Koronavírus adatok

2021. nov. 26.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Stefánia
2 °C
9 °C

Szijjártó Péter szerint huxit nem lesz, csak a holland miniszterelnök magyargyűlölő

2021.10.16. 12:47

Hosszú interjút adott az al-Dzsazíra pánarab hírtelevíziónak Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, amiben számos téma szóba került, amelyekkel a magyar kormány az elmúlt években felhívta magára a figyelmet a nemzetközi nyilvánosságban. 

Először az Európai Unióval vívott intenzív konfliktus került a fókuszba. Szijjártó Péter szerint az EU rengeteg különböző kihívással kellett szembenézzen az elmúlt években: migrációval, gazdasági problémákkal a pandémiával és az európai jövőképről szóló vitákkal. A nézeteltérések zömét szimbolikus, ideológiai jellegű vitáknak nevezte, szerinte ezek azért vannak, mert a magyar kormány nem akar beilleszkedni a nyugati liberális mainstreambe.

A beszélgetésen hamar előkerült a pedofiltörvényhez kapcsolódó, széles körben melegellenesnek tartott szabályozás is, a riporter pedig azt firtatta, mi szükség volt rá. Szijjártó Péter elmondta, hogy ez az átfogó gyermekvédelmi törvény része, és hangsúlyozta a kormányzati álláspontot, mely szerint a gyermek szexuális nevelése a szülő kizárólagos joga és egyébként más, szexuális jellegű nevelést is korlátoztak. A miniszter szerint bizonyos civil szervezetek „bementek” az iskolákba és az óvodákba magyarázni bizonyos dolgokat, amelyek magyarázata a szülő feladata lenne. Konkrét esetet nem nevezett meg.

Ezen a ponton a riporter felidézte, hogy Ursula von der Leyen szégyenletesnek nevezte a nyáron elfogadott törvényt, Mark Rutte holland miniszterelnök pedig közölte, hogy Magyarországnak nincs többé helye az Európai Unióban. Szijjártó Péter erre úgy válaszolt, hogy

Mark Rutte nagyon súlyos hungarofóbiában szenved. Ez egészen tiszta, tekintetbe véve a korábbi nyilatkozatait. Nem Mark Rutte dolga megmondani, hogy ki a tagja az Európai Uniónak és ki nem. Először inkább a saját ügyeivel kellene foglalkoznia Hollandiában, például hogy hosszú hónapokig képtelen volt kormányt alakítani.

Ursula von der Leyen nyilatkozatáról meg azt mondta, az a szégyenletes, hogy ő így beszél a magyar jogalkotásról.

Szó esett a magyar demokrácia helyzetéről is, amellyel Szijjártó Péter szerint természetesen semmi gond nincsen. A pandémia utáni magyar helyreállítási tervvel kapcsolatos fennakadásokat politikai lépésnek nevezte. A média helyzetéről szólva a riporter felvetette azt is, hogy a hazai sajtó nagy része kormánypárti.

Ó, bárcsak így lenne, ez nagyszerű lenne, de sajnos nem ez a helyzet

 – tagadta le a miniszter.

Ezt követően előkerült a Pegasus-botrány is, a riporter emlékeztetett arra, hogy mások mellett tényfeltáró újságírókat is lehallgathatott a kormány az izraeli kémszoftver segítségével, például akkor, amikor az ország leggazdagabb embere, egyben Orbán Viktor gyerekkori barátja, Mészáros Lőrinc felől vizsgálódtak. Szijjártó Péter továbbra sem ismerte el, de nem is cáfolta a szoftver használatát, s az eddigi kormánypárti álláspontot rögzítette, amely szerint törvénytelen megfigyelést nem végeztek Magyarországon. Igaz, arra nem tért ki, hogy a megfigyelésekre vonatkozó törvényi szabályozás hazánkban meglehetősen tág. Azt viszont közölte, hogy senki után nem a szakmája miatt kémkednek.

Csak azért mert valaki újságíró, még nem fogunk kémkedni utána és lehallgatni

 – hangzott a megnyugtatónak szánt válasz.

A migrációra vonatkozóan Szijjártó Péter egyebek között kitért arra, hogy Afganisztánból azokat a személyeket fogadták be menekültként, akik segítették és kapcsolatban álltak az ott szolgálatot teljesítő magyar csapatokkal, több afgán menekültet viszont nem terveznek befogadni.

Szóba került a magyar kormány hozzáállása is a külföldi egyetemekhez, nevezetesen, hogy a CEU képzéseinek nagy részét egy törvénymódosítás következtében el kellett költöztetniük Bécsbe, míg a kínai Fudan Egyetemet ugyanakkor a kormány hívta be Magyarországra. A riporter emlékeztetett, hogy a CEU-t Soros György alapította, akit a kormányzati kommunikáció az egyik főellenségének tekint. Szijjártó Péter tagadta, hogy elüldözték volna az amerikai diplomát is kiadó egyetemet hazánkból. Mint fogalmazott:

Tudja, elfogadtunk egy törvényt... a parlament elfogadott egy törvényt, amely kimondja – szerintem fair módon – hogy a külföldi egyetemek csak akkor adhatnak ki egy másik országban akkreditált diplomát, ha ott képzést is folytatnak. Ami a Közép-európai Egyetem magyar akkreditációját illeti, ezzel soha nem volt probléma.

A külgazdasági és külügyminiszter tagadta, hogy a törvénynek Soros Györgyhöz lett volna köze, azt meg nem tudja, mi az összefüggés a CEU elköltözése és a Fudan Egyetem lehetséges érkezésének ügyei között.

Ezen a ponton szóba került a kormány meglehetősen jó kapcsolata is Kínával, s egyebek között, hogy a kormány Hongkong védelmével kapcsolatos uniós állásfoglalást vétózott meg Kínával szemben. A miniszter szerint semmi értelme nem volt elfogadni a nyilatkozatot, mert amúgy sem lett volna eredménye, s arról is beszélt, hogy más, nyugati országok is aktív kapcsolatokat tartanak fenn az országgal.

A riporter felidézte azt a kormánypárti sajtóban megjelenő véleményt is, amely egy esetleges huxitról (tehát Magyarország Európai Unióból való kilépéséről) érezte szükségét értekezni. Szijjártó Péter erre leszögezte, hogy nincs szándék az EU elhagyására, Magyarországnak pedig az az érdeke, hogy az Európai Unió erős legyen, ezt azonban továbbra is az erős tagállamok szintjén szeretnék elérni.

Végezetül a Donald Trumppal való jó viszony került elő, s a riporter felidézte, hogy a volt amerikai elnök nem volt hajlandó elismerni választási vereségét Joe Bidennel szemben. Arra kérdésre, hogy a választások tiszták lesznek-e, s elismeri-e a magyar kormány esetleges vereségét azon, a külgazdasági és külügyminiszter igenlően válaszolt, hozzátéve, hogy „majd a választók eldöntik”.