A házelnök szerint az ellenzéki nyilatkozatok átlépték a büntetőjog határát

További Belföld cikkek

Kövér László házelnök nem először üzente meg az ellenzéknek, hogy azok a nyilatkozatok, amelyek az Alaptörvény feles többségű eltörlését javasolják, átlépik a büntetőjog határát. A politikus legutóbb arról beszélt, hogy az ellenzéki handabandázás kifejezetten rombolja a fennálló berendezkedéssel szembeni közbizalmat. Az elmúlt napokban több ismert, kormánypártisággal nem jellemezhető jogász is úgy fogalmazott, hogy az Alaptörvényhez nem szabad kétharmados többség nélkül hozzányúlni. Hack Péter szerint polgárháborús helyzethez vezethet, ha tavasszal kétharmad nélkül dobják ki az Alaptörvényt.

Hónapok óta folyik a vita arról, lehet-e feles többséggel módosítani, netán teljesen eltörölni az Alaptörvényt. Korábban ez a téma jobbára csak a jogászokat foglalkoztatta, de aztán a hazai politikai élet egyik kulcskérdésévé vált. Alig két hete az ellenzéki előválasztás miniszterelnök-jelöltjeinek vitájában Dobrev Klára és Karácsony Gergely között is nézeteltérés alakult ki arról, lehet-e feles többséggel kétharmados törvényeket eltörölni. A Demokratikus Koalíció jelöltje szerint igen, míg Karácsony politikai humbugnak nevezte a felvetést.

Az alkotmányos rend felforgatására uszítanak

Kövér László az InfoRádió Aréna című műsorában a riporter kérdésére reagálva október 4-én úgy fogalmazott, hogy szerinte túlzott visszafogottsággal reagál a kormányoldal az Alaptörvény feles többséggel való módosításának ötletére. A házelnök elmondta: azok táborához tartozik, akik szerint ezek a nyilatkozatok átlépték a büntetőjog határát,

ha nekem van igazam, akkor holnap büntetőeljárást kellene indítani azokkal szemben, akik az alkotmányos rend felforgatására uszítanak.

Megjegyezte: függetlenül attól, hogy ma nem vehetők komolyan, akik ilyen állításokat tesznek az alkotmányról,

minden világégés abból indult, hogy néhány komolyan nem vehető bohóc elkezdett uszítani, aztán lett belőle nácizmus, kommunizmus.

Vörös Imre volt alkotmánybíróra célozva leszögezte:

még a valaha volt tekintély sem jogosít fel senkit arra, hogy ostobaságokat beszéljen, mert ezek a beszédek kifejezetten rombolják a fennálló berendezkedéssel szembeni közbizalmat.

Ugyanakkor elismerte, hogy nem mindenki mérlegel politikai szempontok alapján, vannak, akik kizárólag jogi szempontokat vehetnek figyelembe. Szerintük pedig ezek a nyilatkozatok „még nem lépték át a küszöböt”.

Vörös Imre volt alkotmánybíró elmélete

Mint azt korábban megírtuk, négy ismert, rendszerkritikus ellenzéki jogász (Bárándy Péter, Fleck Zoltán, Lengyel László és Vörös Imre) öt hónappal ezelőtt Demokráciát és jogállami alkotmányosságot! címmel vitairatot tett közzé a Népszavában. Szerintük az új parlamentnek már az első ülésnapján három alapvető döntést meg kell hoznia:

határozatot az új, negyedik köztársaság kikiáltásáról, arról, hogy Magyarország európai, demokratikus, jogállami köztársaság;
megállapítani az Alaptörvény és az önkényuralmat kirívóan biztosító törvényi rendelkezések alkotmányellenességét és semmisségét;
elrendelni a jogrendszer egészének haladéktalan felülvizsgálatát annak érdekében, hogy hatályos jogszabályok ne akadályozhassák az alkotmányos jogállam kialakítását. Az Országgyűlés a választás révén kapott felhatalmazása alapján egyszerű többséggel, szűk tárgyi körben, az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdése sérelme – a közhatalom kizárólagos birtoklására törekvés tilalma mint általános érvényű szabály – okán kimondja az Alaptörvény semmisségét.

Sándor Zsuzsa, aki 2012-ig a Fővárosi Bíróság tanácsvezető bírója volt, a Szabad Európának elmondta: a mostani Alaptörvény alapján meg lehet állapítani, hogy a Fidesz a hatalom kizárólagos megragadására törekszik. Felidézte: amikor Vörös Imre volt alkotmánybíró a hatalom kizárólagos megragadásával kapcsolatban indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, a testület azt mondta, hogy nem tud és nem akar ezzel foglalkozni, tehát elutasította. Vörös elmélete szerint tehát – folytatta Sándor Zsuzsa – az Alkotmánybíróság nem teszi a dolgát, mert nem foglalkozik egy alkotmányos kérdéssel, így a feles többségű parlament átveheti az Alkotmánybíróság hatáskörét, és kimondhatja, hogy az Alaptörvény nincs, nem létezik.

Zendülés, randalírozás, handabandázás

Kövér László nem először adott hangot nemtetszésének, hogy az ellenzék választási győzelme esetén akár feles többséggel is eltörölné az Alaptörvényt. A Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában, július 11-én aláhúzta: az ellenzék retorikája és politikája is szintet lépett azzal, hogy

gyakorlatilag nyílt zendülést hirdettek meg az alkotmányos renddel szemben.

