15 millió Covid-halott: őrült becslés vagy féltve őrzött valóság?

Index Covid 09.13
2021.09.14. 09:56
A brit Economist egy újszerű számítási modellel kísérletet tett arra, hogy megbecsülje a valós, globális Covid-halálozást. A lap is kiemeli, ez egy becslés, de a biostatisztikus, akit megkérdeztünk a modellről, azt mondja, formabontó a módszer, és érdekes a végeredmény. Bizonyos afrikai országoknál a regisztráltnál akár 40–110 ezer százalékkal magasabb lehet az elhunytak száma, de a Magyarországra vonatkozó adat is tartogat meglepetést.

Hányan halnak meg valójában koronavírus-fertőzésben? Ezerszer feltett kérdést teszünk fel újra – ezúttal egy Economist-cikk végkövetkeztetése éleszti újra a témát, a lap ugyanis mellbevágó statisztikát közölt a minap:

a hivatalosan közzétett, 4,6 millió felett járó Covid-halálozás a legjobb becslésük szerint 15,3 millió, de a bizonytalanságokra tekintettel is valahova 9,4 és 18,3 millió fő közé tehető nagy megbízhatósággal.

Az elhunytak pontos számának tisztázása több szempontból is létfontosságú volna, hiszen a fertőzési és a halálozási adatok alapján hoznak döntést a kormányok a védekezésről, a gazdaság leállításáról és újraindításáról.

Bármilyen Covid-halálozási statisztika hitelességét gyengíti, hogy a legtöbb esetben orvosilag sem lehet minden kétséget kizáróan igazolni, hogy egy Covid-fertőzött halálát maga a fertőzés okozta, vagy a fertőzés gyengítette le annyira az illetőt, hogy egy korábban igazolt társbetegsége végzett vele, vagy a fertőzés ugyan jelen volt, de nem járult hozzá a halálhoz. A halálozási statisztikának az is problémája, hogy – még ha kisebb mértékben is, mint a fertőzöttek száma, de – függ a tesztelési aktivitástól. Hány ember lehet, akit nem teszteltek Covidra a halála előtt, és fertőzött volt? A többi között ez is olyan kérdés, mely csökkenti a statisztikákba vetett bizalmat.

Bár az egyes országokban eltérő járványstatisztikai gyakorlat alapján összesítik a Covid-halálozást, az Economistnál úgy döntöttek, a többlethalálozást veszik kiindulási alapként, mert ebből lehet szerintük a legpontosabban megbecsülni, hogy mennyien hunytak el valójában a koronavírus következtében.

E mutató lényege, hogy a múltbeli – tehát járvány nélküli – adatok alapján készül egy statisztikai előrejelzés a halálozási számokra. Ezt nevezzük a várt halálozásnak akkor, ha nem lett volna járvány, és ezt kivonva a tényleges halálozásból, megkapjuk a többlethalálozást.

Fontos, és a lap is hangsúlyozza, bár szakajtónyi forrást használtak a számításhoz (Our World In Data, Johns Hopkins Egyetem, WHO, nemzeti statisztikai adatbankok, Világbank, Gallup, Turisztikai Világszervezet stb.), illetve kidolgoztak egy mesterséges intelligencián alapuló számítási modellt, a végeredmény mégis csupán egy hozzávetőleges becslés lesz. Ennek pedig az az oka, hogy globálisan a többlethalálozásból indultak ki, s ehhez az országoknak, a tartományoknak, a régióknak és a városoknak csak egy része (156 országból 84) szolgáltatott rendszeresen frissített adatot, és sokan azt is vegyes időközönként.

A többlethalálozás statisztikai használatával a Covidot illetően nem csak ez a gond, erről pár hónapja lezajlott egy vita az Indexen, részletek a keretes anyagunkban.

Mit mutat a többlethalálozás? 

