2024. július 14. 21:00 ÉLŐ
Spanyolország 1
Anglia 0

Néhány év múlva rá sem fogunk ismerni a Nyugati pályaudvarra

DSC1493
2021.10.20. 16:03
Tizenkét év múlva rá se fogunk ismerni a Nyugati pályaudvarra és környezetére – jelentette ki Fürjes Balázs államtitkár a pályaudvaron a Budapesti Fejlesztési Központ vezetőjével, Vitézy Dáviddal és Homolya Róbert MÁV-elnök-vezérigazgatóval tartott közös sajtótájékoztatóján.

A teljes átalakítást jelzi, hogy a teljes körű műemléki felújítás után a most ismert Eiffel-csarnokba nem jönnek majd be vonatok, az ugyanis közösségi térré alakul. A Nyugati tér is átalakul, elbontják a gépkocsi-felüljárót, a parkolót felszámolják és bezöldítik. A kötött pályás hálózatot fejlesztve kialakítják a Deák teret és a Lehel teret összekötő villamos megállóját is. Ez a 49-es és a 14-es villamos vonalát érinti, amely a tervek szerint új kapcsolatot hoz létre a pesti fonódó villamoshálózathoz. 

A vasútfejlesztésről szólva az államtitkár lehetségesnek nevezte, hogy tizenkét év múlva a nyugatiból induló vasúttal elérhető lesz a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. Az elgondolt koncepció szerint a Nyugatit részben mélyállomássá építik át, azaz a vágányok egy része a felszín alá kerül, a többi marad a felszínen az Eiffel-csarnokon kívül.

A kormány döntése értelmében megszüntetik a fejpályaudvar jellegét azzal, hogy a Délit egy 4,5 kilométeres alagúttal összekötik a Nyugatival. 

A XIX. században kialakított vasúti rendszer jelenleg akadályozza a kelet–nyugati átmenő teher- és személyforgalmat, de az agglomerációs közlekedést is. Az ambiciózus tervezés azzal is számol, hogy tizenkét év múlva az új 5-ös metró – amely a szentendrei és a csepeli HÉV pályáját köti majd össze – a Nyugatinál is megáll.

Számok, amelyek a fejlesztést indokolják

Budapest nagy problémája a közlekedés. Fürjes Balázs szerint egy négymilliós várostérségben kell gondolkodni, amelyben a három legfőbb célnak nevezte, hogy

  • minden utas gyorsabban és kényelmesebben juthasson el A-ból B-be,
  • kevesebb közlekedési dugó legyen,
  • a fejlesztés nyomán pedig tisztább a levegő.

Jelenleg egymillió ember ingázik a külső kerületekből, illetve az agglomerációból a belsőbb kerületekbe, ezt a nyomást azonban Budapest nem viseli el, ezért szükséges a közösségi közlekedés fejlesztése, a Galvani és az Aquincumi peremhíd megépítése és a ma még hiányzó külső körgyűrű elemeinek létrehozása. 

A kedd óta már elérhető nemzetközi nyílt tervpályázat résztvevőinek meg kell tervezniük a mélyállomást, a felszíni peronok elhelyezését, az Eiffel-csarnok funkcióváltását, az új aluljárórendszert és a teljes Nyugati teret is. A vasúti hálózat itteni teljes újragombolása megszüntetheti a VI. és a XIII. kerületek között a sínek jelenlegi elvágó hatását, így a Podmaniczky utca mentén egészen a Városligetig egy új zöldfolyosó épülhet ki.

A beérkező pályaművekről 2022. március 1-jéig dönt majd a szakmai zsűri. A testületnek az érintett két kerület, valamint a főváros főépítésze is tagja lesz, de felkérték a brit és cseh állami vasút főépítészét is. A kormányzatot alelnökként Vitézy Dávid képviseli majd. A tervpályázat eredményhirdetése március 30-án várható.

Csúcsra járatott utasforgalom

A Nyugati ma Magyarország legforgalmasabb állomása, napi hatvanezer ember használja, hetven százalékkal forgalmasabb, mint a második helyezett Keleti. Ha megvalósul a vasúti stratégiában foglalt koncepció, ez az utasszám megduplázódhat: a le-fel szállók kilencvenezren lesznek, de ha az alagúti vonatokon átutazókat is hozzászámoljuk, 162 ezer napi utas is lehet.

Ma ide 564 vonat jön be, ezt szeretnék ezer feletti számra bővíteni. Ebből az ezerből azonban hatszáz csak áthalad, így Vitézy Dávid szavai szerint kettőt ér, mert egyszerre érkező és induló vonatként is felfogható.

„A Nyugati pályaudvar vasúti csarnokának felújítását a MÁV saját hatáskörben elvégezte , de a több mint százéves biztosítóberendezés cseréje nem történt meg. E nélkül azonban a pályaudvar kapacitása nem bővíthető” – mondat a Vitézy Dávid. A szükség érzékeltetésére elmondta, ma a Veresegyház–Vác-vasútvonal fejlesztése a jelenlegi, egy-két Nyugatiba beérkező vonat helyett óránként hat vonat fogadását igényelné. A fogadókapacitás azonban már most elfogyott. A hosszú távú megoldás az említett alagút, középtávon azonban a biztosítóberendezéseket és az elavult vágányokat kell kicserélni. Mindezt úgy kell megvalósítani, hogy az húsz év múlva is nyitva hagyja a továbbfejlesztés előtt a kaput – tette hozzá.

Az Európai Tanács 2021-et a vasút évének nyilvánította. Ennek a vasutat népszerűsítő döntésnek a hátterében az állt, hogy 2030-ra ötven százalékkal, 2050-re pedig kilencven százalékkal kell a közlekedés okozta károsanyag-kibocsájtást csökkenteni

– jelentette ki Homolya Róbert. Ez a vasút közlekedésben betöltött szerepének megduplázása nélkül nem érhető el. 

Amint arról beszámoltunk, Budapest lakossága az elmúlt évben 16 ezer fővel csökkent, jelentős részben az agglomerációba való kiköltözések miatt. Kérdésünkre Fürjes Balázs azt mondta, az elmúlt tíz évben egyszer sem volt olyan mértékű a kiköltözés, mint 2020-ban.

Hozzátette, hogy az Economist 2019-es felmérése szerint Budapest volt abban az évben a közép-kelet-európai térség legélhetőbb fővárosa. 

A budapesti közösségi közlekedés kívánt fejlesztése kapcsán megkérdeztük, hogy az állam miért nem utalta át a közlekedési normatívát a fővárosnak. Fürjes Balázs erről azt mondta az Indexnek: ami jár, az jár. Ennek a tartozásnak a rendezése Palkovics László miniszter feladata, és hozzátette, hogy a háttérben lévő elszámolási vitában egyezségre fognak jutni. Azt is aláhúzta ugyanakkor, hogy a vitában a főváros részéről rendre előkerülő a forráshiány mint indok nem valós, hiszen ötmilliárd forintért vesz luxusszállodát a Rácz fürdőnél. Azt is jelezte, hogy a Moody’s hitelminősítő a közelmúltban felminősítette a főváros költségvetési helyzetét. 

(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)