Vendel
6 °C
20 °C

Béremelés nélkül az iskolák a gyermekmegőrzők szintjére süllyedhetnek

Index tanári fizu
2021.10.05. 18:32 Módosítva: 2021.10.06. 10:46
„Nagyon fontos lenne a mihamarabbi és jelentős béremelés, mert a mostani állapot nem más, mint az emberi erőforrás döbbenetes mértékű elpocsékolása” – így reagált az Indexnek a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke arra az OECD-statisztikára, amely feketén-fehéren megmutatja, hogy más országokhoz képest milyen alacsonyak hazánkban a tanári fizetések. Ahogy arra számítani lehetett, Németország és Luxemburg áll a legkiemelkedőbb helyen, de a pedagógusok még Törökországban is majd dupla annyit keresnek, mint nálunk.

A pedagógusok évek óta kongatják a vészharangot, hogy ha nem lesz drasztikus béremelés az oktatásban, hamarosan pedagógus sem lesz, aki tanítaná a gyerekeket. A hazánkra vonatkozó lesújtó adatok nemrég a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) statisztikájában is megjelentek, figyelembe véve, hogy a pedagógusok általános vagy középiskolában tanítanak, illetve hogy pályakezdők vagy már tizenöt éves tapasztalattal rendelkeznek.

Szembetűnő, hogy bármely kategóriára keresünk, mindenhol a sereghajtók között vagyunk, még úgy is, hogy ebbe a számításba nemcsak az állami és az egyházi iskolák, hanem a nemzetiségi és alapítványi intézmények által nyújtott bérek is beletartoznak, ahol egyébként a pedagógusok jóval magasabb béreket is el tudnak érni.

Így jöhet ki az OECD által közölt adat, miszerint egy pályakezdő általános iskolai tanár havi nettó 268 ezer forintot keres, amivel a közoktatásban sokan boldogok lennének. 

A pedagógusi bértábla szerint itthon egy kezdő pedagógus ugyanis bruttó (!) 230 ezer forintot keres, ami nagyjából nettó 150 ezer forintot jelent.

Hiába az összességében szebb képet mutató OECD-adat, ebben a kategóriában még így is utolsó előttiek vagyunk, utánunk már csak Brazíliában keresnek kevesebbet, ott a havi nettó bér 237 ezer forint. Szlovákia és Görögország simán megelőzött minket, Törökország pedig egyenesen fényévekre. Az általános iskolában dolgozó pályakezdő pedagógusok ott majdnem kétszer annyit keresnek, mint itthon.

A már tizenöt éves tapasztalatot szerzett általános iskolai pedagógusoknál sem jobb a helyzet, ott is csak egy országot, Szlovákiát sikerült megelőznünk havi 338 ezer forinttal. Szlovénia, Costa Rica és Törökország is lazán maga mögé utasított minket, Németország és Luxemburg pedig stabilan az élen, előbbiben 1 millió 337 ezret, míg utóbbiban 1 millió 723 ezret keresnek a tapasztaltabb tanárok.

A középiskolák felső évfolyamain tanító pályakezdő pedagógusok a bér alapján szintén a sereghajtók között vannak, kizárólag Brazília áll rosszabbul, míg Lettország, Szlovákia és Lengyelország ebben a kategóriában is megelőzött minket.

Szintén jól mutatja a helyzet súlyosságát, ha a középiskola felső évfolyamain már tizenöt éve tanító pedagógusok bérére vetünk egy pillantást. 

Hollandiában három és félszer, Németországban négyszer, Luxemburgban pedig csaknem ötször keresnek többet a tanárok, mint nálunk.

A hatalmas szakadék egyebek közt abból adódik, hogy 2015 januárjától 101 500 forinton rögzítették és azóta sem emelték a vetítési alapot. Ez azt jelenti, hogy a pedagógusi fizetéseket a 2014-es minimálbéren befagyasztották, elszakították a minimálbértől, amely az utóbbi években viszont folyamatosan nőtt. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) egy bérnyomásmérőt is készített, amely megmutatja, hogy a tanárok mekkora bruttó jövedelemtől estek el a fent említett okok miatt.

„A pedagógusok átlagosan bruttó négy-hatmillió forintot vesztettek az elmúlt hat évben, ennyivel kereshettek volna többet, ha a bérük a mindenkori minimálbérhez igazodik, mint ahogyan azt a kormány megígérte. A hatalmas pedagógushiány egyértelműen a kritikusan alacsony bérekre vezethető vissza. Jelenleg tizenkétezer főállású pedagógus, egyéb dolgozó hiányzik a közoktatásból, de a nyugdíjazások és a pályaelhagyás miatt a mostani 146 ezres létszám a következő öt évben körülbelül 22 ezer fővel fog csökkenni. Miért is lenne vonzó nettó 150 ezer forint egy fiatal számára?” – tette fel a kérdést Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, hozzátéve, hogy ebből az összegből még egy budapesti albérlet is csak nehezen jön ki, nem csoda, hogy már a fővárosi elitiskolákban is egyre komolyabb tanárhiány van, a harmincévesnél fiatalabbak száma a pályán pedig mindössze öt százalék.

