Koronavírus adatok

2021. dec. 06.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Miklós
1 °C
4 °C

Márki-Zay Péter: Egyetlen kérdés maradt, Fidesz vagy nem Fidesz

-DSC2060
2021.10.23. 16:30
Egységben a szabad Magyarországért! címmel hirdettek nagygyűlést az ellenzéki pártok, hogy közösen emlékezzenek meg 1956 hőseiről. Az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek egymás után mondtak beszédet, a sort Márki-Zay Péter, Orbán Viktor 2022-es kihívója zárta.

A 2020 elején indult ellenzéki együttműködés egyik célja az volt, hogy a 2022-es parlamenti választásokon minden körzetben egy jelöltet állítsanak a kormánypárti indulóval szemben. Végül egy Magyarországon országos szinten eddig nem alkalmazott eszközt vetettek be: az előválasztást. Abban is megállapodtak, hogy ilyen módon választják ki a közös miniszterelnök-jelöltet is, és bárki nyer, minden részt vevő politikai szervezet beáll a győztes mögé.

A kétfordulós választás során nemcsak a 106 egyéni képviselői körzetben találták meg a közös jelölteket, hanem a Mindenki Magyarországa Mozgalom vezetőjének személyében az ellenzék miniszterelnök-jelöltjét is, Márki-Zay Pétert. 

Az előválasztás után a pártok közös ellenzéki megemlékezést hirdettek október 23-ra, ahol többen is színpadra álltak.

A nagygyűlésen beszédet mondott az öt kormányfőaspiráns, köztük a győztessel: Dobrev Klára, Jakab Péter, Karácsony Gergely, Fekete-Győr András és a közös jelöltséget elnyerő Márki-Zay Péter.

Jakab Péter: Az ígéretet teljesítettük

Először Jakab Péter, a Jobbik elnöke állt színpadra, és mondott beszédet. Azzal kezdte, hogy egy éve hat ellenzéki párt elnöke azt ígérte, hogy 2021. október 23-án egy színpadon fognak állni az ellenzék közös jelöltjei és miniszterelnök-jelöltje.

Az ígéretet teljesítettük! 2018 decemberében a Kossuth téren tüntettünk a rabszolgatörvény ellen. Akkor már megjelentek a különböző ellenzéki pártok zászlói, és talán akkor esett le, hogy mi mindannyian egy oldalon állunk, az elnyomással szemben. Sajnos évekig építettük egymás között a falakat, de a támogatóknak, választóknak köszönet, mert megmutatták, hogy nincs más lehetőség előttünk, mint az összefogás.

Az ellenzék egysége megszületett, itt az idő a nemzet egységének megteremtésére is. Az Orbán-rezsimnek van múltja, de nincs jövője. Jövője az ellenzéknek van. De mi lesz velünk, ha ez az Orbán-rezsim még esetleg 20 évig marad? Mi is úgy tervezünk vele, csak a Csillag börtönben” – tette hozzá Jakab Péter, aki ’56-ról is szót ejtett.

Az összefogásnak színesnek kell lennie, mert a békesség felé, a korrupciómentes jövőbe szeretnénk eljutni. 1956-ban orosz tankok érkeztek, most meg orosz hitel, 1956-ban százezrével menekültek magyarok külföldre, de nem volt ez másként az elmúlt tíz évben sem. Én egy olyan büszke nemzetet szeretnék, amely visszaköveteli a földjeit, a gyárait, az egészségét és a hazáját. Mi visszaadunk mindent ennek a kisemmizett nemzetnek, és vissza fogjuk adni a hitet is, hogy van élet a Fideszen túl, és ott kezdődik csak igazán.

Magyarország nem lehet elszámoltatás, következmények nélküli ország, fizessenek meg a tolvajok! – fejezte be a beszédét Jakab Péter.

Fekete-Győr András: Kétharmados felhatalmazást kell kérni

Ezután Fekete-Győr András, a Momentum volt elnöke és miniszterelnök-jelöltje állt a színpadra, és bejelentette, hogy a Hősök terétől a Kodály köröndig minden megtelt az ellenzéki nagygyűlésre érkezettekkel. Majd azzal folytatta, hogy életének egyik fontos pillanata ez, mert teljesítették, amit 2020 elején megígértek, hogy összefog majd az ellenzék. Azért, hogy közösen rázzuk le magunkról az orbáni butítást és sötétséget.

Emlékeztetett arra, hogy 1956-ban balosok és jobbosok együtt küzdöttek. És a mostani előválasztáson is a fiatalok meneteltek az élen, csakúgy, mint ’56-ban. Korábban azt mondta, hogy valódi esély akkor lehet, ha új arcokkal indul neki az ellenzék 2022-nek. A főszereplők ezúttal is a fiatalok voltak, akik úgy döntöttek, hogy új arcokat adnak a politikának, így Zuglóban Hadházyt, Újbudán Orosz Annát, országosan pedig Márki-Zay Péterrel akarnak változást. A magyar ellenzék ennek hatására gyökeresen megújult és átalakult.

