Adalbert
13 °C
21 °C

Kipihentebb diákok, kevesebb dugó: miért nem 9 órakor kezdődik az iskola?

D KOS20140901003
2021.09.07. 09:35 Módosítva: 2021.09.07. 09:56
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és az Adom Diákmozgalom is támogatná a 9 órai iskolakezdést, ami a szakemberek szerint is fokozná a diákok teljesítményét. A fizikai jólléten túl a dugók is csökkennének. Karácsony Gergely főpolgármester tavaly nyáron levélben fordult a budapesti tankerületek vezetőihez ez ügyben, és noha vidéken is több kezdeményezés indult, a diákok többségének máig 8 órakor csengetnek be.

Hosszú évek óta megy a vita arról, hogy praktikus-e a 8 órai iskolakezdés. Nemrég a dehir.hu számolt be arról, hogy Debrecenben szeptember 1-jén immár 12 ezer diák számára csengettek be fél órával később. A kezdeményezés egy évvel ezelőtt indult, akkor 2700 tanuló számára kezdődtek a tanórák fél 9-kor, a pozitív tapasztalatok miatt most pedig újabb intézmények csatlakoztak a csúsztatott iskolakezdéshez.

Mivel az iskolakezdés időpontját nem határozza meg jogszabály, az intézmények szabadon dönthetnek arról, hogyan szervezik meg az oktatást. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kérdésünkre közölte, hogy már eddig is számos példa volt arra, hogy egy-egy intézményben eltérő időpontban kezdődött a tanítás.

A tárca nem tervez ebben központi iránymutatást adni

– jelentették ki lapunknak.

Az Adom Diákmozgalom szerint a későbbi kezdésnek számos előnye van, a középiskolások számára már 2018 óta szorgalmazták ennek az intézkedésnek a bevezetését.

Számos kutatás alátámasztotta, hogy a csúsztatott iskolakezdés jó hatással van a diákok fizikai jóllétére. Kevésbé lesznek fáradtak és kialvatlanok, ezáltal javul a teljesítményük, jobb lesz a memóriájuk, s mindez jelentősen csökkenti depresszió, a magas vérnyomás és az elhízás kockázatát. Köztudott, hogy a középiskolások később fekszenek le, ebben a korban változik a biológiai órájuk, és fontos lenne, hogy az iskolarendszer ezt figyelembe vegye

– mondta az Adom Diákmozgalom szóvivője, Schermann Fruzsina, aki szerint az alsóbb évfolyamosoknál maradhatna a 8 órai kezdés, a kisebb diákokat ugyanis még a szülők viszik iskolába.

A középiskolások többsége viszont már önálló, a csúsztatott iskolakezdéssel pedig a tömegközlekedési eszközök zsúfoltsága is csökkenthető lenne.

Karácsony Gergely tavaly nyár végén levélben fordult a budapesti tankerületek vezetőihez, hogy a 14 évnél idősebb tanulóknak egy órával később kezdődhessen a tanítás szeptembertől.

Ha a budapesti középiskolások, akiknek túlnyomó többsége önállóan közlekedik a városban, és közel 60 százalékuk a közösségi közlekedés járműveit használja, 8 helyett 8:30-ra vagy 9-re járnának, azzal reggelente jobban eloszlana a teher a közösségi közlekedésen, csökkenne a zsúfoltság a járműveken, ami nemcsak kellemesebbé tenné az utazást, de lehetőséget is biztosítana a védőtávolság betartására

– érvelt akkor Facebook-oldalán a főpolgármester. Kiemelte, hogy egy reprezentatív kutatás szerint az érintett budapesti családok bő kétharmada támogatná, hogy a tanítás az eddig megszokottnál valamivel később kezdődjön.

A fent említett előnyök ellenére a középiskolások jókora többségének még mindig 8 órakor csengetnek be. Az Adom Diákmozgalom szerint nincs rá különösebb magyarázat, a megszokások rabjai vagyunk, az intézmények pedig még egy ilyen egyszerű, kis lépést sem mernek tenni annak érdekében, hogy diákok ezrei kipihentebbek legyenek.

Egyetlen hátulütője van, mégpedig az, hogy a diákok így később végeznek, kevesebb idejük jut a házi feladatra, de ha az órai jelenlét hatékonyabb, akkor az otthoni tanulásra is kevesebb szükség van

– mutatott rá Schermann Fruzsina, aki szerint a nulladik órák miatt a 8 órai kezdés részben így is megmaradna, a változás ugyanakkor hatalmas könnyebbséget jelentene a messziről bejáró diákoknak.

