Szabina
2 °C
15 °C

Fafegyverekkel védik az ország légterét Somogyban

D  VG20190811030
2021.09.23. 11:15
Méghozzá valóságos fegyverarzenállal. A bázis helyszíne Nagyberény, a fegyvernem pedig a smaragdfa. A különleges növény magyarországi ültetvénye Szaúd-Arábia érdeklődését is felkeltette: a közel-keleti országból a közelmúltban küldöttség érkezett a Balatontól délre fekvő községbe, hogy megtekintse a nagyberényi csodafákat, amelyek elméletileg karbonsemlegessé tehetik a világot.

A szaúdi vezetők a magyar mezőgazdaságot jöttek tanulmányozni, miután tavasszal bejelentették, hogy Szaúd-Arábiában nagyszabású fásítási programot indítanak, és keresik azokat a fafajtákat, amelyek jól tűrik a klímaváltozás okozta stresszhelyzeteket. Nos, a smaragdfa éppen ilyen: kiválóan alkalmazkodik a szélsőségekhez. Az egyhektáros nagyberényi karbonklíma-ültetvény jelentős részét nyolc éve telepítették, és a legelőször ültetett fák 2019-ben már negyven centiméteres törzsátmérővel, hatméteres magassággal el is érték a vágásérettséget.

Túl szép, hogy igaz legyen?

A smaragdfa jóval több szén-dioxidot képes megkötni, mint más lombos fák, miközben rengeteg oxigént állít elő. 700 ezer hektárnyi smaragdfaültetvény elméletileg képes lehet Magyarország teljes szén-dioxid-kibocsátásának megkötésére.

A második-harmadik évtől már önfenntartók a fák, de az ültetvényt folyamatosan gondozni szükséges

– magyarázza Steier József, a Sunwo Zrt. vezérigazgatója, akit az Index Marokkóban ért el telefonon, hogy további információkat tudjunk meg tőle a smaragdfa jelentőségéről.

A Sunwo Zrt. volt az a vállalat, amely tízévnyi fejlesztés eredményeként előállította és technologizálta ezt a fafajtát. A vállalatvezető szavai szerint nem pusztán energiaspecifikus ültetvényről van szó, annál jóval többről, ugyanis összesen huszonhét értékképző tulajdonságát azonosították már a smaragdfának, a nagyberényi ültetvény pedig ezek közül vagy egy tucattal rendelkezik.

Steier József azt mondja, hogy a smaragdfa kétszer-háromszor gyorsabban növekszik az átlagos hazai energiaültetvények fáinál, illetve azoknál jóval nagyobb, mintegy hétszeres szén-dioxid-megkötési képességgel rendelkezik.

A smaragdfa levele ráadásul remekül hasznosítható a bioetanol gyártási folyamatában, de kiváló minőségű tea is készíthető belőle, sőt magas proteintartalma miatt takarmánynak is tökéletes.

A smaragdfa

A smaragdfa a Paulownia nemzetséghez tartozó két fafaj hagyományos keresztezésével jött létre. A nemesítők a Paulownia elongata, illetve a Paulownia fortunei fajok előnyös tulajdonságait ötvözték a smaragdfa hibrid létrehozásával. Fontos megjegyezni, hogy ez a hibrid Paulownia tomentosát (császárfa) nem tartalmaz! A hibrid növekedése olyan gyors, hogy 6 éves korára már akár 12 méteres magasságot és 35 centis törzsátmérőt is elérhet. Ehhez a gyors növekedéshez nagy mennyiségű szén-dioxidra van szüksége, így növekedés közben rengeteg szén-dioxidot alakít át cellulózzá és oxigénné. Egyhektárnyi smaragdfaültetvény – nagyjából 500 darab fa – 70-100 tonna szén-dioxidot köt meg évente. Karógyökérrendszere van, amely akár 9 méter mélyre is leér a földben, ezért ellenáll a klímaváltozás negatív hatásainak, és mivel a talaj mélyéről veszi fel a tápanyagot, más növények is megélnek mellette. Jól bírja a szélsőséges időjárást, 25 és +52 Celsius-fok között szinte mindent túlél. Hatalmas méretű, 25–45 cm széles levelei vannak, lombkoronája pedig akár 5-8 méter átmérőjű is lehet. Igazi túlélő tehát, és azon túl, hogy akár klímavédelmi csodafegyverként is bevethető, számtalan egyéb módon hasznosítható. Faanyaga bútor- és nyílászárógyártáshoz vagy megújuló energiaforrásként használható, az értékesítésre nem szánt ágai pedig fűtésre, biobrikett gyártására. Levelei takarmányozásra, virága méhlegelőként alkalmazhatók. Különböző szöveteiből bioaktív anyagok izolálhatók, amelyek értékes finomvegyipari, gyógyszeripari és kozmetikai alapanyagokként hasznosíthatók. Biomasszája nemcsak magas fűtőértékű megújuló energiaforrásként, hanem megújuló ipari nyersanyagként is szolgálhat. A cég jelenleg partnert keres a nyesedéket és forgácsot hasznosító új típusú szigetelőanyag fejlesztéséhez, továbbá a faszén-fagáz gyártás területén is új dimenziók nyílnak. Továbbá igazi szakmai újdonság, hogy a smaragdfából keresztlaminált szerkezettel és magas gyulladási hőmérséklettel akár 5 emeletes faházak is építhetők.

A smaragdfahegedű hangja

Mindezek ismeretében érthető tehát, hogy idén augusztus 24-én Budapesten tartották az első Smaragdfa Fenntarthatósági Napot, melynek fővédnöke Kovács Pál miniszterelnökségi államtitkár volt. A konferencián elhangzott, hogy kiemelkedő szakaszához érkezett az a tízéves, összetett fejlesztő munka, amelynek eredményeként a nagyberényi karbon-klíma ültetvényről kitermelt smaragdfa újabb és újabb felhasználási területeket hódít meg. 

