Móric
9 °C
15 °C

Cser-Palkovics András: Hiányzik a magyar politikából az, hogy képesek legyünk gesztusokra

P  9542
2021.09.15. 08:48
Mintegy két év telt el a legutóbbi önkormányzati választások óta. Ennyi idő alatt mind az új, mind az újraválasztott városvezetések meg tudják mutatni, mi valósult meg terveikből. Az elmúlt huszonkét hónap azonban a koronavírus-járvány miatt igencsak rendhagyó volt, ahogy a világon szinte mindenütt, itthon is újra kellett írni a terveket. Az Index A városvezető címmel sorozatot indított, amelyben hazai nagyvárosok polgármestereit faggattuk az elmúlt időszakról, újraírt terveikről. Ezúttal Cser-Palkovics Andrással, jogász szakpolitikussal, Székesfehérvár polgármesterével beszélgettünk, aki 2010 óta vezeti a várost.

Már június elején, idejekorán bejelentette, hogy nem indul a jövő évi országgyűlési képviselő-választáson. Miért?

Mindig felmerül, ez így volt 14-ben, 18–ban is, hogy mihez kértem a fehérváriak bizalmát, és úgy gondoltam, fontos előre tisztázni, hogy a polgármesteri munkát szeretném folytatni. Most is kaptam ilyen kérdéseket, sok helyen hallottam, hogy biztos a parlamentbe megyek dolgozni. Szerettem volna egyértelművé tenni: nincs ilyen szándékom.

Névjegy

Cser-Palkovics András jogász, politikus. Politikai karrierjét 1989-ben kezdte, a Fidesz első választási kampányában aktivistaként vett részt. A jogtudományi egyetem elvégzése után a Videoton jogi előadójaként kezdett dolgozni. 1999-ben a Fidesz megyei szervezetének elnökségi tagja lett. Alapító elnöke lett ugyancsak 1999-ben a Fejér megyei Fidelitasnak, később az országos szervezet alelnökévé választották. 2002-től Székesfehérvár közgyűlésének tagja. A 2006-os országgyűlési választásokon területi listáról az Országgyűlésbe került, 2006-ban a Fidesz országos szóvivőhelyettese is lett. 2010-ben az országgyűlési választásokon újraválasztották. 2010 óta Székesfehérvár polgármestere. Mivel 2013-ban az Országgyűlés megváltoztatta a polgármesterek jogállásáról szóló törvényt, így az országgyűlési képviselői és a polgármesteri tisztségek összeférhetetlenné váltak. Cser-Palkovics úgy döntött, hogy polgármesterként városának szolgálatát választja. Házas, felesége Bakos Edina tanár, három gyermekük van.

Ugyanakkor meg kívánja akadályozni a kiélezett kampány miatt egyre durvuló országos politikai vita begyűrűződését a közgyűlés munkájába. A fehérvári ellenzéki képviselők közül négyen is indulnak az őszi ellenzéki előválasztáson, óhatatlan, hogy a kampányukból kihagyják az önkormányzati ügyeket. Az egyik helyi képviselő már önt is szembesítette azzal, hogy az ígéretei közül miket nem teljesített eddig. Miként reagál az ilyen vádakra?

Nincs azzal semmi probléma, ha egy demokráciában az ellenzék – akár helyi, akár országos szinten – számonkéri a korábbi ígéretek megvalósulását vagy késedelmes teljesítését. A kérésem arra vonatkozott az előválasztási kampány tekintetében, hogy a harmadik hullám tavaszi legnehezebb heteiben ne fárasszuk az embereket pártpolitikai küzdelemmel, mivel az előválasztásra csak ősszel kerül sor. Ehelyett inkább próbáljuk meg közösen rábírni az embereket az oltás felvételére, a védekezés szabályainak betartására. Nem arra vonatkozott a kérésem, hogy ne legyen előválasztási kampány, az ellenzék joga eldönteni, hogy ezt miként bonyolítja le, ehhez a polgármesternek semmi köze.

