Simon, Szimonetta
1 °C
15 °C

Eltörölhetők-e feles többséggel a kétharmados törvények?

D MTZ20110906002
2021.09.26. 09:47
Az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek péntek esti tévévitáján a Dobrev Klára és Karácsony Gergely közötti szóváltás során csak felszínre tört az a disputa, amelyet még júniusban négy ismert rendszerkritikus jogász – köztük Vörös Imre volt alkotmánybíró – vitairata indított el. Ebben azt ajánlották az ellenzéknek, hogy az új Országgyűlés az első ülésnapján egyszerű többséggel és az Alkotmánybíróság jogkörének átvételével mondja ki az Alaptörvény semmisségét. Karácsony szerint ez botorság, Kövér László házelnök viszont már alkotmányos rend elleni uszításról, Varga Zs. András kúriai elnök pedig alkotmányos puccs megtervezéséről beszélt.

Szeptember 24-én este lezajlott az ellenzéki előválasztás miniszterelnök-jelöltjeinek második vitája, amelyen Dobrev Klára és Karácsony Gergely között nézeteltérés alakult ki arról, hogy lehet-e feles többséggel kétharmados törvényeket eltörölni. A Demokratikus Koalíció jelöltje ugyanis arról beszélt, hogy egyszerű többséggel is el fogják törölni az alkotmányellenes kétharmados törvényeket. Karácsony Gergely erre úgy reagált, hogy nincs már olyan jogász Magyarországon, aki azt mondaná, hogy egyszerű többséggel jogállami módon meg lehet változtatni a kétharmados törvényeket, az pedig egy politikai humbug, amiről Dobrev Klára beszél.

Egylépéses sakkozók

Az MSZP–Párbeszéd és az LMP miniszterelnök-jelöltje a Facebook-oldalán elmagyarázta, miért tartja károsnak, hogy Dobrev Klára és más miniszterelnök-jelöltek azzal kampányolnak, mintha csak politikai bátorság kérdése lenne egyszerű többséggel felülírni a kétharmados törvényeket.

Szerintem ez nem bátorság, hanem botorság. Mert ha mi le akarjuk győzni Orbánt és rendszerét, márpedig le akarjuk, akkor különbnek kell lennünk náluk. Nem egyszerűen másnak, hanem különbnek. Így aztán nem lehet célunk, hogy ugyanazt csináljuk, mint ők. Mert az nem valódi változás, hanem csak visszavágó. Márpedig én nem azért vagyok itt, hogy visszavágót játsszunk. Nem érhetjük be kevesebbel a valódi változásnál.

Karácsony emlékeztetett: Fleck Zoltán egyetemi tanár, a vita másik karakteres résztvevője a múlt héten mondta ki maga is, hogy nem lehet legitim módon módosítani az Alaptörvényen egyszerű többséggel. És egyetértett Majtényi Lászlóval is, aki szerint az egyszerű többséggel való alkotmányozás azokat az egylépéses sakkozókat idézi, akik nem számolnak azzal, hogy a lépésüknek következményei lesznek.

Dobrev Klára szintén a Facebookon válaszolt Karácsonynak:

Karácsony Gergely azt írja ma a Facebookon, hogy „humbug”, amit az orbáni alaptörvény feles többséggel való eltörléséről mondok. Ezt mind a tegnapi vitában, mind a mai posztjában azzal támasztja alá, hogy Vörös Imre volt alkotmánybíró valójában nem is azt állítja, amit én erről a vitában mondtam. Tegnap este a vita után aztán kaptam egy sms-t Vörös Imrétől, fel is hívtam rögtön az alkotmánybíró urat, és megkérdeztem tőle, hogy igaz-e, amit jelölttársam mond erről. Vörös Imre nagyon egyértelműen azt mondta, hogy minden úgy van, azt mondja és gondolja ma is, ahogy én őt idéztem, az álláspontja egy cseppet sem változott! És arra is felhatalmazott, hogy ezt elmondjam bárkinek!

Karácsony így reagált a DK miniszterelnök-jelöltjének posztjára:

Ami a nagyra becsült Vörös Imre széles körben vitatott álláspontját illeti, ő maga a következőket nyilatkozta nemrégiben: »Az elméletnek kellett a golyót elgurítania. A téma most már – ha úgy tetszik – kint van az utcán. Nyilván ennek is tudható be, hogy sok-sok rossz megfogalmazás is kering a közbeszédben. Ilyen például a ’feles többség’, aminek használata elkerülendő lenne, mert rossz szóhasználat, egyszerűen butaság. Ha ugyanis bárki csak a szavazatok felével rendelkezik a parlamentben, az maga a patthelyzet. (...) Elfogadjuk, hogy nem kell ’asztalt borogatni’ – mi sem azt javasoljuk –, de egyértelművé kellene tenni a változtatás hozzávetőleges határidejét.« És hogy mindebből mi következik? Szerintem az, hogy az Orbán-rezsim lebontásához nekünk különbnek kell lennünk. Különbnek, Klára. Az Orbán-alkotmányt ne váltsuk Dobrev-alkotmányra, se Karácsony-alkotmányra, mert az csak visszavágó, és nem változás, az csak bosszú, és nem igazságtétel. Én pedig maradok a hitemnél: valódi változás, igazságtétel és Magyarország újraegyesítése a célom.

Kukába kell hajítani

A Dobrev és Karácsony közötti vitát megelőzte a hét elején, a parlament őszi ülésszakának nyitónapján egy Arató–Kövér-csörte. Az történt, hogy a DK-s képviselő felszólalásában úgy fogalmazott, hogy az Alaptörvény „egy fabatkát sem ér”, és egyetlen célja, hogy a jelenlegi kormány korlátlan hatalmát biztosítsa. Arató Gergely megjegyezte: még az Alaptörvény is kimondja, hogy senki tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére, gyakorlására, valamint kizárólagos birtoklására.