Az Economist a többlethalálozás alapján készítette el saját statisztikáját. Windisch László, a KSH alelnöke ezt a mutatót tartotta a leghitelesebbnek, amikor indexes publicisztikájában arról írt, miért pontatlan, amikor önmagában a Covid okozta halálozások számát vesszük alapul a magyar halálozási adatoknál. Írása arra reagált, hogy Magyarország heteken át vezette az egymillió főre vetített globális Covid-halálozási listát. Erre írt válaszcikkében Ferenci Tamás biostatisztikus kibontotta a (hazai) haláloki statisztikák problémáit:

  1.  nincs nyilvános, írásos eljárásrend arról, hogy Magyarországon ki számít Covid-halottnak;
  2. a kivételes esetektől eltekintve egy ember halálának általában több oka van, ezért a halálozási statisztikában probléma lehet, hogy ilyen esetben melyik halálokhoz rendeljük a halálesetet, a többlethalálozás egyik nagy előnye, hogy mentes ettől a problémától;
  3. a többlethalálozás-alapú számítás másik előnye, hogy nem függ a tesztelési aktivitástól;
  4. hátránya viszont, hogy nem tudhatjuk biztosan, hogy mekkora lett volna a halálozások száma, ha nincs járvány, pedig a definíciója szerint pont a tényleges halálozás és a járvány nélkül várt halálozás különbségét hivatott megmutatni, így itt megjelenik egy bizonytalanság;
  5. a másik probléma vele, hogy a többlethalálozás nettó jellegű mutató, ami egybeméri a járvány direkt hatásaival (belehalnak emberek) annak pozitív és negatív indirekt hatásait (pl. a maszkviselés miatt visszaszorul más légúti megbetegedés is, ugyanakkor más betegségek ellátása sokkal nehezebbé válik a kórházi túlterheltség miatt).

Az adatgyűjtési nehézségek ellenére az Economistnál munkához láttak, napi statisztikát készítettek az egyes országok többlethalálozásából a pandémia kezdete óta. A hivatalos kormányzati adatsorokat használták, illetve a száznál is több más indikátort.

Az általuk becsült globális többlethalálozás rögtön tavaly márciusban, a járvány első hullámának felfutásakor elválik a hivatalos Covid-halálozási adattól. Április végén beesik a regisztrált halálozás alá, ám május elejére ők már 30-40 százalékkal több többlethalálozást mérnek, s az olló december végéig szinte folyamatosan nyílik. December 28-ára a 10 389-es napi halálesethez képest 34 000 fős többlet halálesetet jegyeznek, ami közel 250 százalékos növekmény. Ám ez semmi ahhoz képest, amit a harmadik hullám végén becsülnek: a május 12-i 12 444-es regisztrált halálesethez több mint ötszörös, 71 400 fős többlethalált társítanak.

Számításaik szerint a pandémia kezdete óta ennyivel magasabb volt a többlethalálozás a hivatalosan regisztrált Covid-halálesetekhez képest:

  • Afrika: 800 százalék,
  • Ázsia: 700 százalék,
  • Európa: 60 százalék,
  • Latin-Amerika és a Karib-térség: 50 százalék,
  • Észak-Amerika: 30 százalék,
  • Óceánia: –400 százalék (vagyis a becslés szerint itt sokkal kevesebben haltak meg valójában Covidban, mint azt hivatalosan közölték).

A legmagasabb becsült többlethalálozást a következő országokban mérték (az adatok a szeptember 10-i állapotot mutatják):

Ország  Regisztrált elhunyt  Regisztrált elhunyt/100 ezer fő  Becsült többlethalálozás Becsült többlethalálozás/100 ezer fő   Becsült többlethalálozás vs. regisztrált elhunyt
 Tanzánia   50   0,1   −15 000–67 000   −24–110   +110 000%
 Laosz   16   0,2   −580–9100   −7,8–120   +43 000%
Burundi   38   0,3   −5200–18 000   −43–150   +40 000%
 Dél-Szudán    120   1,1   760–27 000   6,7–240   +20 000%
 Csád   174   1   −6800–38 000   −40–220   +15 000%
 Tádzsikisztán    125   1,3   9300–19 000   95–200   +14 000%
 Kongó   1061   1,1   −39 000–160 000   −42–170   +12 000%
 Bhután    3   0,4   −340–980   −44–130   +12 000%
 Kína    4636   0,3   −150 000–1 500 000   −10–100   +12 000%
 Niger   199   0,8   −9100–46 000   −36–180   +12 000%

Összeszedtük azokat az országokat is, amelyekben a becslés szerint a leginkább túlzónak tűnik a regisztrált halálozás. Érdekesség, hogy a számítás szerint Magyarország is ebbe a csoportba tartozik. 

