7+1 jogi tévhit a veszélyhelyzetről

Az Országgyűlés szeptember 27-én elfogadta a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény módosítását, amely mindösszesen 3, azaz három paragrafusból áll. A törvénymódosítás kimondja, hogy

• a törvény 2022. január 1-jén hatályát veszti,
• felhatalmazza a kormányt, hogy a veszélyhelyzetet a törvény hatályvesztését megelőzően megszüntethesse, továbbá azt, hogy
• a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Most nézzük a módosításhoz kapcsolódó tévhiteket.

1. Összesen ebből a három rendelkezésből áll a 2021. évi I. törvény.

Az Országgyűlés a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021.évi I. törvényben nemcsak a veszélyhelyzetet hosszabbította meg a jövő év elejéig, hanem arra is felhatalmazta a kormányt, hogy az Alaptörvény 53. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kormányrendeletek hatályát a törvény hatályvesztéséig, 2022. január 1-jéig meghosszabbítsa. Ez a felhatalmazás összesen hetven kormányrendeletet érint.

A törvény továbbá azt is kimondja, hogy

• a kormány a koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása érdekében az intézkedések hatályának fenntartásáig megtett intézkedésekről rendszeresen, az Országgyűlés ülésén – annak hiányában az Országgyűlés elnöke és az országgyűlési képviselőcsoportok vezetői részére – ad tájékoztatást;
• a helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete feloszlásának kimondása esetén e döntés hatálya a veszélyhelyzet megszűnését követő napon áll be;
• a veszélyhelyzet megszűnését követő napig időközi választás nem tűzhető ki, a már kitűzött választások elmaradnak;
• a veszélyhelyzet megszűnését követő napig helyi népszavazás nem kezdeményezhető, a már kitűzött helyi népszavazások elmaradnak.

2. A vészhelyzet a veszélyhelyzet szinonimája.

Nemegyszer az újságírók is összekeverik a két kifejezést.

A veszélyhelyzet egy alkotmányjogi (az Alaptörvényben is szereplő) fogalom, amelyből következik, hogy a vészhelyzet nem. Utóbbi inkább egy amerikai kórházi tévésorozat címeként ismert. Ezzel szemben a veszélyhelyzet egyfajta minősített időszak Magyarországon, amelynek során különleges jogrend lép érvénybe.

3. Csak világjárvány miatt lehet kihirdetni veszélyhelyzetet.

A veszélyhelyzetet természeti és civilizációs eredetű események is kiválthatják. Mint például

• elemi csapások, természeti eredetű veszélyek (árvíz, belvíz, földrengés, hosszan tartó intenzív hóesés vagy más szélsőséges időjárás);
• ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek (mint például a vörösiszap-katasztrófa);
• tömeges megbetegedést okozó járvány vagy járványveszély (mint például a koronavírus-világjárvány);
• meghatározott mértékű ivóvíz- vagy légszennyezettség;
• a kritikus infrastruktúrák olyan mértékű működési zavara, amely miatt a lakosság alapvető ellátása több napon keresztül vagy több megyét érintően akadályozott.

4. Kizárólag veszélyhelyzet idején van különleges jogrend.

Az Alaptörvény szerint a különleges jogrendnek több esetköre is van:

• rendkívüli állapot (48. és 49. cikk),
• szükségállapot (48. és 50. cikk),
• megelőző védelmi helyzet (51. cikk),
• terrorveszélyhelyzet (51/A. cikk),
• váratlan támadás (52. cikk),
• veszélyhelyzet (53. cikk).

Kétségkívül a veszélyhelyzet a különleges jogrendek között az egyetlen, amely nem az állam fegyveres védelmére irányul, ezért alkalmazási valószínűsége is lényegesen nagyobb a többi esetkörhöz képest. A veszélyhelyzet időszakára vonatkozó főbb szabályokat az Alaptörvény, míg részletszabályait sarkalatos törvényként a katasztrófavédelmi törvény szabályozza.

5. A veszélyhelyzet kihirdetésére az Országgyűlés jogosult.

Az Alaptörvény 53. cikke alapján a veszélyhelyzet kihirdetésére a kormány jogosult, mégpedig olyan elemi csapások vagy ipari szerencsétlenségek esetén, amelyek veszélyeztetik az élet- és vagyonbiztonságot.

A kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Az ilyen módon megalkotott rendeletek tizenöt napig maradnak hatályban, kivéve ha a kormány – az Országgyűlés felhatalmazása alapján – a rendelet hatályát meghosszabbítja. A veszélyhelyzet megszűnésével azonban ezek a rendeletek is hatályukat vesztik.

6. Veszélyhelyzetben korlátozhatók az alapvető jogok.

A különleges jogrendre vonatkozó közös szabályok (Alaptörvény 54. cikk) szerint az alapvető jogok gyakorlása – bizonyos, abszolútnak tekintett jogokon kívül – felfüggeszthető, illetve más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.

Nem korlátozható jogok:

• az élethez való jog,
• az emberi méltósághoz való jog,
• a kínzás, a kegyetlen, megalázó és embertelen bánásmód tilalma,
• a szolgaság, illetve az emberkereskedelem tilalma,
• az ártatlanság vélelme és a védelemhez való jog a büntetőeljárás során.

Korlátozható jogok:

• a szabadsághoz való jog,
• a személyi biztonsághoz való jog,
• a gondolati, lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jog,
• a békés gyülekezéshez való jog,
• a tulajdonhoz való jog.

7. Az elmúlt másfél évben mindvégig volt kihirdetett veszélyhelyzet.

Tavaly június 18-tól november 4-ig nem volt kihirdetett veszélyhelyzet.

 A kormány a koronavírus-világjárvány miatt ugyanis a 40/2020. (III. 11.) Korm. rendeletben hirdetett ki először Magyarország egész területére veszélyhelyzetet, amely az első hullám lecsengésével, 2020. június 18-án szűnt meg. A járvány második hullámában a kormány 2020. november 4-től állította vissza a különleges jogrendet, majd az Országgyűlés november 10-én elfogadta azt a törvényt, amely 2021. február 8-ig hosszabbította meg a veszélyhelyzet hatályát. Ezt követően a parlament további három alkalommal hosszabbította meg a veszélyhelyzetet: idén februárban, májusban és most, szeptember 27-én.

+1 Már júniusban elfogadta az Országgyűlés azt a törvényt, amely a veszélyhelyzet megszűnése, illetve veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályvesztése utáni időkre ír elő átmeneti rendelkezéseket.

Az Országgyűlés 2021. június 15-én fogadta el a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló törvényt, amelyet június 28-án ki is hirdettek a Magyar Közlönyben. A 2021. évi XCIX. törvény azonban csak a veszélyhelyzet megszűnésekor lép majd hatályba. Bízzunk benne, hogy ez a nap minél hamarabb eljön!

(Borítókép: Képviselők interpellációra adott válaszról szavaznak az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. április 7-én. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)