Vendel
6 °C
20 °C

Nem lopja a motorkerékpárt, aki csak tolja

BJASZ20210704015
2021.10.14. 08:56
A tetten ért gépjárműtolvajok sokáig azzal védekeztek, hogy nem akarták ellopni a kocsit, csak egy kicsit autókázni szeretettek volna vele. Hát persze, hiszen lopásért sokkal többet kaptak, mint a jármű önkényes elvételéért. Azóta a Büntető törvénykönyv hasonló súlyú büntetéssel fenyegeti mindkét bűncselekmény elkövetőit. Egy dolog azonban semmit sem változott az idők folyamán: az áldozatok hanyagsága, felelőtlensége. Tudniillik a legtöbb esetben ma is azokat az autókat kötik el, amelyekben benne felejtették a slusszkulcsot.

A hatályos Büntető törvénykönyv különbséget tesz gépjárműlopás és jármű önkényes elvétele között. A lopásnál az elkövető szándéka a jogtalan eltulajdonításra, míg a másik cselekménynél a jogtalan használatra irányul.

Csak autókázni szerettek volna

A jogászok hosszú évtizedek óta vitatkoznak azon, hogy észszerű-e a jármű önkényes elvételét önálló bűncselekményként szabályozni, vagy nem lenne-e tanácsosabb azt is a lopás fogalmi körébe vonni. Nos, az elmúlt fél évszázadban többször is módosult a Büntető törvénykönyv. Az 1961-es Btk. jogtalan használat elnevezéssel vezetett be új szabályozást, amely lényegében a mai felfogáshoz hasonlóan oldotta meg a kérdést. 1971-ben ellenben megszüntették ezt a tényállást, és minden jármű jogosulatlan használatra elvételét a lopás fogalmi körébe vonták. Így viszont a biciklitolvajok is egy kalap alá kerültek az autólopások elkövetőivel. Ezen 1978-ban úgy segítettek, hogy a jármű önkényes elvételét újra „önállósították”.

A kilencvenes években már évente mintegy tízezer ügyben állapították meg a jármű önkényes elvételét.

Az áldatlan állapotok miatt a rendőrség kezdeményezte a tényállás megszüntetését, mondván, a többszörösen visszaeső autótolvajok is rendszeresen azzal álltak elő, ha tetten érték őket, és védekezésüket a bíróság általában el is fogadta, hogy nem akarták ellopni a kocsit, csak egy kicsit autókázni szeretettek volna vele. Vagyis a bűnüldözők bírálata arra vonatkozott, hogy a jármű önkényes elvétele tényállásának léte gyakorlatilag lehetetlenné tette a gépjárműlopás bizonyítását azokban a különös esetekben, amikor a lopás elkövetésének alapos gyanújáról – az azt kétségtelenné tevő objektív tények hiányában – szinte kizárólag az elkövető nyilatkozatának tartalma szerint lehetett dönteni.

Nem volt mindegy a minősítés

A kérdés megoldatlanságáról árulkodik az a régi történet is, amelynek főhőse kinézett magának egy őrizetlenül hagyott segédmotoros kerékpárt. És azzal a céllal, hogy egy kört motorozik, eltolta a helyszínről, miután beindítani nem tudta. A tulaj – észlelve a cselekményt – az elkövető után rohant, aki erre a járművet eldobta, és elfutott. Az elsőfokú bíróság megállapította a jármű önkényes elvételének vétségét. A másodfokú bíróság viszont a cselekményt csupán kísérletnek minősítette. Az ügy törvényességi óvással, mert akkoriban volt még ilyen, a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely pedig kimondta: nem kísérletről, hanem igenis befejezett cselekményről van szó. Álláspontját arra alapozta, hogy a tettes a motort „használat céljából” a parkolási helytől több száz méterre tolta. Az indoklás szerint a motorkerékpárt kivonta a tulajdonos rendelkezése alól, és ezzel az elvétel mint tényállási elem megvalósult. Az esettel összefüggésben azért utólag két kérdés is adódik:

  1. Hogyan akarta a tettes használni a motort, ha beindítani sem tudta?
  2. Mi van akkor, ha a tulajdonos nem észleli a cselekményt?

Az elkövető szempontjából tényleg nem volt mindegy, hogy minek minősítette a cselekményét a bíróság. A korábbi Btk. szerint ugyanis a jármű önkényes elvétele miatt – ha nem helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre jogtalanul behatolva, illetve bűnszövetségben követték el – legfeljebb kétévi szabadságvesztést lehetett kapni. Ezzel szemben a lopás büntetése az elvett dolog értékének arányában emelkedett: ha a lopást jelentős értékre nézve követték el, a büntetés egytől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha pedig különösen nagy értékre, akár nyolc évi börtön is kinézett az autótolvajnak. Vagyis például 

egy vadonatúj személygépkocsi elvétele és ellopása között akár többszörös (több börtönévnyi) különbséget tett a magyar büntetőjog.