A képviselő úr számonkérésével kapcsolatban el kell mondanom, hogy ha egy beruházás csúszik is, attól még megvalósul. Legalább van minek csúsznia, mert 2010 előtt nem volt, mert nem sok fejlesztés valósulhatott meg. Szeretném, ha nem csúszna össze az országos politikai mező az önkormányzatival, mert a helyi politikai mező más szóhasználatú, más témaválasztású kérdésköröket rejt, mint az országos. A helyi közbeszédért a helyi politikusok a felelősek.

Hiszek abban, hogy a helyi közéletben a politikai párbeszéd még lehet normálisabb, jobb témaválasztású, kulturáltabb, mint amilyet sajnos országos szinten látunk. A fehérvári közgyűlésben a döntések 80-90 százalékát – pártállástól függetlenül – egyhangú szavazással hozzuk meg. Ez a parlamentben elképzelhetetlen arány.

Fontos lenne, hogy az együtt gondolkodás esélyét meg tudjuk tartani. Ennek nem tesz jót, hogy most hirtelen sokan az országos politikába szeretnének bekerülni, olyanok, akik másfél évvel ezelőtt a helyi munkára kértek felhatalmazást a fehérváriaktól. Ez a személyes véleményem, a fehérváriak pedig majd döntenek.

Komoly feltűnést keltett, amikor Parragh Lászlónak, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének az iparűzési adó eltörlésére vonatkozó javaslatát élesen bírálta. A kormány – a kkv-k iparűzési adójának átmeneti felfüggesztése mellett – a járványra hivatkozva több egyéb forrást is elvont az önkormányzatoktól. Mennyire érintette a járvány, illetve a kormányzati elvonások Székesfehérvár költségvetését? Mennyire tudja átérezni azoknak az önkormányzatoknak a helyzetét, amelyeket sokkal súlyosabban érintett a kormányzati forráselvonás, mint Székesfehérvárt? Mi a véleménye arról, hogy tavaly év végén szinte csak a fideszes irányítás alatt álló városok kaptak működési célú kormányzati, 1,38 milliárd forintos támogatást, az ellenzéki vezetésű városok pedig nem?

A pandémia minden önkormányzatot érintett, a kistelepülésektől a közepes városokon át, a megyei jogú városokon keresztül egészen a fővárosig. Tegyük hozzá: a pandémiát nem a kormány okozta. Nem a kormány, hanem a vírus okozta a bevételkiesést. A bevételkiesésnek ugyanis a legnagyobb aránya a gazdaságból ered, a helyi adóként a helyi önkormányzatot megillető rész lecsökkenéséből. Ha a gazdaság teljesítménye a pandémia miatt csökken, például a szolgáltatásoknál, az idegenforgalomnál, akkor ez nyilván csökkentette az állam bevételeit is, nem csak az önkormányzatokét. Nagyobb arányban az állam bevételeit csökkentette. Tehát az egymásra mutogatás nem helyénvaló a politikai szereplők részéről. Különböztessük meg ettől azokat a kormányzati intézkedéseket, amelyek ezen időszakban érintették az önkormányzatokat. Emeljünk ki ebből hármat, azért ezt a hármat, mert a nyilvánosság előtt ezekről folyt vita, és pénzben is a legtöbbet ezek jelentették.

  • Az első az ingyenes parkolás. Fehérvár hetekkel korábban ingyenessé tette a parkolást, mint ahogy a kormány arról 2020 tavaszán döntött. Azért, mert a járványügyi szakemberek kérése az volt, hogy mindenki maradjon otthon, aki megteheti, akinek dolgozni kell, az pedig, ha lehet, ne a közösségi közlekedést használja, hanem a saját autóját. Ha a saját autó használatára kérjük az embereket, akkor azt támogatni kell, erről szólt az ingyenes parkolás. Tehát ha okoztunk bevételkiesést, azt Fehérváron mi magunknak okoztuk. Ez nálunk havi 30 millió forint, évi 360 milliós bevételkiesést jelent. Hozzáteszem azt is, hogy amennyire helyeseltem az ingyenes parkolást 2020 tavaszán, a járványügyi és az emberek iránti korrektség okán, a harmadik hullám bizonyos szakaszában, amikor nem állt le az élet, amikor úgy működött minden az iskolák kivételével, mint normális körülmények között, akkor már több problémát okozott, mint 2020 tavaszán. Jobb lett volna ezt talán előbb visszavonni.
  • A második a gépjárműadó, ami a mi esetünkben évi 400-500 milliós bevételt jelent, amihez azonban ritkán szokták hozzátenni, hogy ez állami adó, aminek csak a beszedése történt az önkormányzatoknál.