Legyen világos, Dobrev Klárának nem fog megremegni a keze, amikor a kukába kell hajítani ezt az Alaptörvényt.

Magyarország Alaptörvénye C) cikk

(1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.

(2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.

(3) Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására az állam jogosult.

Kövér László házelnök Arató Gergely felszólalása alatt kikapcsolta a képviselő mikrofonját, amihez a következő magyarázatot fűzte:

Eljutott arra a pontra – lehet, hogy provokáció hatására –, ami átlépi az alkotmányosság határát. Arra szeretném felhívni a figyelmét, hogy ne lépje át a Büntető törvénykönyv tényállásainak határát. Amit ön mond, az az alkotmányos rend elleni uszítás, nem szeretném, ha szervezkedéssé fajulna. Önök összevissza handabandáznak mindenről a parlamenten kívül, ezt megengedhetik maguknak, mert minden híresztelés ellenére szólásszabadság van, de ebben a házban nem teheti meg, mert elveszem öntől a szót.

Az alkotmányos rend elleni szervezkedés

Btk. 255. § (1) Aki olyan szervezetet hoz létre vagy vezet, amelynek célja, hogy Magyarország alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve megváltoztassa, bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott szervezetben részt vesz, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Nem büntethető az alkotmányos rend elleni szervezkedés miatt, akinek önkéntes elállása következtében a szervezkedés folytatása elmarad, vagy aki annak folytatását önként megakadályozza.

Ignorálni, kiiktatni, megsemmisíteni

Mint arról korábban beszámoltunk, négy ismert, rendszerkritikus ellenzéki jogász (Bárándy Péter, Fleck Zoltán, Lengyel László és Vörös Imre) négy hónappal ezelőtt Demokráciát és jogállami alkotmányosságot! címmel vitairatot tett közzé a Népszavában. 

Szerintük az új Országgyűlésnek már az első ülésnapján három alapvető döntést meg kell hoznia:

  1. határozatot az új, negyedik köztársaság kikiáltásáról, arról, hogy Magyarország európai, demokratikus, jogállami köztársaság;
  2. megállapítani az Alaptörvény és az önkényuralmat kirívóan biztosító törvényi rendelkezések alkotmányellenességét és semmisségét;
  3. elrendelni a jogrendszer egészének haladéktalan felülvizsgálatát annak érdekében, hogy hatályos jogszabályok ne akadályozhassák az alkotmányos jogállam kialakítását. Az Országgyűlés a választás révén kapott felhatalmazása alapján egyszerű többséggel, szűk tárgyi körben, az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdése sérelme – a közhatalom kizárólagos birtoklására törekvés tilalma mint általános érvényű szabály – okán kimondja az Alaptörvény semmisségét.

Vörös Imre volt alkotmánybíró egy korábbi interjújában kifejtette:

A visszavett jogkör birtokában az Országgyűlés deklarálhatja az alaptörvény-ellenes törvényi rendelkezések alkotmányellenességét, és megsemmisítheti azokat. Emellett a kétharmados törvények megszüntetését is javasolnám, szerintem erre is van jogi lehetőség.

A vitairatot a baloldalon sem fogadta egyöntetű helyeslés. Kis János filozófus, a SZDSZ első elnöke szerint az eljárási szabályok megsértésével az új Országgyűlés mindjárt azokat a jogállami normákat is megsértené, amelyek uralmát helyre kívánja állítani.

Nem beszélve arról – folytatta –, hogy a Fidesz-frakció az Alkotmánybírósághoz fordulna, a bírák pedig eljárási alkotmányellenesség címén megsemmisítenék az Országgyűlés valamennyi döntését, beleértve a menesztésüket is.

A vitairatot határozottan elutasították az Alkotmánybíróság és a Kúria vezetői is. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke június 17-én egy online konferencián kijelentette, hogy aki manapság a társadalmi béke és a közrend elsődleges garanciáját, jelesül az Alaptörvényt kívánja alkotmányellenes eszközökkel ignorálni, kiiktatni, megsemmisíteni, az a demokratikus párbeszéd keretein kívül helyezi magát.

Az ilyen, egyértelműen alkotmányellenes és a társadalmi rendet fenyegető megnyilvánulásokkal szemben az Alkotmánybíróság mint az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve csakis a zéró tolerancia elvét tarthatja érvényesítendőnek. Az Alkotmánybíróság – mint eddig is – minden alkotmányos eszközzel a legmesszebbmenőkig él és élni is fog annak érdekében, hogy megvédje a társadalmi békét, a polgárok és a társadalmi szervezeteik alapvető jogait, személyi és vagyoni biztonságát.

Varga Zs. András, a Kúria elnöke pedig arról beszélt, hogy

„alkotmányos puccs megtervezése folyik”, az Alaptörvény „megtörése” pedig a szuverén magyar állam megtörését jelentené.

A bírósági vezető szerint az Alaptörvényt védelmezni kell a támadásokkal szemben. A jogállam, a hatalommegosztás érték, de ha „bűnöző szervezetek” kezébe kerül, az államnak és a jognak fel kell lépnie ellene – szögezte le egy június 25-i tudományos konferencián a Kúria elnöke.

(Borítókép: A Magyar Közlönyt nézegeti egy érdeklődő az Alaptörvény asztalánál a II. kerületi önkormányzat okmányirodájában 2011. szeptember 6-án. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)