Kifarol a jobboldal a miskolci pártház lerombolási terve mögül

A kormányzati döntések esetenként előzetes egyeztetés nélkül születnek, kommunikációjuk pedig gyakran akadozik. Erre utal, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kormányhivatal hivatalos oldalán a legfrissebb hír augusztus 11-i, és arról tudósít, hogy Miskolc belvárosában lebontják a volt szocialista pártházat, a helyén pedig közösségi park létesül. Alakszai Zoltán kormánymegbízott ennek ismertetésekor úgy fogalmazott:

Most Magyarország kormányának köszönhetően ismét a miskolci polgárok vehetik majd birtokba a területet: kezdeményezésünkre döntés született a felújításra alkalmatlan, rossz műszaki állapotú, évek óta nagyrészt üresen álló ingatlan bontásáról, a helyére pedig közösségi park létrehozásáról. A fejlesztés – amelyhez a forrást szintén a kormány biztosítja – egyidejűleg szolgálja a miskolciak érdekét és Miskolc egyik műemléki, szakrális központjának helyreállítását, védelmét is.

Csakhogy a nagyívű bejelentést semmilyen társadalmi egyeztetés, közvélemény-kutatás nem előzte meg, így nem is tudhatták, hogy a miskolciak miként viszonyulnak a kilencemeletes szocreál épülethez. Az egykori MSZMP-székházban ugyan szépen faragott Lenin-dombormű és a múlt rendszert idéző ötágú csillag is tündököl, mégsem bizonyult helyesnek az épület lebontási szándékát hangsúlyosan ideológiai megközelítéssel alátámasztani. Különösen úgy nem, hogy a Fidesz–KDNP miskolci szervezete 2019-ben, még a hely szellemével nem törődve épp ebben az épületben tartotta választási eredményváróját.

Alakszai Zoltán az Indexnek azt mondta, augusztus 11-én csak a kormányhatározatban foglaltakat jelentették be, de az ügy hosszabb múltra tekint vissza. Egy éve, amikor kinevezték kormánymegbízottnak, még azt tervezték, hogy az épület a különböző kormányzati szolgáltatások gyűjtőpontjaként fogja majd össze a ma még 16 különböző helyen működő hivatalokat, ügyfélszolgálatokat, kormányablakokat. Erről egyébként Veres Pál polgármesterrel is tárgyalt idén februárban, akinek sem e terv ellen, sem az épületen lévő helyi védettség levétele ellen nem volt kifogása.

Ugyanakkor azt is megemlítette, hogy bár egy 2018-as tervezői értékbecslés szerint az épület felújítását hárommilliárdból lehetne kihozni, az első beérkezett ajánlat már akkor ennek a duplájáról szólt, ma már viszont tízmilliárd alatt szóba sem állna velük kivitelező, arról nem is beszélve, hogy adottságai számos kompromisszum megkötését követelték volna. Ebből arra következtetett, hogy nem gazdaságos a felújítás, és egy új épület megépítése is felmerült.

A fiatalabbak által csak ITC-székházként ismert épület a magyar állam tulajdonában van, műszaki állapota az évek során valóban leromlott, egyre inkább kihasználatlan lett. Tény az is, hogy üzemeltetése már nem rentábilis, egyre több veszteséget termelt az MNV Zrt. számára. Úgy tudjuk, az ingatlan kezelője az elmúlt években több lehetőséget is megvizsgált, de ezek a tervek rendre elvéreztek a részletes költség-haszon vizsgálatok során. Ezek voltak tehát azok a szakmai érvek, amelyek első körben Miskolc fideszes parlamenti képviselőjét, Csöbör Katalint is a bontási koncepció mellé állították.

Akkor vált nyilvánvalóvá mindez, amikor a bejelentést követően az építész szakma és a tiltakozó miskolci polgárok egy csoportja mellett a Velünk a város nevű, városházi frakcióval is rendelkező civil szervezet politikusai rárepültek a témára, és személyében is támadni kezdték Alakszait. A Fidesz-kormány miskolci helytartójának nevezett egykori jegyző Alakszaitól azt kérték, hogy azonnal hozza nyilvánosságra azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják az épület menthetetlenségét. A szakmázás mellett pedig a politikai szlogent is megtalálták hozzá: a kormányzat ne döntsön a miskolciak feje felett átnyúlva.

Az így kialakult helyzetben lépéskényszerbe került Csöbör Katalin és Alakszai Zoltán is arra kérte az ingatlan tulajdonosát, a magyar államot, hogy a bontási terveket mindaddig vegye le napirendjéről, amíg a helyben lakók érdekei alapján történő átalakításokat vagy az újraépítés lehetőségét, illetve ennek költségeit érdemben nem vizsgálják meg.

Egyelőre úgy tűnik, ők maguk sem tudják, mit tegyenek, tartsanak ki a kormány terve mellett, vagy hátráljanak meg a helyi társadalom felháborodása láttán. A legbölcsebb bizonyára az lenne, ha felelős politikusként meghajolnának a miskolciak akarata előtt. 

Így kommentálta a miskolci önkormányzat a helyi jobboldal taktikai irányváltását. Alakszai Zoltán viszont a városvezetést vádolja kettős beszéddel, hisz neki mást mondott a polgármester, mint amit most a mögötte álló pártok kommunikálnak. Arra is utalt, hogy kész a rendelkezésére álló dokumentumokat nyilvánosságra hozni, köztük azt a statikai szakvéleményt, amely szerint a jelenlegi szerkezet többletterhelést már nem bír el, miközben az irányadó építési előírásoknak csak ilyen többletterheléssel lehetne megfelelni.

Csöbör Katalin lapunknak azt mondta, a miskolciakat kiszolgáló épület nem lehet a politikai csatározások tárgya, mert – ahogy fogalmazott – „csak konszenzus alapján lehet dönteni, hogy mit akarnak a miskolciak, mit akarnak az építészek, mit akar a városvezetés”. Ettől függetlenül azt is aláhúzta, hogy az épület az állam tulajdona, így azt tehet vele amit akar. Ha Gyurcsány lenne hatalmon, akár mecset is épülhetne – tette hozzá. A kormánynál mindenesetre azt kezdeményezte, hogy a bontás tervezésére elkülönített központi forrást biztosítsák az új elképzelések megvalósításához is.

A város országgyűlési képviselője most egy kérdőív publikálásával törekszik arra, hogy begyűjtse a helyiek véleményét. A kialakult közhangulat azonban nem sok kétséget hagy afelől, hogy az egykori MSZMP-pártszékház még hosszú évtizedekig a helyén marad.

(Borítókép: A miskolci volt MSZMP-székház. Fotó: Velünk a város / Facebook)