Ennek kapcsán a XX. századi történelem és azon belül is a Tanácsköztársaság történetének tanulmányozását ajánlotta az ellenzéki képviselőknek, majd kijelentette: „a 133 nap után jött a 134.”. A fideszes politikus szerint téves következtetést vontak le az ellenzéki képviselők „a volt kommunista nómenklatúrából származó tagjaikkal együtt” abból, hogy 1989–90-ben és 1994 között „semmiféle számonkérés, retorzió nem történt azokkal szemben, akik a diktatúrát addig a nemzet ellen fenntartották”.

Szerinte téves az a hiedelem, hogy a magyar többség megint eltűri „egy terrorista kisebbség randalírozását ebben az országban”.

Két hónappal később, szeptember 20-án, az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitónapján Arató Gergely DK-s képviselővel szállt vitába. Az ellenzéki honatya felszólalásában úgy fogalmazott, hogy az Alaptörvény „egy fabatkát sem ér”, és egyetlen célja, hogy a jelenlegi kormány korlátlan hatalmát biztosítsa. Arató hozzáfűzte: még az Alaptörvény is kimondja, hogy senki tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére, gyakorlására, valamint kizárólagos birtoklására.

Legyen világos, Dobrev Klárának nem fog megremegni a keze, amikor a kukába kell hajítani ezt az Alaptörvényt.

Kövér László házelnök a felszólalás alatt kikapcsolta a képviselő mikrofonját, amihez a következő magyarázatot fűzte:

Eljutott arra a pontra – lehet, hogy provokáció hatására –, ami átlépi az alkotmányosság határát. Arra szeretném felhívni a figyelmét, hogy ne lépje át a Büntető törvénykönyv tényállásainak határát. Amit ön mond, az az alkotmányos rend elleni uszítás, nem szeretném, ha szervezkedéssé fajulna. Önök összevissza handabandáznak mindenről a parlamenten kívül, ezt megengedhetik maguknak, mert minden híresztelés ellenére szólásszabadság van, de ebben a házban nem teheti meg, mert elveszem öntől a szót.

Kétharmados többség nélkül nem szabad

Hack Péter egyetemi tanár, aki 1990 és 2002 között az SZDSZ parlamenti képviselője volt, a Privátbankárnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy

alapvető szakmai hibák vannak ugyan Magyarország jelenlegi Alaptörvényében, ennek ellenére kétharmados többség nélkül nem szabad hozzányúlni.

Hozzátette: az alkotmányt minden további nélkül le lehet cserélni, de csak kétharmados többséggel. Egyes kollégái szerint a kétharmad csak formai követelmény, de ezzel a véleménnyel ő nem tud egyetérteni. Mint kifejtette:

a jogalkalmazók, a rendőrök, az ügyészek és a bírók komoly bajba kerülnének, amikor el kell dönteniük, az írott alkotmányt és az arra épülő jogszabályokat kövessék, vagy az új többség által hozott, formailag érvénytelen szabályokat.

Hack Péter szerint polgárháborús helyzethez vezethet, ha tavasszal kétharmad nélkül dobják ki az Alaptörvényt.

Karsai Dániel ügyvéd, aki egyébként egyáltalán nem szimpatizál a kormánnyal, úgy vélekedett, hogy az Alaptörvény legalább nyolcvan százalékban a régi alkotmány szövegét idézi – leszámítva a nemzeti hitvallást, amelyet lehet ugyan szeretni vagy nem szeretni, érdemben azonban nem jelent szerinte befolyást –, beleértve a társadalmi együttélés normáit, így az alapjogi katalógust is. Viszont hasonló logika mentén

nem lehet az Alaptörvényt egyszerű többséggel hatályon kívül helyezni, módosítani vagy új alkotmányt hozni,

hiszen ebben az esetben a győztes pártok ehhez nem kaptak elég szavazatot, és ezt már akkor tudniuk kell, amikor elindulnak a választáson, elfogadják ezeket a játékszabályokat – hangsúlyozta Karsai Dániel.

Közjogilag tehát érvénytelen, nonszensz és értelmezhetetlen, ha mégis megpróbálnak feles többséggel alkotmányozni

– jelentette ki az alkotmányjogász, aki korábban dolgozott az Alkotmánybíróságon Czúcz Ottó alkotmánybíró személyi titkáraként, emellett az igazságügyi tárca közjogi kodifikációs főosztályán és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán is.

Politikai blöff és nagyotmondás az egész, ahol a jogban járatlan, radikális szavazókat kívánják megszólítani, szinte kizárólagos kampányelemként a „múltat végleg eltörölni” és a „mindenkit elszámoltatunk” irányt követve. Ha megtörténne a (jogilag) megtörténhetetlen, azzal hazánk a rendszerváltás óta látott legnagyobb alkotmányos válsággal találná szemben magát

– mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője, aki emlékeztetett arra, hogy

még az 1949-es, régi alkotmányt is csak minősített többséggel lehetett megváltoztatni,

ezt a hagyományt örökíti tovább az Alaptörvény, amely előírja a módosításhoz és elfogadáshoz szükséges kétharmados többséget. Szerinte ha a baloldal hatalomra jutna, és alkotmányellenesen alkotmányozna, azzal nemcsak a magyar alkotmányosság jogállami mivoltát tiporná el, hanem az emberek alkotmányba/Alaptörvénybe vetett hitét is.

(Borítókép: Kövér László 2021. szeptember 27-én. Fotó: Kovács Attila / MTI)

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Bookline

Equipo Plantel
Milyen a diktatúra

4246 Ft

John Gottman, Joan DeClaire
Gyerekek érzelmi intelligenciája

4250 Ft