Fekete-Győr szerint Márki-Zay olyan ember, akitől retteg a Fidesz, mert felborítja a status quót, és százezreket képes behozni az összefogásba.

Az út túlsó végén Orbán Viktor most mondta el utolsó beszédét kormányfőként. És ennek bizonysága, hogy 850 ezren szavaztak az ellenzékre az előválasztáson. És ennek a 850 ezer embernek kell segítenie azoknak a fideszeseknek, akiket becsapott az elmúlt 10 év, narancssárga ködben és egy buborékban éltek. Elég volt abból, hogy következmények nélküli emberek vezették az országot, a rossz döntéseknek pedig soha nem volt következménye.

Fekete-Győr abban bízik, hogy az új politikai generáció mindig vállalni fogja a döntéseit és azok következményeit. Lehet egyszerű többséggel is változásokat elérni, de szükséges lenne behozni még a bizonytalanokat, a becsapott fideszes fiatalokat és közösen nyerni meg velük a következő választást kétharmados támogatással.

Kétharmados felhatalmazást kell kérni egy új korszak megnyitásához.

Soha nem volt akkora az esély a valódi változtatásra, mint most, és lezárjuk végre a rendszerváltás 30 évét.

Dobrev Klára: Vagy együtt győzünk, vagy együtt bukunk el!

A sort Dobrev Klára folytatta. „1956 mindenkié” – kezdte, utalva Göncz Árpád egykori államfő szavaira az első szabadon ünnepelt évfordulón.

Azóta sokan próbálták megfosztani az embereket a szabadságharc tiszta eszméjétől. Európai magyarnak és demokratának lenni azt jelenti, hogy elfogadjuk mások véleményét, bátorítjuk a színesség elfogadását, senkinek nem mondjuk azt, hogy nincs itt a helye. Orbán rendszerét akkor lehet legyőzni, ha ilyen színesek maradunk.

„Sokféleképpen gondolkodunk, hogy mi volt 100 éve, 65 éve vagy éppen 15 éve, de ezekről úgy kell gondolkodnunk, hogy ez mit jelenthet a jövőnk számára. Egy feladatunk van most október 23-án, hogy együtt győzzük le Orbán Viktor rendszerét, és ne szúrjuk el. Az ellenzéki politikusoknak a következő hat hónapban azt kell bizonyítaniuk, hogy köztük is van türelem, megértés, és nincs kirekesztés. Ugyanis az a felelősségünk, hogy vagy együtt győzünk, vagy együtt bukunk el a 2020-as választásokon!” – zárta gondolatait a DK politikusa.

Karácsony Gergely szelíd forradalomra készül

Ünnepelni, emlékezni és felkészülni jöttünk – kezdte beszédét Karácsony Gergely.

Felkészülni a mi szelíd forradalmunkra, amellyel beteljesítjük nemcsak 1956, hanem 1989 üzenetét is.

Karácsony Gergely szerint október 23-a a köztársasági eszme születése volt, ez az eszme arról szól, hogy közösen vállalunk felelősséget egymásért, hogy soha nem lehet olyan hatalom, amely azonosítja magát az országgal.

A nemzeti lobogóra nem lehet önkényuralmi jelképet helyezni, ezért a lyukas zászló a szimbóluma a köztársasági eszmének – folytatta a főpolgármester, hozzátéve, hogy 1989 a harmadik köztársaság születésnapja volt, amiben hittek harminc évvel ezelőtt, de talán nem tettek érte eleget, talán nem vigyáztak rá eléggé, és jött egy

cinikus, korrupt, gonosz politikai kalandor, aki felszámolta a köztársaságot, mert útjában volt annak, hogy még több hatalmat és a még több hatalommal még több pénzt szerezzen.

Karácsony Gergely kifejtette, hogy a mai nap is egy születésnap, most születik meg a negyedik köztársaság, és most születik meg az a demokrata egység, ami Magyarországot újra közös hazánkká teszi.

A politikus szerint nekik most sok szempontból könnyebb a dolguk, mint 65 évvel ezelőtt, mert olyan zsarnoksággal küzdenek, amit nem támogatnak külföldi tankok, de a dolguk egy kicsit nehezebb is,

mert azt a bálványt, amit Sztálin szobrához hasonlóan le kell döntenünk, mi hoztuk létre saját magunknak, a saját kishitűségünkből, a saját szorongásainkból. Itt az ideje, hogy kilépjünk a saját árnyékunkból.

Karácsony Gergely leszögezte: a negyedik köztársaságot nekünk kell közösen felépítenünk hazaszeretetből, áldozatvállalással és rengeteg munkával.

Márki-Zay Péter: Résen kell lennünk, mert Orbánék is készülnek a hazugságkampányokkal

A főpolgármester szerint a szelíd forradalom mindannyiunk közös feladata lesz, de még a legszelídebb forradalomnak is kellenek vezetők, olyan vezető, aki összefogja a tábort, és a szeretet hatalmát hozza a gyűlölettel szemben. Ennek az első embere Márki-Zay Péter, akit Karácsony Gergely következő miniszterelnökként mutatott be.

