Varga Judit az Indexnek: Szerbia integrációjához Magyarország kitűnő kalauz

Hatodik alkalommal került megrendezésre a két ország között kormányzati csúcstalálkozó. A tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón Orbán Viktor miniszterelnök az MTI tudósítása szerint arról beszélt, hogy az amerikai kudarc Afganisztánban olyan helyzetet teremtett, amelynek révén többmilliós migránshullám érheti el Európát, ez pedig rendkívül nehéz helyzetbe fogja juttatni Szerbiát és Magyarországot.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a két országnak közösen kell megpróbálnia minél délebbi védelmi vonalakat kialakítani. Ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy ezzel nemcsak önmagunkat, hanem Európát és elsősorban Németországot is megvédik.

A migránsok nem Szerbiában és nem Magyarországon akarnak élni, ezek Németországba igyekeznek

– jelentette ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor azt is kiemelte, Magyarország azért is elkötelezett Szerbia európai uniós tagsága mellett, mert nélküle nem garantálható Európa belső részeinek biztonsága.

Ana Brnabic szerb miniszterelnök a két ország kapcsolatait méltatta. Azt is kijelentette, hogy Szerbia elkötelezett amellett, hogy tovább mélyítsék a kétoldalú kapcsolatot és barátságot. Továbbá köszönetet mondott az országa európai uniós csatlakozásához nyújtott magyar támogatásért.

Ana Brnabic is kitért a migráció veszélyére, a szerb miniszterelnök szerint előbb-utóbb újabb migrációs hullám alakulhat ki. Hasonlóan a magyar állásponthoz hangsúlyozta: úgy kellene segíteni az embereknek, hogy ne kelljen elhagyniuk a szülőföldjüket, és Európa felé indulniuk. Ana Brnabic közös európai álláspont kialakítását sürgeti, mivel az ország tranzitútvonalon helyezkedik el.

A magyar és a szerb miniszterelnök, valamint a szakminiszterek is megállapodásokat írtak alá baráti, stratégiai és gazdasági együttműködésről.

Föderalista utópia helyett bővítés

A csúcstalálkozó után írásban válaszolt az Index megkeresésére Varga Judit igazságügyi miniszter, aki közölte, az európai integráció a Nyugat-Balkán csatlakozása nélkül csonka, befejezetlen projekt. Ennek a folyamatnak a kulcsa Szerbia, a térség legnépesebb és legdinamikusabb gazdasággal rendelkező állama. Belgrád ráadásul Magyarország és egész Európa biztonságának garantálásához is nélkülözhetetlen partner, hiszen az afganisztáni válsághelyzet miatt fokozódó migrációs nyomás tovább erősítette Szerbia balkáni szerepét.

A migrációval szembeni fellépéshez elengedhetetlen a Nyugat-Balkán stabilizálása, ez pedig nem valósulhat meg Szerbia európai uniós tagsága nélkül

– fogalmazott a miniszter az Indexnek.

Varga Judit szerint mindeközben Brüsszelen „egyfajta bővítési fáradtság lett úrrá”, a tárgyalások akadoznak. A 2014. január óta zajló csatlakozási tárgyalások során a 35 tárgyalási fejezetből eddig tizennyolcat nyitottak meg, amelyből kettőt zártak le ideiglenesen. Utoljára a 2019. decemberi brüsszeli kormányközi konferencián került sor fejezetnyitásra. Az elmúlt két év során ezek korábbi üteme látványosan lelassult.

A miniszter kiemelte, hogy Várhelyi Olivér bővítésért felelős biztos is emberfeletti munkát végez, „azonban az uniós intézmények mintha berozsdásodtak volna”.

A föderalizmus utópiáját kergető bürokraták az uniót folyton mélyíteni akarják, ahelyett hogy kiterjesztenék azokra az európai országokra is, amelyek csatlakozni vágynak és ennek feltételeit is teljesítik. A megtorpanás azonban komoly veszélyeket rejt. Hagyták, hogy elveszítsük az Egyesült Királyságot, innentől kezdve Európa nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy egy tagjelölt országot is elbizonytalanítson csatlakozási céljaiban

– fejtette ki Varga Judit válaszlevelében.

A miniszter úgy véli, „álszent aggodalmak” megfogalmazása helyett valódi, termékeny párbeszédre lenne szükség Szerbiával.

A magyar kormány jelenleg az uniós intézmények helyett dolgozik, de nagyon szívesen tesszük, hiszen Szerbia integrációja nemes ügy, Magyarország pedig kitűnő kalauz, tapasztalt tanácsadó a brüsszeli bürokrácia útvesztőjében. Éppen ezért valamennyi nyugat-balkáni országba delegálunk integrációs szakértőket, akik munkájukkal igyekeznek hozzájárulni ezen országok uniós csatlakozási folyamatának előrevitelében

– írta a miniszter.

Arra is kitért, hogy a Szerbiára nehezedő migrációs nyomás továbbra is állandó és magas, de a migráció megfékezésében történő együttműködés kiváló a szerbekkel. 2020-ban öt, míg ebben az évben már nyolc kontingensben küldött a magyar kormány határrendészeket az illegális migráció visszaszorítására Szerbiába.

Varga Judit hozzátette: a Szerbiában élő magyarság védelme is kiemelt prioritás. A miniszter szerint ugyanis a tapasztalatok alapján „a migránsok egyre agresszívabbak”, ezért is kell minden segítséget megadni Szerbiának, hogy ellen tudjon állni az illegális migrációnak és következményeinek.

A szerdai csúcstalálkozóra kitérve azt írta, a két ország együttműködését erősítve közös határ menti járőrszolgálatról szóló megállapodás módosítására került sor. Ez a megállapodás tovább erősíti a gyakorlati együttműködést a határellenőrzés és a migrációs igazgatás területén, így például a két ország határrendészeti szervei közös határ menti járőrszolgálatot látnak el az illegális migrációval érintett területeken.

Összességében a magyar–szerb politikai és gazdasági együttműködést úgy értékelte: a két ország kapcsolata történelmi csúcson van, ezt pedig az bizonyítja, hogy a gazdasági, oktatási és kulturális kapcsolatok dinamikusan fejlődnek. A gazdasági kapcsolatokról megjegyezte: Szerbia a Nyugat-Balkán országai közül a legfontosabb export és import kereskedelmi partnere Magyarországnak.

Szerbiával könnyű megtalálni a közös hangot. Magyarországhoz hasonlóan hisznek a családok támogatásában, a nemzetben, és elkötelezetten küzdenek az illegális bevándorlás megállításáért

– közölte Varga Judit.

(Borítókép: A magyar–szerb kormánycsúcs keretében Varga Judit igazságügyi miniszter megbeszélést folytatott Maja Popović igazságügyi és Jadranka Joksimović európai uniós integrációért felelős szerb miniszterekkel. Fotó: Varga Judit / Facebook)