Amiatt, hogy nem vagyunk elegen, a még kitartó pedagógusokon egyre nagyobb a teher, ez nyilvánvalóan a minőség rovására megy. Ha így folytatja a kormány, vagyis nem emeli azonnal a béreket, a közoktatás a gyermekmegőrzők szintjére fog süllyedni

– jelentette ki Totyik Tamás.

Korábban a PSZ elnöke, Szabó Zsuzsa arra világított rá lapunknak, hogy ma tanárnak lenni tulajdonképpen luxusnak számít, hiszen aki ezt a hivatást választja, elfogadja, hogy házastársi, családi segítség nélkül nem tudja magát eltartani, családalapításra pedig végképp nem vállalkozhat. Emellett kiemelte: a világon sehol máshol nincs arra példa, hogy a diplomás pedagógus bérét ki kelljen egészíteni, hogy elérje azt a szintet, amit egy nem diplomás keres.

Totyik Tamás szerint a pedagógusoknak ugyanakkor nem alamizsna kellene, hanem egy komolyabb pótlékrendszer a béremelés mellett, amely a minőségi munkát is elismeri:

  • A hátrányos helyzetű településeken tanító pedagógusoknak legalább a fizetésük harminc-negyven százalékát plusz kompenzációként kellene megkapniuk.
  • Fontos lenne jutalmazni azokat a tanárokat, akik hozzájárulnak a közoktatás megújításához.
  • Sikeresek a tehetséggondozásban, a hátrányok leküzdésében.

A béremeléshez három lehetséges út van, de egyelőre nagy kérdés, hogy valódi változás, esetleg csak tűzoltás lesz-e.

  • A legideálisabb a százszázalékos béremelés lenne, hiszen a pedagógusok így visszakapnák a motivációjukat, az oktatás megújulhatna.
  • A hatvanszázalékos béremelés arra lenne elég, hogy legalább az összeomlástól megóvják az oktatást. Már ezzel is csökkenthető lenne a pedagógushiány, ami a működőképességet garantálná.
  • Harmincszázalékos béremelés a pályakezdők garantált bérminimumhoz való felzárkóztatásához lenne elég. Totyik Tamás úgy véli, hogy ez a legrosszabb forgatókönyv, azt leszámítva, hogy esetleg semmilyen változás nem lesz a közeljövőben.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt héten a Kormányinfón arról beszélt, hogy január 1-jétől valóban meg kell emelni a pedagógusok bérét, sőt utalt a nem pedagógus munkakörben dolgozók fizetésének emelésére is, de a kormány még nem döntött, és arról sem tárgyaltak, hogy mekkora összeg jöhet szóba. 

A PSZ alelnöke a hírre reagálva lapunknak azt mondta, hogy ígéretekkel már tele a padlás.

„Csak az a biztos, ami megtörténik. Nagyon fontos lenne a mihamarabbi és jelentős béremelés, mert a mostani állapot nem más, mint az emberi erőforrás döbbenetes mértékű elpocsékolása” – tette hozzá Totyik Tamás.

Sztrájkbizottságot alakítanak a pedagógus-szakszervezetek

Mint arról korábban beszámoltunk, a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közös sztrájkbizottságot alakít annak érdekében, hogy a kormánnyal közösen mihamarabb megoldást találjanak az oktatás problémáira.

Sztrájkköveteléseik a következők:

  1. A pedagógus-illetményalap vetítési alapja 2021. szeptember 1-jétől a minimálbér összege legyen.
  2. Az oktatási ágazatban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált illetménye a költségvetési törvényben meghatározott közalkalmazotti fizetési osztályok első fokozatának összege, a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok megtartásával 2021. szeptember 1-jétől emelkedjen a következők szerint: A1-nél a minimálbérre, B1-nél a garantált bérminimumra, F1-nél a garantált bérminimum 130 százalékára.
  3. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak neveléssel és oktatással töltött munkaideje 2021. szeptember 1-jétől legfeljebb 22 óra legyen.
  4. A pedagógiai, gyógypedagógiai asszisztensek jelenleg heti negyven órában látják el a feladatokat. Munkaterheik csökkentése érdekében heti 35 órán át legyenek csak beoszthatók, és a pedagógusokhoz hasonlóan heti öt órát regenerációval, felkészüléssel tölthessenek.

A követelésekről Orbán Viktor miniszterelnököt levélben tájékoztatták.

(Borítókép: Jákob Bálint / Index)