Márki-Zay Péter ezt a napot a negyedik magyar köztársaság születésnapjának nevezte.

De mi történt 1956. október 23-án? A magyarok megunták az orosz befolyást, a buta vezetőket, a lehallgatást, megfigyelést, a koncepciós pereket, a gyűlöletkampányokat és a propagandát. Ebből a pártállamból lett elege 1956-ban a magyaroknak, és ebből lett nekünk elegünk most. 65 éve a forradalmi események is a fiatalokkal kezdődtek, a szabadságszerető magyar fiatalokkal.

„Az akkori forradalom a kicsik forradalma volt, ugyanúgy, mint most, mert most ti vagytok a kicsik, és bármilyen ellenséget le tudtok győzni – mondta az ellenzék miniszterelnök-jelöltje. – Akkor is az összefogás volt a kulcs, nem nézték, ki milyen párttal szimpatizált, mert csak magyarok voltak. Olyanok küzdöttek együtt, akiknek elvették a földjét, tehenét, akiket megkínoztak, vagy éppen korábban ő volt a kínzó. Az összefogás maga mellett tudhatta Nagy Imrét. Ne azt nézzük, hogy kik állnak mellettünk, hanem azt, hogy kik állnak velünk szemben.

2018-ban is beszéltem egy ilyen nagy tömeg előtt. Akkor nem volt összefogás, és nem sikerült győzni. 2022-ben nem hagyhatjuk, hogy a Fidesznek megint kétharmada vagy egyáltalán többsége legyen.

Itt a szabadságunkról van szó, arról, hogy legyen egy népszavazáson elfogadandó új alkotmány, és csatlakozzunk az Európai Ügyészséghez. Olyan országban akarunk élni, ahol sajtószabadság van, digitális oktatás, az állam nem nyomja el az önkormányzatokat. Az önkormányzatok pedig a lakosokat képviselik, és nem a kormányzatot. Új választójogi törvényre is szükség lesz.”

Márki-Zay Péter leszögezte, hogy az első adandó alkalommal be fogják vezetni az eurót, a határkerítést megtartják, és kiutasítják „a Fidesz által betelepített bűnöző migránsokat”, valamint lesz elszámoltatás.

Magyarország végre szeretem ország lesz, egy olyan ország, ahol sem bőrszín, sem származás nem határozhatja meg azt, hogy ki mire viheti az életben. Még a fideszes politikusok is nyíltan vállalhatják a homoszexualitásukat, mert abban nincs semmi szégyen.

Márki-Zay Péter óvatosságra intett, szerinte „Orbán Viktor barátai és családja is a szabadságért küzd, és mindent meg fognak tenni, hogy szabadon maradhassanak”. Arra is figyelmeztetett, hogy lejáratókampányok fognak következni.

Ezeket a hazugságokat most házhoz viszik, járnak házról házra, aláírásokat gyűjtenek, adatbázist építenek, megfigyelnek és lehallgatnak.

Márki-Zay Péter kiemelte, hogy a választási csalás, az álellenzékiek és ellenzéki árulók alkalmazása, az ellenzék megosztása mind ott van a Fidesz eszköztárában.

Az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje kifejtette, az ő sikerüket jelzi az is, hogy most már nem elég a migránsozás, a gyurcsányozás, most már többre van szükség, ezért a Fidesz is béremelést, nyugdíjemelést és adókedvezményt ígér.

Az elmúlt 12 évben először látják azt, hogy ennek hamarosan vége lesz. Ma belépni a Fideszbe olyan, mint ’89-ben belépni a munkásőrségbe, erkölcsileg vállalhatatlan ez a hatalom.

Márki-Zay Péter hangsúlyozta, hogy a sötétséget csak világossággal, a gyűlöletet csak szeretettel lehet legyőzni, a következő hat hónapban kemény munkával visszaszerezhetik a szabadságukat, és bebizonyíthatják, hogy ők is hősök.

A hódmezővásárhelyi polgármester néhány konkrét kampányeszközt is megemlített: használni kell plakátokat, az aszfaltra fel lehet fújni az üzeneteket, lehet hordani korrupcióellenes jelképként a kék szalagot, és minden település minden postaládájába el kell vinniük a szórólapjaikat. Azt is kiemelte, hogy a fiataloknak meg kell győzniük a szüleiket, nagyszüleiket, „legyetek a ti médiánk”. Aktivistaként számítanak minden magyarra a pultozáshoz, szórólapozáshoz, szavazatszámláláshoz.

Hódmezővásárhelyen megmutattuk, hogy nincs nyerhetetlen körzet, csak elszántság és munka kérdése. Egyetlenegy kérdés maradt: Fidesz vagy nem Fidesz.

Márki-Zay Péter a beszéde végén színpadra szólította szövetségeseit, a legyőzött kormányfőaspiránsokat, Fekete-Győr Andrást, Jakab Pétert, Karácsony Gergelyt és Dobrev Klárát, ahol aztán kézen fogva álltak együtt a tömeg előtt.

(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)