De ezt korábban átengedték az önkormányzatoknak.

De ezt állami adóként szedte be az önkormányzat; azt, hogy az állam, amely a legnagyobb bevételkiesést szenvedte el, úgy döntött, hogy minden állami adóbevételre szüksége van, lehet ezt vitatni, de azt, hogy ez adott helyzetben legitim döntés volt, kevéssé. Azt viszont el lehet várni, én is megfogalmazom, hogy örülnénk, ha 2023-tól a gépjárműadó – legalább a korábbi arányban – visszakerülne az önkormányzatokhoz. Azt is elmondom, hogy miért. Elsősorban nem bevételi szempontokból, hanem elvi okok miatt. Hiszen a gépjárműadó mögött közlekedő autó van, a közlekedés pedig minden településnek a legnagyobb kihívása, környezetvédelmi, közlekedési és városfejlesztési szempontból egyaránt. Ezért úgy korrekt, hogy az ebből származó bevételek egy részét célzott felhasználásra, közlekedésfejlesztésre kelljen fordítani, például közösségi közlekedésre, kerékpáros közlekedésre. Egyetértek azzal, hogy ezt kapják vissza az önkormányzatok.

  • A harmadik, az iparűzési adó a legnagyobb kérdés. És akkor itt is beszéljünk a pandémiáról, és majd külön egy kicsit a kamarai javaslatról. A pandémia ebben okozta a legnagyobb problémát és a bizonytalanságot is. Ha 2020 tavaszán beszélgettünk volna, akkor arról tudtam volna tájékoztatni, hogy a legnagyobb befizetőinkkel való egyeztetés nyomán 5-6 milliárd forintos bevételkiesésre számítunk a tervezett 20 milliárd forintos iparűzésiadó-bevételünkhöz képest. Ez egy érzékelhető és elég jelentős bevételkiesést jelentett, amely még akkor is húsba vágó, ha Fehérvárnak volt tartaléka az előző évekről, mintegy 3 milliárd forint.

Végül a bevételkiesés nem lett akkora, mint amire számítottunk, mert az ipar tekintetében a gazdaság sokkal jobban vészelte át a 2020-as esztendőt is, mint ahogy ezt korábban gondoltuk, és úgy látom, 2021-ben meg fogjuk közelíteni a 2019-es rekordidőszakot. Itt az iparűzési adónál érdemes korábbra is visszatekintenünk, mert azt is látni kell, hogy mennyi volt 2010-ben az önkormányzat iparűzésiadó-bevétele, és mennyi volt 2019-ben. Székesfehérvár esetében ez az adóbevétel a kormányzati gazdaságpolitikának is köszönhetően duplázódott.

Ez komoly növekedés, fel is jegyeztem: Székesfehérváron 2010-ben 9,8 milliárd, 2019-ben 20 milliárd volt az iparűzési adóból származó bevétel.

És ez nem csak nálunk van így, ez így van Budapesten, Hódmezővásárhelyen, Szegeden, Debrecenben is. A kormány gazdaságpolitikájának is köszönhetően az elmúlt tíz évben rekordbevételekhez jutottak az önkormányzatok, nemcsak Fehérváron, hanem az ellenzéki vezetésű városokban is.

