Koronavírus adatok

2021. dec. 03.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Vilma
-1 °C
3 °C

A Semmelweis Egyetem szerint kimagasló értékkel bír Merkely Béla kutatása

2021.10.19. 12:43

Közzétette a Semmelweis Egyetem a 444.hu cikke nyomán a válaszokat, melyek alapján a lap vonatkozó írása készült. Az egyetem kifogásolta, hogy kérése ellenére a válaszokat nem teljes terjedelmükben közölték. 

A megkeresés abból indult ki, hogy a koronavírus-járvány első hullámának magyarországi fertőzöttségi szintjét felmérő kutatásról Merkely Béla, az egyetem rektora azt mondta korábban: a H-UNCOVER nevű tanulmány az egyik legnívósabb amerikai lapban szeretnék publikálni, végül mégis az öregedéstudománnyal foglalkozó, kéthavonta megjelenő folyóiratban, a GeroScience-ben jelent meg. 

Az egyetem kérdésre válaszolva közölte: a GeroScience az amerikai öregedéstudományi tudományos társaság, nyolcas impaktfaktorral rendelkező, nagy presztízsű, listavezető lapja. A cikk rövid idő alatt 33 nemzetközi hivatkozást ért el, ami kimagasló értéknek számít.

A kutatást a valóban nívós New England Journal of Medicine azonban visszautasította – derül ki az egyetem válaszából. Azért – fejti ki a tanintézmény –, mert a lapnak érdekesebbek voltak azon országokból származó tudományos eredmények, ahol az első hullám idején milliós nagyságrendben fordultak elő megbetegedések.

Mint ismert Magyarországon – a restriktív intézkedéseknek köszönhetően – a H-UNCOVER vizsgálat idején kis esetszámú megbetegedést okozott a járvány

– teszi hozzá válaszában a Semmelweis. 

Hogy miért az öregedéstudománnyal foglalkozó GeroScience lett a „győztes”? Mert a Covid-19 okozta világjárvány első hullámában az idősebb korosztály kitettsége, megbetegedési aránya, a tünetek erősségének és a betegség lefolyásának szempontjából is kimagaslónak számított. Sokáig világszerte az idősek járványának tartották azt – szögezi le az egyetem. 

A 444 szerint szokatlanul rövid időn bírálták el a kutatást, a járvánnyal kapcsolatos tanulmányok esetében kifejezetten gyorsnak számított a H-UNCOVER jóváhagyása. A Semmelweis rámutat: a világjárvánnyal a tudományos publikációk elbírálásának az ütemezése is megváltozott, „számos neves közlemény 1-2 nap alatt jelent meg tudományos lapokban, vagyis nem számít különlegesnek, hogy a H-UNCOVER vizsgálat eredményét néhány hét alatt közölték”.

A GeroScience főszerkesztője azonban Merkely Béla beosztottja. Lehetett ennek köze a gyors elbíráláshoz? 

Az öregedéstudományi lap „a koronavírussal összefüggésben lévő szekciót, rovatot, ezért a lap Magyarországon is dolgozó főszerkesztője minden olyan egészségügyi intézményt megkeresett, akik érintettek a COVID-ellátásban és/vagy kutatásban. A főszerkesztő nyomon kísérte a H-UNCOVER vizsgálattal kapcsolatos tudományos munkát és kezdeményezte a tanulmány megjelenését. Ugyanakkor a tudományos publikációk természetéből adódóan nem a főszerkesztő, hanem minimum 2-3 független szakértő bírálja el az adott közleményt, ennek alapján dől el, hogy az adott cikk megjelenhet-e a lapban” – szólt a válasz. 

A Semmelweis Egyetem hangsúlyozta továbbá: 

Minden tudományos folyóirat célja az, hogy olyan publikációkat jelentessen meg, amelyeket aztán sokan idéznek. Ez adja a lap presztízsét, ez határozza meg a gazdasági és szakmai sikerét.

A jelenlegi adatok alapján a H-UNCOVER vizsgálattal kapcsolatos kutatási eredményt négyszer többen idézték a publikációt követő hetekben, mint átlagosan a lap többi cikkét.

Ráadásul járványtan és virológia három nemzetközi hírű szaktekintélye is írt a H-UNCOVER-ről, ami magyar viszonylatban ritkán fordul elő – teszi hozzá a tanintézmény. 

A 444 emlékeztetett, hogy az első hullám idején a Merkely Béla vezette, a kutatással összefüggő országos tesztelés alapján alig volt fertőzött, a július eredmények alapján tízezer főre három fertőzött jutott. Kiderült az is, hogy nagyon kevesen estek át a betegségen, ami egyrészt a második és harmadik hullám veszélyére figyelmeztetett, másrészt a magyarországi védekezést dicsérte. A kérdés azonban az, hogy helyes volt-e eme adatok alapján következtetni az aktív fertőzöttek földrajzi, életkorbeli eloszlására vagy arra, hogy ingázó életmódot folytatnak-e vagy sem.

Az egyetem válaszában hangsúlyozta: „az adatok interpretálásában az alacsony fertőzöttség nagyon magas szórással jár, ezért a közleményben a régiókat az aktuális fertőzöttség vonatkozásában nem hasonlítottuk össze, csak az átfertőzöttség vonatkozásában, mert ott az esetszámok, valamint a reprezentatív vizsgálatból becsült valódi esetszámok lényegesen magasabbak voltak”. 

A tanulmánynak Merkely Bélán kívül 22 szerzője van, köztük gyermekgyógyász helyettese, Szabó Attila, valamint ortopédus fia, Merkely Gergő is. A lap arról kérdezte az intézményt, hogy ők milyen szerepet vállaltak a tanulmány elkészítésében.

„Dr. Szabó Attila professzor mint a Semmelweis Egyetem Klinikai Központjának elnöke vett részt a vizsgálat szakmai tervének kidolgozásában, illetve ő koordinálta a négy hazai orvosképző egyetem (mintegy 2 ezer munkavállaló és hallgató) által végzett mintavétel folyamatát. Dr. Merkely Gergő Béla a Semmelweis Egyetem PhD-hallgatója, a Harvard Medical School kutatóorvosa és tanársegédje, aki az adatok analízisében és a közlemény megírásában vállalt vezető szerepet” –olvasható a válaszban

Végül pedig arra kérdeztek rá, hogy a Semmelweis rektora korábban fontosnak tartotta az újabb méréseket, azok mégsem készültek el. Az egyetem úgy fogalmaz: aktív járványhelyzetben végzett kutatás rendkívüli erőfeszítést igényel, mind szervezésben, minden emberi erőforrásban. Hozzáteszi:

„Tudományosan a H-UNCOVER megismétlésének egyértelműen lenne jelentősége, azonban a járvány kezelése szempontjából, az oltás megjelenése óta nincs jelentősége. Ugyanakkor a H-UNCOVER alap adatai adják ma is a hazai járványmatematikai számítások alapjait.”