni.

Költők, írók, festőművészek és hadvezérek

Az 1867-es kiegyezés után a magyar kormány ragaszkodott ahhoz, hogy az uralkodó a magyar kultúra legjobbjait is kitüntesse a Szent István-rend kiskeresztjével. Kis híján pórul jártak Arany János esetében, mert a költő csak barátai unszolására fogadta el a kitüntetést, de nem köszönte meg. Aztán Eötvös József, 1876-ban Jókai Mór kapott kiskeresztet. A millenniumi ünnepségek alkalmával, 1896-ban Ferenc József három festőművészt, Benczúr Gyulát, Lotz Károlyt és Munkácsy Mihályt tüntette ki a Szent István-rend kiskeresztjével. A századforduló után pedig többek közt Mikszáth Kálmán (1910) és Szinyei-Merse Pál (1912) vehette át a kitüntetést.

Egy anekdota szerint egy főrend Andrássy Gyula miniszterelnökkel beszélve nehezményezte az Arany Jánosnak adományozott rendjelet, mondván, hogy az eddig csak igen magas rangúaknak járt. Mire Andrássy visszakérdezett:

Meg tudná mondani Excellenciád, ki volt Raffaello korában a külügyminiszter?

A történelem viharai a Szent István-rendet is kissé megtépázták. Az 1848–49-es szabadságharc után ugyanis nagykeresztet vehetett át a szabadságharcot leverő Alfred Windischgrätz herceg, Julius Jacob von Haynau, de a cári csapatok egyik vezetője, Konstantin orosz nagyherceg is.

Munkácsy Mihály kiskeresztje a Nemzeti Múzeumban

Munkácsy Mihály (1844–1900) még életében úgy rendelkezett, hogy valamennyi kitüntetése és művészeti díjérme kerüljön a Magyar Nemzeti Múzeumba. Ennek érdekében halála után özvegye a külügyminisztériumon keresztül megkereste a Szent István-rend irodáját, hogy a festő kitüntetése mentesüljön a visszaszolgáltatási kötelezettség alól. Gróf Széchenyi Gyula, a király személye körüli miniszter és egyben a rend kancellárja 1901 januárjában levélben fordult az uralkodóhoz, hogy támogassa az özvegy kívánságát. Ferenc József hozzájárult a kéréshez, azzal a kikötéssel, hogy a rendjel megváltásáért a kiskereszt elkészítésének kurrens árát, jelesül 120 koronát fizessen be az özvegy a kincstárba.

Horthy kihasználta a joghézagot

A Szent István-rend az Osztrák–Magyar Monarchiával együtt 1918-ban megszűnt. A rend újraalapítását nagyban gátolta, hogy a függetlenné vált Ausztria és Magyarország nem tudott dűlőre jutni abban a kérdésben, hogy Mária Terézia osztrák főhercegnőként, német-római császárnéként vagy magyar királynőként volt-e a rend alapítója. Aztán amikor 1938 márciusában az Anschluss során Ausztriát a Német Birodalomhoz csatolták, Horthy Miklós kormányzó a joghézagot kihasználva kiegészítette a Szent István-rend alapszabályát:

Mindaddig, amíg Magyarországon a királyi hatalomba foglalt jogokat a kormányzó gyakorolja, a Rend nagymesteri teendőit Magyarországon a kormányzó látja el.

A rend hivatalos elnevezése Magyar Királyi Szent István-rendre változott. A kormányzó 1940-ben első alkalommal gróf Teleki Pál miniszterelnöknek adományozta a rend nagykeresztjét, majd 1941 és 1943 között Hermann Göring, a Német Birodalom marsallja, Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter is átvehette a kitüntetést.

Elhagyták a korábbi rendi jelleget

A Magyar Királyi Szent István-rendet az Országgyűlés 1946-ban, a köztársaság kikiáltásával egyidejűleg megszüntette. A rendszerváltozás után Katona Tamás történész, MDF-es képviselő javasolta a Szent István-rend feltámasztását, ahogyan a Medgyessy-kormány alatt összehívott jelképbizottság is ajánlotta a bevezetését, de a próbálkozások kudarcot vallottak. Sikerrel járt viszont Semjén Zsolt KDNP-s képviselő és három frakciótársa (Rubovszky György, Latorcai János és Pálffy István), akik 2011. november 18-án törvényjavaslatot nyújtottak be, amelyben leszögezték, hogy a kitüntetés újraalapításakor elhagyják annak korábbi „rendi jellegét”:

A Magyar Szent István Rendet eredetileg Mária Terézia magyar királynő alapította 1764. május 5-én. A Javaslat újból megalapítja e kitüntetést, ami egyúttal annak megújítását is jelenti a rendi jelleg elhagyásával. A Magyar Szent István Rend a Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál.

A Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény alapján a Magyar Szent István-rendnek már nincsenek osztályai, és azt már nők is megkaphatják.

Azzal kapcsolatban, hogy a kitüntetést a Habsburgok alatt megkapta Windischgrätz és Haynau, Horthy idejében pedig a revízióért érzett hála miatt Göring, Ribbentrop német és Ciano olasz külügyminiszter, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Narancsnak úgy vélekedett

nincs ezzel semmi baj, „csaknem az összes jelentős kitüntetést megkapták arra érdemtelenek, ilyen a történelem”.

A Szent István-rendet, amelyet mindig augusztus 20-án adományozza a köztársasági elnök, aki egyébként tisztségénél fogva maga is kitüntetett, 2013 óta tizenöten kapták meg, köztük három hölgy:

Év A Magyar Szent István-rend díjazottjai
     
2013
  • Egerszegi Krisztina (1974–) ötszörös olimpiai bajnok úszó
  • Lámfalussy Sándor (1929–2015) közgazdász, az euró „atyja”
2014
  • Kertész Imre (1929–2016) Nobel-díjas író
  • Rubik Ernő (1944–) Kossuth-díjas feltaláló, játéktervező, építész
2015
  • Eötvös Péter (1944–) Kossuth-díjas zeneszerző
  • Polgár Judit (1976–) nemzetközi sakknagymester
2016
  • Marton Éva (1943–) Kossuth-díjas opera-énekesnő, a nemzet művésze
  • Makkai Ádám (1935–2020) kétszeres Kossuth-díjas költő, nyelvész
2017
  • Erdő Péter (1952–) bíboros, prímás, Széchenyi-díjas teológus, az Esztergom–Budapesti főegyházmegye érseke
  • Vásáry Tamás (1933–) Kossuth-díjas karmester, a nemzet művésze
2018
  • Demény Pál (1932–) népességkutató, demográfus
2019
  • Roska Botond (1969–) neurobiológus 
2020
  • Szemerédi Endre (1940–) Széchenyi-díjas matematikus
2021
  • Lovász László (1948–) Abel- és Wolf-díjas, Széchenyi- és Bolyai-nagydíjas matematikus
  • Vizi E. Szilveszter (1936–) kétszeres Széchenyi-díjas orvos, farmakológus

Áder János köztársasági elnök augusztus 20-án délelőtt a Sándor-palotában adta át az idei Szent István-rendeket. A legrangosabb állami kitüntetést ketten kapták meg: Lovász László Abel- és Wolf-díjas, Széchenyi- és Bolyai-nagydíjas matematikus , valamint Vizi E. Szilveszter kétszeres Széchenyi-díjas orvos, farmakológus.

(Borítókép:  Áder János köztársasági elnök átadja a Magyar Szent István-rend kitüntetést Szemerédi Endrének, Szent István király ünnepén a Sándor-palotában 2020. augusztus 20-án. Fotó: MTI/KEH)



  • Tippek
  • Hírek