Koronavírus adatok

2021. dec. 02.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Ferenc, Olívia
2 °C
5 °C

Jönnek a delta-variánsnál jóval fertőzőképesebb Covid-mutánsok

D ATI20210402053
2021.10.20. 20:53
A WHO magyar vezérigazgató-helyettese egy szerdai budapesti egészségügyi konferencián azt mondta, akkor sem fogjuk tudni megállítani a SARS-CoV-2-es koronavírus terjedését, ha mindenkit beoltunk a Földön, legfeljebb a „károkat” tudjuk mérsékelni, de ehhez sokkal magasabb globális átoltottság kell. A Semmelweis Egyetem Epidemiológiai Központjának vezetője jelezte, épp tegnap mértek növekedést a vírus fertőzési képességében, egyelőre nem tudjuk, hogy a negyedik hullám mit okoz majd itthon.

Sokan úgy viselkednek, mintha vége lenne a járványnak, miközben a globális Covid-halálozás lassan eléri az 5 milliót – olyan adatok alapján, melyek alulbecsültek. Ilyen és ehhez hasonlóan kijózanító gondolatokat közölt a WHO vezérigazgató-helyettese, Jakab Zsuzsanna, aki online jelentkezett be a szakmabelieknek meghirdetett, a Gellért Szállóban tartott X. IME Országos Infekciókontroll és Betegbiztonsági Konferenciára szerdán.

Sok egyéb mellett a koronavírus-variánsokról is beszélt, melyek közül a dominánssá vált delta-variáns ad okot a legnagyobb aggodalomra. Ez a mutáns ugyan minden eddiginél hatékonyabban képes terjedni, ám Jakab Zsuzsa jelezte:

a jövőben a deltánál jóval nagyobb fertőzőképességű koronavírus-mutánsok várhatóak, fel kell készülni rájuk.

Érzékeltetésképpen kifejtette, már a delta-variáns is olyan reprodukciós rátával bír, hogy ha a Föld teljes lakosságát beoltanánk, akkor is terjedne a vírus. Jelenleg az országok jelentős része nem képes 1 alá szorítani a reprodukciós rátát, vagyis a vírus fertőzési képességét. Ez persze nem jelenti azt, hogy felesleges lenne a vakcina, hisz az oltóanyag az eddigi összes vizsgálat alapján nagy eséllyel megvéd a kórházba kerüléstől és a haláltól (nem pedig attól, hogy megfertőződjünk, és enyhe tünetekkel vagy tünet nélkül átvészeljük a betegséget).

Az egyik bemutatott slide-on tökéletesen látszik, hol jelent óriási problémát az alacsony átoltottsági szint: Afrika van a legrosszabb helyzetben, de a Kaukázusban, a közel-keleti országokban és Délkelet-Ázsiában is jóval a globális átlag alatt kapta meg az oltóanyagot a lakosság.

Soha nem leszünk képesek megállítani a SARS-CoV-2-es koronavírus terjedését, így a megbetegedések számát és a halálozás mértékét kell megpróbálni csökkenteni.

Jakab Zsuzsa hangsúlyozta a WHO mottóját: vakcina igen, de nem csak vakcina, vagyis az egyéb, unásig ismert védekezési formák (távolságtartás, maszkviselet, fertőtlenítés) is létfontosságúak.

Az emlékeztető oltásról (a harmadik oltást Magyarországon már közel 1 millióan megkapták) ugyanazt mondta, mint néhány hete a WHO főigazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, Szijjártó Péterrel közös sajtótájékoztatóján. Vagyis elsősorban a globális „vakcinaegyenlőségre” kell törekedni, a saját érdekünkben. Hiszen ha a fenti régiókban az átlagnál jóval alacsonyabb marad az átoltottság, onnan újabb és újabb pandémiás hullámok indulhatnak el.

A WHO célját is megosztotta: idén év végére oltsák be a globális lakosság 40 százalékát, jövő év végéig pedig a 70 százalékát. Úgy véli, 

ha sikerrel járnak az országok, a pandémia akut szakaszát 2022-re le lehetne zárni.

Nyílik-e az olló?

Oroszi Beatrix, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai Központjának vezetője az előadásában azt hangsúlyozta, hogy bár a vírus negyedik hulláma Magyarországon „laposabban” indult, mint a második és a harmadik, ám most egy kisebb törés látható, az esetszámok meredekebb emelkedést mutatnak az elmúlt napokban. Létfontosságú, hogy mi következik most: vajon azt látjuk-e majd, amit Spanyolországban, ahol „szétnyílt az olló” a napi fertőzésszám és a napi halálozásszám között (vagyis majdnem ugyanakkora a napi esetszám, mint a korábbi hullámokban, ám a halálozás ehhez képest elenyésző).

Itthon egyelőre még nem nyílik ez a bizonyos olló, de sem a napi fertőzések, sem a regisztrált Covid-halottak száma nem kiugró nemzetközi összevetésben. Hozzátette: a spanyolok arányaiban sokkal többet tesztelnek, mint mi, így a regisztrált esetszámok is reálisabb képet mutatnak ott.

Biztató volt, hogy az elmúlt hétig Magyarországon 1,1–1,2 volt az R-érték, vagyis a reprodukciós ráta, ami azt jelzi, egy fertőzött hány másikat képes megfertőzni. Ám tegnap 1,3-ra nőtt az R-szám, Oroszi Beatrix szerint egyelőre nem tudjuk, ez hoz-e járványügyi fordulatot.

Ha a reprodukciós szám 1,3–1,4-re emelkedik, és stabilizálódik, akkor ugyanakkora hullámra lehet számítani, mint a 2. és a 3. hullámban.

Hogy mikor „platózhat” a negyedik koronavírus-hullám? Novemberi és decemberi jóslatról is lehetett már olvasni, de az epidemiológus szerint nem ez a lényeg.

Jelenleg a legkevésbé érdekes, hogy mikor lesz a mostani hullámcsúcs. Szlovénia, Ausztria és az Egyesült Királyság a bizonyíték arra, hogy a várt csúcs után jöttek újabb és újabb csúcsok és platózás, így ha egy csúcson túl vagyunk, az egyáltalán nem jelenti azt, hogy vége a járványnak.

A kedvező forgatókönyv alapján Magyarországon sikerül tartani az 1,2-es R-értéket, növelni lehet az átoltottságot, sokan viselik majd a maszkot, tartják a távolságot, így a járványgörbét laposan lehet tartani. A rossz forgatókönyv szerint viszont a hidegebb időben egyre többet leszünk zárt térben, ahol hatékonyabban terjed a kórokozó, így nőhet az R-érték, és emiatt elnyújtott „platóidőszak” várható, ami újra hatalmas nyomás alá helyezi az ellátórendszert a magas esetszám miatt.

Pozitívumként hozta a dán modellt: Dániában olyan magas az átoltottság (75, 6 százalék), hogy már visszavonták a korlátozó intézkedéseket, és az influenzához hasonló módon kezelik a koronavírust. 

Ő is aláhúzta,

csak a védőoltásra nem lehet alapozni a védekezést.

A maszkhasználat, a távolságtartás és esetleg a védettségi igazolvány szélesebb körű megkövetelése bizonyos terekben nagyban csökkentheti a fertőzésszámot.

(Borítókép: Balázs Attila / MTI / MTVA)