„Legyen szó hazai vagy külföldi intézményről, ahol eddig bevezették, mindenhol pozitív tapasztalatokról számoltak be” – tette hozzá az Adom Diákmozgalom szóvivője. Mint mondta: függetlenül a tanórák kezdésének időpontjától a diákok örültek, hogy visszatérhettek az iskolába, a lezárások és a koronavírus után mindenki élvezte a barátokkal együtt töltött időt.

A kezdeményezést a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is támogatja, de lapunknak hangsúlyozták, hogy a döntést a szülőkkel közösen kellene meghozni, és fontos lenne, hogy a munkahelyek is nyitottak legyenek ebben a kérdésben.

„Különösen a bejáró diákok miatt lenne fontos a csúsztatott iskolakezdés, vannak tanulók, akik másfél órát utaznak az iskoláig, ami miatt hajnali 4-kor kell kelniük. Tömegközlekedés szempontjából is előnyös lenne az intézkedés, az viszont nagy kérdés, hogy a szülők mit szólnak hozzá, sokan ugyanis egyszerre viszik autóval a kisebb és a nagyobb gyermeket is, 8 órára pedig már mennek dolgozni, így 

a 9 órai kezdés egyes családok életét egészen biztosan felborítaná.

Ezért nagyon fontos, hogy a közösségek a helyi adottságok és az érintettek megkérdezése mellett alakítsák ki az iskolakezdés időpontját. Fontos, hogy a cégek is együttműködőek legyenek” – mondta az Indexnek Totyik Tamás, a PSZ alelnöke.

Egy budapesti tanárnő arról beszélt lapunknak, hogy a 9 órai iskolakezdés abból a szempontból is előnyös lenne, hogy a pedagógusok így a saját gyermekeiket is könnyebben útnak indíthatnák reggel, és összességében kevesebb lenne a stressz és a kapkodás a családban.

Hátránya is lehet

A szülők egy része nem feltétlenül támogatja a kezdeményezést, van, aki attól tart, hogy a gyerekeknek így még kevesebb lenne a szabadidejük.

„Már így is elég hosszú a napjuk, sokszor 3 órakor végeznek, és akkor még hátravannak a magánórák, az edzések, a házi feladat megírása és a tanulás. Este 8 van, mire végre egy kicsit leereszthetnek, pedig a délutáni pihenésre, kikapcsolódásra is időt kellene szánni. Már kialakítottunk egy rendszert, nem szeretnénk felborítani” – mondta lapunknak a 8. osztályos Anna és a 10. osztályos Réka édesanyja, Márta. 

Palkovics László korábban élőben válaszolt az Index olvasóinak kérdéseire, többek közt arra, hogy miért nem kezdődik az iskola reggel 8 helyett reggel 9-kor, hiszen az jobban illeszkedne a mai munkaidőhöz, sok szülő ugyanis nem tud délután 4-re odaérni a gyerekéért az iskolába.

Erre ma is van lehetőség, ha az iskolák helyben így döntenek. Ma is vannak olyan iskolák, ahol a tényleges oktatás 9-kor kezdődik, a diákokat reggel 8-tól csak ráhangolják a tanulásra. Ha ezt más iskola is így gondolja, bizonyos határok között megteheti. Megnézzük azt a lehetőséget, hogy a hagyományainkat, a kialakult munkarendünket illetően mit jelentene egy 9 órás iskolakezdés

– mondta az ekkor még oktatási államtitkári pozíciót betöltő, jelenlegi innovációs és technológiai miniszter.

A csúsztatott iskolakezdés azóta sem lett sokkal népszerűbb, pedig a szakemberek szerint a változás biológiai szempontból is fontos lenne.

„A gyermekek biológiai ritmusát az iskola nem veszi figyelembe. Mintha másodlagos állampolgárnak tekintenénk őket, akiknek mi, felnőttek mondjuk meg, mi a jó” – mondta korábban az Indexnek Bódizs Róbert alváskutató. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatási igazgatóhelyettese rámutatott, hogy az ember reggel 7-8 órakor még inkább az alvási tehetetlenségi fázisban van, amit közkeletű nevén álomittasságnak hívunk. Teljesítményünk délelőtt 10-12 órára ér a csúcsra. Ekkor vagyunk az éberség és a mentális hatékonyság megfelelő fokán, ekkor működik megfelelően a munkához vagy tanuláshoz szükséges munkamemóriánk.

(Borítókép: Első osztályos diák ásít a budapesti Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskolában 2014. szeptember 1-jén. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)