15 millió Covid-halott: őrült becslés vagy féltve őrzött valóság?
További Belföld cikkek
- Vásárhelyi Mária Magyar Péter „antiliberális, antidemokratikus, önreflexiót nélkülöző” kijelentéseit kritizálta
- Negyedmillió lőfegyver van a magyaroknál, a rendőrség listázza is őket
- Az LMP jelentősen megemelné a főpolgármester és a polgármesterek fizetését
- Veszélyesen manőverezett egy kamionos, centiken múlt a baleset
- Magyar csodaszer, amely egyszerre orvosság a gyilkos aszályra és a pusztító árvízre
Hányan halnak meg valójában koronavírus-fertőzésben? Ezerszer feltett kérdést teszünk fel újra – ezúttal egy Economist-cikk végkövetkeztetése éleszti újra a témát, a lap ugyanis mellbevágó statisztikát közölt a minap:
a hivatalosan közzétett, 4,6 millió felett járó Covid-halálozás a legjobb becslésük szerint 15,3 millió, de a bizonytalanságokra tekintettel is valahova 9,4 és 18,3 millió fő közé tehető nagy megbízhatósággal.
Az elhunytak pontos számának tisztázása több szempontból is létfontosságú volna, hiszen a fertőzési és a halálozási adatok alapján hoznak döntést a kormányok a védekezésről, a gazdaság leállításáról és újraindításáról.
Bármilyen Covid-halálozási statisztika hitelességét gyengíti, hogy a legtöbb esetben orvosilag sem lehet minden kétséget kizáróan igazolni, hogy egy Covid-fertőzött halálát maga a fertőzés okozta, vagy a fertőzés gyengítette le annyira az illetőt, hogy egy korábban igazolt társbetegsége végzett vele, vagy a fertőzés ugyan jelen volt, de nem járult hozzá a halálhoz. A halálozási statisztikának az is problémája, hogy – még ha kisebb mértékben is, mint a fertőzöttek száma, de – függ a tesztelési aktivitástól. Hány ember lehet, akit nem teszteltek Covidra a halála előtt, és fertőzött volt? A többi között ez is olyan kérdés, mely csökkenti a statisztikákba vetett bizalmat.
Bár az egyes országokban eltérő járványstatisztikai gyakorlat alapján összesítik a Covid-halálozást, az Economistnál úgy döntöttek, a többlethalálozást veszik kiindulási alapként, mert ebből lehet szerintük a legpontosabban megbecsülni, hogy mennyien hunytak el valójában a koronavírus következtében.
E mutató lényege, hogy a múltbeli – tehát járvány nélküli – adatok alapján készül egy statisztikai előrejelzés a halálozási számokra. Ezt nevezzük a várt halálozásnak akkor, ha nem lett volna járvány, és ezt kivonva a tényleges halálozásból, megkapjuk a többlethalálozást.
Fontos, és a lap is hangsúlyozza, bár szakajtónyi forrást használtak a számításhoz (Our World In Data, Johns Hopkins Egyetem, WHO, nemzeti statisztikai adatbankok, Világbank, Gallup, Turisztikai Világszervezet stb.), illetve kidolgoztak egy mesterséges intelligencián alapuló számítási modellt, a végeredmény mégis csupán egy hozzávetőleges becslés lesz. Ennek pedig az az oka, hogy globálisan a többlethalálozásból indultak ki, s ehhez az országoknak, a tartományoknak, a régióknak és a városoknak csak egy része (156 országból 84) szolgáltatott rendszeresen frissített adatot, és sokan azt is vegyes időközönként.
A többlethalálozás statisztikai használatával a Covidot illetően nem csak ez a gond, erről pár hónapja lezajlott egy vita az Indexen, részletek a keretes anyagunkban.
Mit mutat a többlethalálozás?