A kamara javaslata az iparűzési adóval kapcsolatban, ha visszaemlékszünk, először nem a kkv-kra vonatkozott, hanem általában arra, hogy az iparűzési adót mint adónemet szüntessék meg. Óvatosabban fogalmaztak, azt mondták: függesszék fel. Ez a jelenlegi önkormányzati finanszírozási rendszerben az összes közepes és nagyobb település azonnali leállását, csődjét jelentette volna. Ez egy szakmaiatlan, az önkormányzatok működését egyáltalán nem ismerő javaslat volt a kamara részéről. Én ezt kifogásoltam. Lehetnek javaslatok, de hallgattassék meg a másik fél is. És próbáljunk már olyan javaslatokat megfogalmazni a kormány számára, bármely irányból is – különösen egy szakmai szervezettől ez elvárható –, amiknek szakmai megalapozottsága van. Ki merem jelenteni: bárki bármit mond, az iparűzési adó nem versenyképességi probléma. Ugyanis épp az elmúlt tíz év mutatja, hogy lehet úgy gazdaságot, ipart fejleszteni, hogy van iparűzési adó. Látható, hogy az iparűzési adó mellett is rekordberuházásokat lehetett megvalósítani az országban. Az iparűzési adó nem okozott olyan versenyképességi problémát, hogy a beruházások ne Magyarországra jöjjenek, hanem máshova.

Arról se feledkezzünk meg, hogy közben az állam óriási segítséget adott az önkormányzatok adóskonszolidációjával, nálunk ez 18,5 milliárdos támogatást jelentetett, ennyi terhet vett le Fehérvár önkormányzatáról 2015-ben. Ezeket a hiteleket 2010 előtt vette fel az önkormányzat, mi egy forint hitelt sem vettünk fel 2010 óta. 

Tehát lehet beszélni az iparűzési adó átalakításának kérdésköréről, de akkor az önkormányzati finanszírozás egészéről kell beszélni, nem lehet kiemelni egy elemét. Fölszólaltam, amikor ez elhangzott, mert ez egy lehetetlen javaslat, főleg amíg nem tudjuk, hogy honnan kapja meg az önkormányzati szektor azt a 800 milliárd forintot, ami az önkormányzatokhoz iparűzésiadó-bevételként érkezik.

A másik oldalon viszont szerintem legitim döntés volt a kkv-k számára a 2021-re adott iparűzésiadó-kedvezmény. Nem zárnám ki, hogy 2022-ben is ez még meg fog jelenni. Azt szeretném elérni, hogy az iparűzési adó egészét érintő kérdéskörökben ne hozzon a kormány olyan döntéseket, amiket az önkormányzatokkal nem egyeztetett, mert ezek működési és fejlesztési kérdéseket is érintenek. A településeken ebből működtetjük a bölcsődét, az óvodát, az alapellátást, ebből tudunk rendezvényeket szervezni, ebből működik a város sportélete, ebből működik a mi Vörösmarty Színházunk. Az állami támogatásokhoz szükséges önkormányzati önerőt minden esetben iparűzési adókból finanszírozzuk. Ebből működtetjük a helyi közösségi közlekedést is, tehát ha az iparűzési adóhoz hozzá akarunk nyúlni, akkor azt csak úgy lehet megtenni, ha a teljes önkormányzati finanszírozási kérdéskört az asztalra tesszük, és megnézzük, hogy ebből ma mi működik jól a feladatfinanszírozásban, és mi az, amit lehetne másként csinálni.

Nagyon fontos, hogy a helyi önkormányzatoknak – politikai irányítástól és nagyságtól teljesen függetlenül – megmaradjon a gazdálkodási önállósága. Ez az önkormányzatiság lényege. Ha nincs saját forrásunk arra, hogy helyi döntéseket hozzunk a helyi fejlesztési terveinkről, akkor ez kiüresíti az önkormányzatiságot.

A szolidaritási hozzájárulás kérdéséről is fontos beszélnünk. Ezért kérem polgármester-kollégáimat is, hogy a napi pártpolitikai és országos pártpolitikai csatározásban ne mondjunk olyanokat, amik egyébként nem felelnek meg a valóságnak. Ezzel az érdemi pártbeszédnek a lehetőségét vesszük el egymástól, amivel jobbá lehetne tenni az önkormányzati finanszírozási rendszert, és nem lenne szükség olyan év végi döntésekre, amelyeknek a megítélése – elismerem – vitatható. Még akkor is vitatható, ha rögtön hozzátennék egy példát arról, hogy a kkv-adókedvezmény kompenzációja, amely 25 ezer lakos alatti településeknél automatikus, pártállástól függetlenül, a 25 ezer lakos fölötti településeknél pedig három kategóriába sorolták a városokat az adóerő-képességtől függően. Ha valaki azt megnézi, akkor azt láthatja, hogy ebben a kategóriában jóval több baloldali vezetésű város kapott kompenzációt, mint jobboldali vezetésű. Mi például egyetlenegy forint kompenzációt sem kaptunk. Ezt a kedvezményt nem az állam adta, hanem az önkormányzatok, mert mi mondtunk le 2 milliárd forint bevételről, és ezt nekünk nem kompenzálja az állam, de Szegedet, Hódmezővásárhelyt például kompenzálta.