A résztvevőknek bemutatták a megújuló alapanyagból készült nyílászárókat és dísztárgyakat, illetve különlegességként egy smaragdfahegedű prototípusát hozta el az Olaszországban élő készítője.

A smaragdfa tehát egy multifunkcionális gazdasági növény, ami nemcsak sokféle módon hasznosítható, de rendkívül sokat tesz a Föld életben maradásáért is.

Az érem másik oldala

Ugyanakkor a Paulownia termesztésébe belevágók és az ökológusok egy része megkérdőjelezte e fafaj valós jövedelemtermelő képességét és ökológiai ártalmatlanságát. 

Az intenzív növekedés fenntartásának ugyanis ára van, mondják, hiszen a növény – így a smaragdfa is – majdnem olyan szintű törődést igényel, mint a szántóföldi növénykultúrák. Relatív magasak a fenntartási költségei, nagy a szervestápanyag-igénye.

A smaragdfa mérsékelt vízszükséglete viszont nagyon meglepte a szakembereket. Ez a siker két tényezőnek tudható be. A magyarok az úgynevezett gyökéritatóval a gravitációs veszteséget és a hidrikus stresszt is jelentősen csökkentették mindamellett, hogy az intelligens növény maga is takarékos: nagy melegben a tökhöz hasonlóan leejti a leveleit, hogy ne pazaroljon.

Folyamatosan bővül tehát a smaragdfával kapcsolatos ismeretanyag, és a telepítő Sunwo Zrt. jelenleg hat hazai egyetemmel működik együtt a legjobb megoldások megtalálásán, hiszen senki nem akar egy újabb ecetfát importálni az országba, ezért kell minél többet megtudni erről a nagy gazdasági potenciált képviselő növényről. 

Vannak olyan szakértők, akik szerint a smaragdfa nem tekinthető klasszikus invazív fajnak, hiszen intenzív törődés nélkül csak senyved, legtöbb esetben nem is marad életben, így nem igazán veszélyes az őshonos növényzetre, másrészt hibrid, azaz magról nagyon korlátos a szaporodása, vagyis laboratóriumban, mikroszaporítással készül.

Mások persze – mindezek ellenére is – a smaragdfát igenis potenciális ökológiai rizikónak tartják az élőhelyek kizsarolása miatt, nem ismerve azokat a mostanában befejezett kutatásokat, amelyek szerint a smaragdfa a környezetre veszélyes anyagok (így a sertéshígtrágya) eltakarításában egyedülálló nitráthasznosító tulajdonságot igazolt – teszi teljesebbé a képet Steier József.

Tapasztalatok

A szakszerű termesztést már megvalósító gazdák pozitív tapasztalatokról számolnak be.

Megtérülési mutatók alapján egy nyolcéves periódusban évi 20-25 százalékos huzamos hozamot lehet ezzel a befektetéssel realizálni, ami ma messze kiemelkedik más hasonló befektetési formáktól

– állítják a nagyberényi smaragdfaültetvény tulajdonosai, Nagy Zsolt és testvére, Jenő.

A smaragdfa dekarbonizációs felértékelődése és értékképzése pedig csak most kezdődik – teszi hozzá mindehhez dr. Steier József –, tekintettel arra, hogy idén a karbonkvóta ára már az egekbe szökött, a 62 €/tonna szintet is kóstolgatta. Persze a magánkarbonkvótáig az EU-ban még rögös az út, de az ausztrál és az amerikai példák azt mutatják, hogy akár működhet is.



Mint mondják, a fa nyolcéves korában gyakorlatilag tarra vágató, és ennyi idősen egy törzs körülbelül 0,6-1 m³ faanyagot ad.

A fa anyaga kiváló minőségű, könnyű, csomómentes, világos színű, vízálló, ami ideálissá teszi bútoripari és épületasztalos-ipari felhasználásra, de még olyan különleges célokra is, mint a hordókészítés vagy a hajóépítés.

Fűtőértéke 4500 kcal/kg. A fa hatalmas levelei magas proteintartalmuk miatt takarmányozásra is jól hasznosíthatók, Magyarországon sertéseket etettek vele, és pozitív takarmányozási értékét a herceghalmi kutatóállomás igazolta. A leveleket biogázgyártás szempontjából is bevizsgáltatták, és a kukoricaszilázsnál alig gyengébb kihozatalt kaptak a szegedi egyetem vizsgálatai alapján. Mindez azért fontos, mert a smaragdfaültetvényeken hektáronként akár 30 tonna levéltömeg is betakarítható.

Utópia, vagy valós lehetőség?

Ahogy korábban említettük, 700 ezer hektárnyi smaragdfaültetvény elméletileg képes lehet Magyarország teljes szén-dioxid-kibocsátásának megkötésére. Adódik tehát a kérdés, hogy egyáltalán rendelkezésre állhat-e ennyi földterület a telepítéshez. Nos, a KSH adatai alapján kiderült, hogy 1950 óta két átlagos magyarországi megyének megfelelő területtel, 840 ezer hektárral csökkent hazánk mezőgazdasági hasznosítású területe, ami egyúttal azt jelenti, hogy rendelkezésre állhat a szükséges földterület, ám ez csak elméleti lehetőség. A tulajdonviszonyok, a területfejlesztési tervek és az élőhelyi megfelelőség a legfontosabb determináló tényezők, amelyek behatárolják majd a smaragdfa térnyerésének lehetőségét.

(Borítókép:  Smaragdfaültetvény a Somogy megyei Nagyberényen 2019. augusztus 11-én.  Fotó: Varga György / MTI)