Az Economist a többlethalálozás alapján készítette el saját statisztikáját. Windisch László, a KSH alelnöke ezt a mutatót tartotta a leghitelesebbnek, amikor indexes publicisztikájában arról írt, miért pontatlan, amikor önmagában a Covid okozta halálozások számát vesszük alapul a magyar halálozási adatoknál. Írása arra reagált, hogy Magyarország heteken át vezette az egymillió főre vetített globális Covid-halálozási listát. Erre írt válaszcikkében Ferenci Tamás biostatisztikus kibontotta a (hazai) haláloki statisztikák problémáit:
- nincs nyilvános, írásos eljárásrend arról, hogy Magyarországon ki számít Covid-halottnak;
- a kivételes esetektől eltekintve egy ember halálának általában több oka van, ezért a halálozási statisztikában probléma lehet, hogy ilyen esetben melyik halálokhoz rendeljük a halálesetet, a többlethalálozás egyik nagy előnye, hogy mentes ettől a problémától;
- a többlethalálozás-alapú számítás másik előnye, hogy nem függ a tesztelési aktivitástól;
- hátránya viszont, hogy nem tudhatjuk biztosan, hogy mekkora lett volna a halálozások száma, ha nincs járvány, pedig a definíciója szerint pont a tényleges halálozás és a járvány nélkül várt halálozás különbségét hivatott megmutatni, így itt megjelenik egy bizonytalanság;
- a másik probléma vele, hogy a többlethalálozás nettó jellegű mutató, ami egybeméri a járvány direkt hatásaival (belehalnak emberek) annak pozitív és negatív indirekt hatásait (pl. a maszkviselés miatt visszaszorul más légúti megbetegedés is, ugyanakkor más betegségek ellátása sokkal nehezebbé válik a kórházi túlterheltség miatt).
Az adatgyűjtési nehézségek ellenére az Economistnál munkához láttak, napi statisztikát készítettek az egyes országok többlethalálozásából a pandémia kezdete óta. A hivatalos kormányzati adatsorokat használták, illetve a száznál is több más indikátort.
Az általuk becsült globális többlethalálozás rögtön tavaly márciusban, a járvány első hullámának felfutásakor elválik a hivatalos Covid-halálozási adattól. Április végén beesik a regisztrált halálozás alá, ám május elejére ők már 30-40 százalékkal több többlethalálozást mérnek, s az olló december végéig szinte folyamatosan nyílik. December 28-ára a 10 389-es napi halálesethez képest 34 000 fős többlet halálesetet jegyeznek, ami közel 250 százalékos növekmény. Ám ez semmi ahhoz képest, amit a harmadik hullám végén becsülnek: a május 12-i 12 444-es regisztrált halálesethez több mint ötszörös, 71 400 fős többlethalált társítanak.
Számításaik szerint a pandémia kezdete óta ennyivel magasabb volt a többlethalálozás a hivatalosan regisztrált Covid-halálesetekhez képest:
- Afrika: 800 százalék,
- Ázsia: 700 százalék,
- Európa: 60 százalék,
- Latin-Amerika és a Karib-térség: 50 százalék,
- Észak-Amerika: 30 százalék,
- Óceánia: –400 százalék (vagyis a becslés szerint itt sokkal kevesebben haltak meg valójában Covidban, mint azt hivatalosan közölték).
A legmagasabb becsült többlethalálozást a következő országokban mérték (az adatok a szeptember 10-i állapotot mutatják):
Ország | Regisztrált elhunyt | Regisztrált elhunyt/100 ezer fő | Becsült többlethalálozás | Becsült többlethalálozás/100 ezer fő | Becsült többlethalálozás vs. regisztrált elhunyt |
Tanzánia | 50 | 0,1 | −15 000–67 000 | −24–110 | +110 000% |
Laosz | 16 | 0,2 | −580–9100 | −7,8–120 | +43 000% |
Burundi | 38 | 0,3 | −5200–18 000 | −43–150 | +40 000% |
Dél-Szudán | 120 | 1,1 | 760–27 000 | 6,7–240 | +20 000% |
Csád | 174 | 1 | −6800–38 000 | −40–220 | +15 000% |
Tádzsikisztán | 125 | 1,3 | 9300–19 000 | 95–200 | +14 000% |
Kongó | 1061 | 1,1 | −39 000–160 000 | −42–170 | +12 000% |
Bhután | 3 | 0,4 | −340–980 | −44–130 | +12 000% |
Kína | 4636 | 0,3 | −150 000–1 500 000 | −10–100 | +12 000% |
Niger | 199 | 0,8 | −9100–46 000 | −36–180 | +12 000% |
Összeszedtük azokat az országokat is, amelyekben a becslés szerint a leginkább túlzónak tűnik a regisztrált halálozás. Érdekesség, hogy a számítás szerint Magyarország is ebbe a csoportba tartozik.