De hasonló összeggel támogatta őket, mint önöket? Tehát ha önök megkapták karácsony előtt az 1,38 milliárdot, akkor ők ugyanezt az összeget megkapták az adóerő-képesség alapján a kompenzációkból?

Ami a kkv-kat érintő adókedvezményből nem folyt be az adott városba, három részre sorolta az állam adóerő-képességre alapozva, ami egy objektív szempont, mert egy főre eső helyi adóbevételt vizsgál, ez alapján három csoport volt.

Volt egy csoport, ami teljes kompenzációt kapott, most a megyei jogú városokról beszélek, volt egy olyan csoport, amelyik részben kapott kompenzációt, és volt egy olyan csoport, amelyik egyáltalán nem kapott kompenzációt. Például Győr és Fehérvár egyáltalán nem kapott, mind a kettő fideszes város, míg az első csoportban vannak olyan ellenzéki vezetésű városok, amelyek teljes kompenzációt kaptak. 

Tudom, hogy a következő félév nehéz időszak lesz, nem vagyok naiv, most nem tartom reálisnak, de 2022 tavasza után muszáj lesz az asztalra tenni az önkormányzati finanszírozás kérdéseit, mert van, ami jól működik, de van, ami javításra szorul. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy minden város kapott kiegészítő normatív és feladatfinanszírozási forrásokat az elmúlt hónapokban is.

Ezek működtetésre fordítható forrásokat jelentettek, akár sok száz millió forintos értékben, ahol az állam elismerte a védekezési költséget, a bevételkiesést, ami a pandémia miatt következett be. Arra kérem tehát a polgármester-kollégáimat, hogy ha van jogos kritika, azt mondjuk el, én is meg fogom tenni, ígérem. De az nem jó, ha nem valós a kritika, mert az pont az érdemi párbeszéd elől vonja ki a lehetőséget. Hadd mondjak egy konkrét példát: szerintem nem helyes, hogy ha egy város kap 60-70 vadonatúj autóbuszt az állami finanszírozásnak köszönhetően, és a polgármester arra sem képes, hogy ezt megköszönje a kormánynak, az államnak, az uniónak vagy bárkinek. Sajnos hiányzik a magyar politikából az, hogy képesek legyünk gesztusokra. Ez a gesztus azért fontos, mert ezzel lényegében korrekt tájékoztatást ad az adott település polgárainak, függetlenül attól, hogy most ellenzéki vagy kormánypárti a város polgármestere. Az életben ritkán feketék és fehérek a dolgok, tudjuk, hogy általában átmeneti színek vannak. Szerintem hitelesebb a kommunikáció, ha néha dicsérek is, mert akkor jogosabb, hitelesebb lesz a kritika is.

Fehérvár nagyon hálás lehet a kormánynak, hiszen kapott 1 milliárd forintot arra, hogy megvásárolhassa az alsóvárosi rétet. De mi a véleménye arról, hogy több mint száz cégnek adtak ki engedélyeket az illetékes kormányhivatalok, hogy külföldről szemetet hozzanak be, amit aztán nem mindig kezelnek megfelelően, ezzel az önkormányzatoknak az életét teszik nehezebbé, mert előbb-utóbb nekik kell megoldani? És ezek után megint hálásak lehetnek a fehérváriak a hulladékfeldolgozó üzemük – ugyancsak állami támogatásból történő – megvalósulásáért?