Csak szándékosan követhető el

A 2013. július 1-jén hatályba lépett új Büntető törvénykönyv megtartotta a jármű önkényes elvételét, viszont a büntetési tételét megemelte: alapesetben már nem kétévi, hanem háromévi szabadságvesztést helyez kilátásba. Ez a büntetés pedig már megegyezik a nagyobb értékre elkövetett lopásnak, azaz egy átlagos értékű autó eltulajdonításának büntetési tételével. Az ellopott dolog értékétől függően ugyanis változik a lopás minősítése:

  • 50 001 és 500 000 forint között kisebb érték (két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés);
  • 500 001 és 5 000 000 forint között nagyobb érték (három évig terjedő szabadságvesztés);
  • 5 000 001 és 50 000 000 forint között jelentős érték (egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés);
  • 50 000 001 és 500 000 000 forint között különösen nagy érték (két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés);
  • 500 000 001 forint felett pedig különösen jelentős érték (öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés).

Jármű önkényes elvétele

Btk. 380. § (1) Aki idegen gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja, vagy az így elvett, illetve a rábízott ilyen járművet használja jogtalanul, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) erőszakkal, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel,

b) bűnszövetségben követik el.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekményt fegyveresen, felfegyverkezve vagy bűnszövetségben követik el.

A Btk. szerint a jármű önkényes elvételének elkövetési tárgya csak olyan jármű lehet, amelyet beépített erőgép hajt, az elkövetési magatartása pedig kétféle: elvétel, illetve jogtalan használat. A jogtalanság ebben az esetben azt jelenti, hogy a jármű elvételére a jogosult nem hatalmazta fel az elkövetőt. És még valami: a cselekmény kizárólag szándékosan követhető el.

Míg a jármű önkényes elvétele bűncselekmény, az idegen, nem gépi meghajtású jármű elvétele szabálysértés. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény ugyanis kimondja:

Aki idegen, nem gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja, szabálysértést követ el.

Vagyis egy bicikli elvétele szabálysértésnek minősül. Az ítélkezési gyakorlat szerint például lopás vétsége helyett jármű önkényes elvétele szabálysértésének minősül a kerékpár elvétele és másfél óráig tartó jogtalan használata, ha az elkövetés körülményeiből nem lehet a fiatalkorú terhelt eltulajdonítási célzatára következtetni.

Indítókulcs a gyújtáskapcsolóban

Az elmúlt években folyamatosan csökken Magyarországon az autólopások száma: míg például 2007-ben 7584 gépjárművet tulajdonítottak el, addig 2020-ban már csak 320, 2021 első felében pedig összesen 149 lopást regisztráltak.

A Bűnügyi Statisztikai Rendszer adatai szerint évről évre kevesebb a jármű önkényes elvétele is: 2013-ban 1056, 2014-ben 1119, 2015-ben 985, 2016-ban 953, 2017-ben 963, míg 2018-ban 501.

Mindezzel együtt a jármű önkényes elvételében az áldozatok hanyagsága, felelőtlensége is közrejátszik. Íme egy tipikus történet:

Egy öcsödi lakos bejelentést tett 2021. július 24-én a Kunszentmártoni Rendőrkapitányságon, mert az ingatlana kapubejárójában álló személygépkocsiját, amelynek a gyújtáskapcsolójában benne felejtette az indítókulcsot, ismeretlen személy eltulajdonította. A tanúk kihallgatása és a helyszíni szemle után a rendőrség elrendelte a jármű körözését. Nem sokkal később a rendőrök Orosházán ellenőriztek egy sofőrt, aki a körözött autóval úgy vett részt a közúti forgalomban, hogy előtte alkoholt fogyasztott, és vezetői engedélye sem volt. Mindezek ellenére a gyanúsított újabb bűncselekményt követett el: július 31-én reggel egy kunszentmártoni iparcikküzlet elől is hasonló módszerrel vitt el egy újabb személygépkocsit, hiszen az óvatlan járműtulajdonos benne felejtette a gyújtáskapcsolóban az indítókulcsot. A bíróság elrendelte a terhelt bűnügyi felügyeletét, míg a rendőrök a lefoglalás után az autókat visszajuttatták jogos tulajdonosaikhoz. A Kunszentmártoni Rendőrkapitányság kétrendbeli jármű önkényes elvétele bűntett, továbbá háromrendbeli járművezetés ittas állapotban vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást.

A rendőrség négy jótanácsa

A rendőrség ismételten felhívja a figyelmet, hogy a jövőbeni bűncselekmények elkerülése érdekében tartsák be az alábbiakat:

  1. Amikor járművüket leparkolják, azt minden esetben zárják be!
  2. Az autóban soha ne hagyják benne az indítókulcsot!
  3. A kocsiban soha ne hagyjanak értékeket!
  4. Akkor se hagyjanak látható helyen telefont, pénztárcát, táskát, ha csak rövid időre állítják le autójukat!

És egy egészen friss ügy: a dombóvári rendőrök néhány óra alatt elfogták azt a 32 éves mászlonyi férfit, aki Dombóváron lopott el egy autót október 9-én éjjel. A feljelentést követően a rendőrök néhány óra alatt megtalálták az ellopott autót, és az elkövetőt is gyorsan azonosították, aki elmondta, hogy szombaton este barátnőjével besétáltak Dombóvárra, de eleredt az eső, és nem akartak elázni, ezért kitalálta, hogy szerez egy autót, amivel hazamehetnek.

Miután megtalálta a nyitott járművet, amelyben az indítókulcs is benne volt, gyorsan beültek, és elhajtottak. 

Az elkövetőnek jármű önkényes elvétele bűntett miatt kell felelnie.

(Borítókép: Egy motorkerékpár és személyautók parkolnak a Pesti Vigadó előtt 2021. július 4-én. Fotó: Jászai Csaba / MTI)