 Ország  Regisztrált elhunyt  Regisztrált elhunyt/100 ezer fő  Becsült többlethalálozás Becsült többlethalálozás/100 ezer fő  Becsült többlethalálozás vs. regisztrált elhunyt 
 Új-Zéland  27  0,6  −2600-tól −2100  −53-tól −44  −9000%
Vanuatu   1  0,3  −260–170  −82–55   −7000%
 Sierra Leone  121  1,5  −4800-8500  −59–100   −3000%
 Benin  135  1,1  −4600–14 000  −37–110   −2000%
 Mauritius  34  2,7  −500–100  −39–8,2   −1000%
 Tajvan  837  3,5  −5700-tól –2200  −24-tól –9,1   −700%
 Hong Kong  212  2,8  −3500–3300  −47–44   −600%
 Ausztrália  1063  4,1  −5700-tól –1900  −22-től –7,2   −500%
 Libéria  245  4,7  −2600–5400  −50–100   −500%
 Magyarország  30 074  312,2  27 000–29 000  280–300 9%

Megkérdeztük az Óbudai Egyetem biostatisztikusát, Ferenci Tamást, hogy mi a véleménye a formabontó modellszámításról. A véleménye mértékadó lehet, hiszen behatóan foglalkozik a hazai Covid-halálozási adatokkal – korábban nekünk is ő nyilatkozott a többlethalálozás témájában.

„A globális becslés azért problémás, mert a fejlett világon kívüli országok csak ritkább frissítésekkel jelentik a halálozási számokat, vagy egyáltalán nem jelentenek ilyet. Ráadásul egyrészt ezek az országok tipikusan ugyanazok, ahol a tesztelési aktivitás is alacsony, így a leginkább előfordulhat, hogy nem regisztrálják a halálozásokat, másrészt a világ lakosságának egy jelentős része lakik ezekben az országokban. Összességében tehát azt látjuk, hogy ha az egész világ koronavírusos halálozására vagyunk kíváncsiak, akkor a többlethalálozás használata nagyon indokolt lenne, viszont nem igazán tudjuk meghatározni” – véli a kutató.

Az Economist csapata szerinte ezért döntött úgy, hogy megpróbálja a hiányzó vagy ritkán közölt halálozási adatokat megbecsülni.

„A számítás során egy sor más mutatót, adatot begyűjtöttek, amelyek viszont minden országnál és folyamatosan elérhetők, ilyenek például a demográfiai adatok, a kormányzati intézkedések és lezárások, a tesztelési adatok, majd azon országok alapján, ahol van halálozási adat is, megpróbálták meghatározni, hogy mi a kapcsolat az elérhető változók és a halálozás között. Ezt rávetítve a hiányzó adatú országokra kipótolható a nem ismert halálozási adat az elérhető adatok alapján, és ha ez is megvan, akkor a szokásos módon számolható a többlethalálozás.

Fontos hangsúlyozni, hogy ez tehát egy tippelés – persze egy nagyon jól alátámasztott és kidolgozott tippelés –, a jellegéből fakadó bizonytalansággal, amit szerencsére és nagyon helyesen ők is megjelenítenek a végeredmény közlésében.

Összességében azt gondolom, hogy nagyon érdekes, amit csinálnak, de hangsúlyozni kell, hogy csak akkor releváns, ha kimozdulunk a fejlett országok köréből, például globális számokat szeretnénk kapni.”

(Borítókép: Index-grafika / Veres Péter)