Egész évben figyelnünk kell a kullancsveszélyre

shutterstock 1283053714
2021.08.30. 07:04
Már az egész országban elterjedtek a vérszívó paraziták. A nagy meleget nem szeretik, de az enyhe telek nekik kedveznek.

Bár általában a tavaszi, nyári eleji időszakban szokás tartani a kullancsoktól, a kora őszi hidegfronttal azonban újra támadnak. A kullancsok ugyanis nem szeretik a tűző napot, a talaj menti fagyokat és a vastag hótakarót sem, de az elmúlt évtizedek enyhe téli időjárása nem korlátozta a számukat. Dr. Kapiller Zoltán István állatorvost, acaro-entomológust (kullancskutató), a Magyar Kullancsszövetség elnökét kérdeztük arról, hogy mi a helyzet kullancsfronton.

A szakértő az Indexnek elmondta: az időjárás egyre inkább a kullancsoknak kedvez, ráadásul az elmúlt negyven évben a hanyag belföldi kutyaturizmussal széthordták a kullancsokat az egész országban. Ez azt eredményezte, hogy a vérszívó paraziták ma már az ország minden zöldfelületén előfordulhatnak, megtelepedtek a városok kertjeiben, közparkjaiban is, ahol rendkívül jól érzik magukat.

Az erdőkben, a mezőkön, a városok, a falvak közparkjaiban, az iskolák, az óvodák kertjeiben, már mindenhol ott vannak

– mutatott rá dr. Kapiller Zoltán István.

Azt is kifejtette, hogy az elmúlt 35 évben nem voltak olyan mély talaj menti fagyok, nem volt olyan téli időjárás, amely érdemben csökkenthette volna a kullancsok számát. A vastag hótakarók sem jellemzőek az utóbbi évtizedekben, s az enyhe telek a kullancsoknak kedveznek. Ugyanakkor nem szeretik a nyári hőséget.

Amikor a hőmérséklet 30 fok fölé megy, és a forróság miatt elszárad az aljnövényzet, a kullancsok arra kényszerülnek, hogy megbújjanak, mivel nem bírják a tűző napot. Attól kiszáradnának és elpusztulnának.

Dr. Kapiller Zoltán István arról is beszélt, hogy a védekezés két részre bontható. Az urbanizált területek zöldfelületeit rendszeresen ápolni kell, amilyen gyakran csak lehet, lenyírni a parkokban, a kertekben a gyepet, hogy a napsugarak minél jobban átjárják a talajt.

A környezet állandó karbantartásával csökkenteni lehet az életlehetőségüket

– hangsúlyozta a szakértő.

Az erdőkben, a mezőkön nagyon fontos a kirándulók magatartása: lehetőleg ne menjenek a magas füves, bokros területekre, inkább maradjanak a kijelölt turistaútvonalakon és pihenőhelyeken.

A kirándulás előtt vásároljanak kullancsriasztó spray-t és kullancseltávolító kanalat. Dr. Kapiller Zoltán István szerint szükséges, hogy a kirándulók másfél óránként tartsanak kullancsvizitet, azaz vizsgálják át magukat tetőtől talpig.

Ha megtörtént a baj, és a kiránduló kullancsot talált magán, akkor azt mielőbb el kell távolítani. Ehhez segítség a kullancseltávolító kanál, az egyedüli eszköz, amellyel fertőzésveszély-mentesen lehet eltávolítani a parazitát.

Körömmel, szemöldökcsipesszel véletlenül se szorítsák, tépjék ki a kullancsot a bőrből. Ha megszorítják a szájszervét – ha addig nem tette meg – a szorongatás hatására köphet fertőző nyálat az áldozatába

– fejtette ki dr. Kapiller Zoltán István, aki hozzátette: „a kullancs is egy érző lény”.

A kullancseltávolító kanál nem szorítja meg a parazita szájszervét, testét, hanem alá lehet vele nyúlni, és kiemelni a kullancsot a bőrből.

Mindenképpen érdemes feljegyezni, hogy mikor és melyik testtájékon történt a csípés. Ajánlatos makrofotót is készíteni az eltávolított kullancsról, hogy a faját később be lehessen azonosítani, abból következtetve, milyen kórokozókkal fertőzhetett.

Orvoshoz akkor kell fordulni, ha lázzal és rossz közérzettel járó állapot kezdődik a csípés után napokkal vagy hetekkel.

Dr. Kapiller Zoltán István kitért rá, hogy a kirándulók gyakran vitatkoznak arról, hogy a kullancsok alulról, a fűből támadnak, vagy a bokrokról. A szakértő elmondta, mindkét csoportnak igaza van. A kullancsoknak több faja van, támadás-áldozatkeresési stratégia tekintetében két csoportra oszthatóak.

  • A szemmel rendelkező, látó kullancsfajok a gyepi növényzetben a fűszál árnyékos fonákának hegyéről lesik szó szerint az arra bóklászó áldozatukat, akire alulról másznak fel.
  • A szemmel nem rendelkező, vak kullancsok azonban, amelyek biológiai radarja az elülső pár csápjukon található, a bokrok árnyékot adó levélfonákáról „radarozzák be” az arra bóklászó kirándulót, és egy-másfél méter magasságból vetik – felülről – rá magukat.

Dr. Kapiller Zoltán István az előbbiek okán hangsúlyozta, ha óvodás- vagy kisiskoláskorú gyerekkel kirándulunk, mindig érdemes a fejére kis kalapot vagy sapkát tenni, amit előtte le kell fújni kullancsriasztóval.

A kullancsokról többnyire mindenkinek a Lyme-kór jut az eszébe, de az valójában nem egy betegség, hanem egy betegségcsoportot jelöl. A szakértő elmondta, hogy ma Magyarországon hatféle Lyme-kór-bacilus van. Önállóan vagy kevert fertőzéses formában betegítik meg az áldozatukat. Az is előfordulhat, hogy egy kullancs kettő vagy többféle bacilust, illetve akár többféle kórokozót is egyszerre beleolt az áldozatába.

Dr. Kapiller Zoltán István kiemelte: a fertőzések közül különösen veszélyes a krími–kongói vérzéses láz, mert ez egy olyan fertőző betegség, amit ha a kullancs beleolt az áldozatába, akkor a megbetegedett is tovább tudja fertőzni a környezetét.

Áprilisban az Indexen megírtuk, hogy az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontja programjában a kutatók a lakosság bevonásával térképezik fel a krími–kongói vérzéses láz terjesztőjeként ismert Hyalomma kullancsok terjedését. Az ökológusok a közösségi tudomány jegyében létrehozott Kullancsfigyelő honlapra beérkező lakossági információk felhasználásával monitorozzák az Európában is egyre gyakrabban előforduló, emberre veszélyes faj hazai jelenlétét.

Földvári Gábor, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének főmunkatársa korábban az Indexnek elmondta: több európai országban megfigyeltek felnőtt Hyalomma kullancsokat, köztük Magyarországon is. Arról is beszélt, hogy a krími–kongói vérzéses láz emberek körében a Hyalomma kullancs csípésén kívül fertőzött állatok feldolgozása, fogyasztása során, vérrel való kontaktus útján is terjed.

(Borítókép: Shutterstock)



  • Tippek
  • Hírek