Ország | Regisztrált elhunyt | Regisztrált elhunyt/100 ezer fő | Becsült többlethalálozás | Becsült többlethalálozás/100 ezer fő | Becsült többlethalálozás vs. regisztrált elhunyt |
Új-Zéland | 27 | 0,6 | −2600-tól −2100 | −53-tól −44 | −9000% |
Vanuatu | 1 | 0,3 | −260–170 | −82–55 | −7000% |
Sierra Leone | 121 | 1,5 | −4800-8500 | −59–100 | −3000% |
Benin | 135 | 1,1 | −4600–14 000 | −37–110 | −2000% |
Mauritius | 34 | 2,7 | −500–100 | −39–8,2 | −1000% |
Tajvan | 837 | 3,5 | −5700-tól –2200 | −24-tól –9,1 | −700% |
Hong Kong | 212 | 2,8 | −3500–3300 | −47–44 | −600% |
Ausztrália | 1063 | 4,1 | −5700-tól –1900 | −22-től –7,2 | −500% |
Libéria | 245 | 4,7 | −2600–5400 | −50–100 | −500% |
Magyarország | 30 074 | 312,2 | 27 000–29 000 | 280–300 | −9% |
Megkérdeztük az Óbudai Egyetem biostatisztikusát, Ferenci Tamást, hogy mi a véleménye a formabontó modellszámításról. A véleménye mértékadó lehet, hiszen behatóan foglalkozik a hazai Covid-halálozási adatokkal – korábban nekünk is ő nyilatkozott a többlethalálozás témájában.
„A globális becslés azért problémás, mert a fejlett világon kívüli országok csak ritkább frissítésekkel jelentik a halálozási számokat, vagy egyáltalán nem jelentenek ilyet. Ráadásul egyrészt ezek az országok tipikusan ugyanazok, ahol a tesztelési aktivitás is alacsony, így a leginkább előfordulhat, hogy nem regisztrálják a halálozásokat, másrészt a világ lakosságának egy jelentős része lakik ezekben az országokban. Összességében tehát azt látjuk, hogy ha az egész világ koronavírusos halálozására vagyunk kíváncsiak, akkor a többlethalálozás használata nagyon indokolt lenne, viszont nem igazán tudjuk meghatározni” – véli a kutató.
Az Economist csapata szerinte ezért döntött úgy, hogy megpróbálja a hiányzó vagy ritkán közölt halálozási adatokat megbecsülni.
„A számítás során egy sor más mutatót, adatot begyűjtöttek, amelyek viszont minden országnál és folyamatosan elérhetők, ilyenek például a demográfiai adatok, a kormányzati intézkedések és lezárások, a tesztelési adatok, majd azon országok alapján, ahol van halálozási adat is, megpróbálták meghatározni, hogy mi a kapcsolat az elérhető változók és a halálozás között. Ezt rávetítve a hiányzó adatú országokra kipótolható a nem ismert halálozási adat az elérhető adatok alapján, és ha ez is megvan, akkor a szokásos módon számolható a többlethalálozás.
Fontos hangsúlyozni, hogy ez tehát egy tippelés – persze egy nagyon jól alátámasztott és kidolgozott tippelés –, a jellegéből fakadó bizonytalansággal, amit szerencsére és nagyon helyesen ők is megjelenítenek a végeredmény közlésében.
Összességében azt gondolom, hogy nagyon érdekes, amit csinálnak, de hangsúlyozni kell, hogy csak akkor releváns, ha kimozdulunk a fejlett országok köréből, például globális számokat szeretnénk kapni.”
(Borítókép: Index-grafika / Veres Péter)