Azt, hogy az alsóvárosi rétet meg tudtuk menteni, az a Modern Városok Program keretében egy teljesen államilag finanszírozott fejlesztés volt. Ez egy 100 hektáros terület, amely 2010 előtt ipari területnek, tehát beépíthető területnek volt besorolva. Mi ezt most meg tudtuk vásárolni, és át tudtuk nyilvánítani zöldterületté, tehát ma már a beépítés veszélye szerencsére nem fenyegeti ezt a fontos élővilággal is rendelkező rétet Székesfehérváron. A másik kérdése tekintetében: ha a fehérvári szennyvíziszapkérdésről beszélünk, akkor beszéljünk konkrétan erről is. Először is ez egy 28 éve engedéllyel rendelkező cég, tehát ne a mából induljunk ki. Ez egy 28 éve létező probléma. A jogi besorolás tekintetében ez nem veszélyes hulladék, áruként mozog az Európai Unión belül, vagyis az Európai Unió szabályainak keretein belül lehet egy tagállamnak korlátozni vagy szigorítani a vele való kereskedelmet. Egyébként már talán tavaly február óta nem érkezik ilyen külföldről a cég korlátozása okán erre a fehérvári területre. Érdekes egyébként, hogy ez az önkormányzati választások idején slágertéma volt Fehérváron, aztán mintha elvágták volna. Azokat, akik akkor ezt fölvetették, mintha ma már egyáltalán nem érdekelné ez a téma. Minket viszont érdekel, úgyhogy a céggel folyamatosan kapcsolatban vagyunk, de még egyszer hangsúlyozom, hogy az alapengedélyek egy bánya feltöltésére vonatkoznak. Már 28 éve zajlik ez a feltöltés ezen a területen, sokáig már nem fog, mert be fog telni. Van a harmadik beruházás, ahol – ha már a köszönetnyilvánításról beszéltünk –, köszönöm a kormánynak és a kormányon keresztül az Európai Uniónak, mert egy olyan, hulladékgazdálkodást érintő nagyberuházást tudunk regionális szinten megvalósítani, ami azt fogja eredményezni, hogy a ma még a végén lerakóba kerülő hulladék mintegy 80 százaléka a jövőben nem a lerakóba kerül, hanem újrahasznosításra.

Ennek a cégnek az önkormányzat tulajdonosa?

Több mint 100 önkormányzat tulajdonában van az a társulás, amelyik ezt a beruházást állami és európai uniós forrásból a szolgáltatókon keresztül megvalósítja. Fehérváron egyébként az a szolgáltató, amely Fehérvár környékét, több mint 300 ezer embert kiszolgál, az egy 100 százalékig önkormányzati tulajdonú cég. Korábban privatizálták, a modell nem működött jól, de vissza tudtuk vásárolni, és most már közösségi tulajdonban van.

Az idei évre fejlesztésre betervezett 40 milliárd forintból milyen beruházások valósulnak meg?

Rögzítsük, hogy amikor egy önkormányzat a fejlesztéseknél egy adott költségvetésben elmondja, hogy felhalmozásra, fejlesztésre mennyit fordít, az nem feltétlen azt jelenti, hogy január 1. és december 31. között az mind meg is valósul, sok áthúzódó tétel van a következő esztendőre. Fehérváron a legkiemeltebbek a Modern Városok Program megvalósuló elemei, ezek közül a legjelentősebbek: az iskolafelújítások, a jégkorongcsarnok-beruházás első időszakára vonatkozó fejlesztések, útfejlesztések, energiahatékonysági beruházások, önkormányzati intézményeket érintő fejlesztések, orvosi rendelők felújítása, óvodaudvarok felújítása, parkosítás, zöldterület-növelés, erdősítés. Az erdősítés nálunk nagyon fontos. A város peremterületén, ahol van arra lehetőség, állami tulajdonú erdészeti cég közreműködésével erdőt telepítünk, ez több mint 100 hektár teljesen új erdőt fog eredményezni.

