Hányan fognak szavazni az előválasztáson?

DSC1650
2021.09.23. 15:32
2021-ben olyan történik a magyar politikában, ami még nem volt: országos szintű előválasztáson dönthetik el a szavazók, ki legyen a hatpárti ellenzék miniszterelnök-jelöltje, valamint kik induljanak a 106 egyéni körzetben 2022-ben.

Szeptember 18-án indult az ellenzéki előválasztás, de az informatikai rendszer pár óra alatt összeomlott, a pártvezetők külső támadásnak tulajdonítják a problémát. Hétfőig kellett várni az újrakezdésre, az első három napon 201 467-en szavaztak.

Nemzetközi példák

Ha előválasztásról van szó, először az amerikai politikai rendszer juthat eszünkbe, pedig vannak európai példák is. A Republikon Intézet elemzése szerint elsősorban Franciaországban és Olaszországban használják ezt a megoldást. A kutatásban az amerikai mellett a 2005-ös és a 2012-es olasz baloldali miniszterelnök-jelölti és a jobboldali Köztársaság párt 2016-os köztársaságielnök-jelölti előválasztását is megvizsgálták a német zöldek 2016-os belső előválasztásával és a 2019-es budapesti ellenzéki előválasztással együtt. Utóbbin ötszázalékos volt a részvétel, és Karácsony Gergely győzött.

A típust tekintve vannak nyitott és zárt előválasztások. A nyitott verzión minden választó részt vehet, ilyet tartottak Franciaországban, Olaszországban, 2019-ben Budapesten, és napjainkban is országosan.

A német Zöld Párt 2016-ban zárt előválasztást bonyolított le, ezen csak a párttagok vehettek részt. Az Egyesült Államokban színes a kép, nyitottat rendeznek 21 államban, zártat 14-ben, és van 15 olyan tagállam, ahol hibrid megoldás működik, ezekben az adott párt jelöltjére a párttámogatóként regisztráltak vagy a függetlenek szavazhatnak.

A Republikon szerint a magyar társadalom nagy része állampolgári kötelességként tekint a választási részvételre, de két voksolás között kevésbé aktív a politikában.

Mekkora lehet a részvétel Magyarországon?

A hazai és nemzetközi tapasztalatok szerint a konkrét választáson részt vevők 9–12 százaléka megy el az előválasztásra is. A 2021-es előválasztási részvétel ezek alapján 7-8 százalék körül várható, ami 550-650 ezer ellenzéki választó szavazását vetíti elő

– ez a Republikon Intézet becslése. Elemzésükben hozzáteszik, hogy figyelembe véve a 2019-es budapesti részvételt és az ellenzék forráshiányát, egy négy-ötszázezres, az ellenzéki magszavazók húsz százalékát mozgósító részvételt már jelentős sikernek lehetne elkönyvelni.

Az előválasztás első fordulóját a hétvégi problémák miatt – amit a pártvezetők „Stop, Orbán!” című közleményükben külső támadásnak tulajdonítottak – két nappal meghosszabbították, így szeptember 28-án 20 óráig lehet szavazni.

Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az Index kérdésére elmondta, hogy komoly probléma a hétvége elvesztése, mert ez lehetett volna a legértékesebb ideje az előválasztásnak. A számok viszont így is gyorsan emelkednek, hétfőn 66 955-en, kedden 72 804-en, szerdán 61 708-an adták le a szavazatukat, így összesen már több mint kétszázezren szavaztak.

Horn Gábor szerint a háromszázezer alatti részvétel jelentene kudarcot, és bár nincs mihez viszonyítani, de ez sem feltétlenül hozna legitimációs válságot.

Legitimációs problémához az vezethet, ha valamelyik vesztes induló az alacsony részvétel miatt nem fogadja el az eredményt.

Horn Gábor úgy gondolja, hogy az alacsony részvétel annak a két pártnak kedvezne, amelyik jelen pillanatban a legjobban áll az ellenzéki táborban, ez a Jobbik és a DK, vagyis a miniszterelnök-jelöltek közül Jakab Péter és Dobrev Klára.

Erre a következtetésre jutott tanulmányában a 21 Kutatóközpont is. Mivel döntő faktor a mozgósítás, és a DK rendelkezik a legelkötelezettebb szavazótáborral, ők örülhetnének legjobban a két-háromszázezer körüli részvételnek. Ha viszont eléri a félmilliót a voksok száma, más irányba mozdulhatnak az erőviszonyok, köszönhetően Dobrev Klára magas elutasítottságának a kevésbé elkötelezettek körében.

(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)



  • Tippek
  • Hírek