A szociális rászorulók, a segélyeket, lakásbérleti támogatásokat és fölsorolhatnék még tucatnyi támogatási formát, amihez a jogosultságot törvény szabályozza, illetve a legkisebb öregségi nyugdíj 28 500 forintjához van indexálva a jogosultsági határ. Mivel azonban sem az öregségi nyugdíjat nem emelték 13 esztendeje, és ezeket a szorzószámokat sem igazítják sok-sok éve az inflációhoz, az önkormányzatok szociális hálója olyan sűrűre szőtt lehet, amit a törvény megenged. A törvény szabta jogosultságot egy önkormányzat szociális rendelete nem írhatja felül, a tehetősebb, szociálisan érzékeny önkormányzatok sem tudják tágítani a segélyezettek körét, mert a rászorultságot az elavultnak tekinthető törvény állapítja meg. Mit tehet ebben az helyzetben az önkormányzat, Székesfehérváron milyen megoldásokat találtak a problémára?

Nagyon jó és életszerű a kérdés egy olyan városban, amelyik az országban az egyik legmagasabb jövedelemelérési képességgel rendelkezik, ami azt is jelenti, hogy a megélhetés is ennek a szintjén jelenik meg.

Mi is bele szoktunk ütközni olyan problémákba, hogy az adott jogszabályi keretek alapján valaki nem számít már szociálisan támogatandónak, ezért nem adhatunk neki ilyen jellegű szociális segélyt, de úgy érezzük, hogy ő mégis rászorulna a szolidaritás elv okán a közösség segítő kezére.

Van, ahol az önkormányzat tud ebben segíteni, például magasabb jövedelmi határokat állapíthat meg, van, ahol a civilek szociális típusú szervezeteivel és az egyházak által működtetett szociális szervezetekkel együttműködve, az ő támogatásukon keresztül tudunk olyanoknak is segítséget nyújtani, akik egyébként az adott szociális rendszeren belül, az egy főre eső magasabb jövedelem okán nem kaphatnak szociális támogatást. A pandémia időszakában például az álláskeresési járadék esetében mi automatikusan adtunk egy plusz egy hónapot, tehát a három hónap állam által fizetetten túl, ha valaki azt igénybe vette, akkor jelentkezhetett, és egy negyedik hónapot az önkormányzat finanszírozta számára. Ott is meg kellett határoznunk az egy főre eső jövedelmet, de ott nagyon magasan állapítottuk meg ezt a határt.

Fehérváron ma a legfontosabb szociális támogatás, hogy lehetősége van mindenkinek a munkára. Fehérváron munkaerőhiány van, ma is 2-3 ezer betöltetlen álláshely van, a városüzemeltetés számos területén azonnal tudunk munkát biztosítani, és nem minimálbérért, hanem magasabb bérezésért és egyéb juttatásokért. Arra próbáljuk rávenni az embereket, hogy találjanak vissza a munka világába, ez a legfontosabb szociális támogatás.

Hajléktalanprogramunk van külön, igyekszünk a hajléktalanokat beemelni – részben állami, részben önkormányzati finanszírozásból – a munkaerőpiacra, és ha vállalja, hogy dolgozik, akkor nemcsak jövedelmet kap, hanem a hét napján napi többszöri élelmet is kap az önkormányzattól.

És nyilván vannak azok, akik egészségügyi okok miatt nem tudnak már ezzel a lehetőséggel élni. Itt kell megjelennie annak a szolidaritásnak, ami a jövedelemhatárokat tág értelembe véve a közösség részéről magasabb támogatásokat biztosít. Erre egyébként vannak azért jogi lehetőségei az önkormányzatnak: vagy a saját rendeletei tágításával, vagy a civil szektor támogatásán keresztül elérve ezeket a családokat.


A városvezető című nagyinterjú-sorozatunk első részében Nemény Andrást, Szombathely polgármesterét kérdeztük, a második részben Győr kardiológus polgármesterével, a fideszes Dézsi Csaba Andrással beszélgettünk. Az interjúsorozat harmadik részének főszereplője Eger ellenzék által támogatott, de egyesületi színekben induló polgármestere, Mirkóczki Ádám volt. A negyedik részben Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét fideszes vezetője beszélt az Indexnek. Legutóbb a Fidesz–KDNP által támogatott Porga Gyulát kérdeztük, aki 2010 óta vezeti Veszprémet.

(Borítókép: Cser-Palkovics András. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)