Koronavírus adatok

2022. jan. 17.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Antal, Antónia
-3 °C
6 °C

A munkahelyi főnök rendelheti el a védőoltást

D KOM20210501005
2021.10.29. 06:05
A kormány csütörtök este megjelent rendeletében jogi lehetőséget ad a cégek és vállalkozások számára, hogy előírják alkalmazottaiknak a kötelező védőoltást. Külön kormányrendelet vonatkozik az állami és az önkormányzati szférára. Az új rendelkezések szerint nem rúghatják ki az oltástagadó dolgozót, hanem egy évig fizetés nélküli szabadságra küldhetik. A kötelezettségek alól mentesülnek a gyesen és gyeden lévők. A jogászok többsége nem tartja aggályosnak a november 1-jén hatályba lépő szabályozást.

A csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy

a munkaadók szervezeteinek javaslatára a cégek és a vállalkozások jogot kapnak arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a védőoltást az alkalmazottak számára, ha ezt szükségesnek látják.

Később újságírói kérdésre válaszolva elismerte, hogy a kötelező oltás általános bevezetése alkotmányos aggályokat vethet fel, de – tette hozzá – ezt legitim vitának tartja. A munkahelyek esetében a szükségszerűséget és a célhoz kötöttséget vették figyelembe az új szigorításoknál.

Két kormányrendelet intézkedései

A munkahelyek védelmével kapcsolatos intézkedésekről két kormányrendelet is megjelent október 28-án este a Magyar Közlönyben. Az egyik a versenyszférára, a másik az állami és az önkormányzati szférára vonatkozik.

A munkahelyek koronavírus elleni védelméről szóló 598/2021. (X. 28.) Korm. rendelet célja annak biztosítása, hogy a munkaadók szervezeteinek javaslatára a cégek és vállalkozások jogot kapjanak arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltás felvételét a foglalkoztatottak számára, ha ezt szükségesnek látják az ott dolgozók biztonsága érdekében. Az állami és az önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottakra külön kormányrendelet, az 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet előírásai vonatkoznak.

A versenyszférára vonatkozó főbb rendelkezések:

  • A kormány lehetővé teszi a munkáltatóknak, hogy a munkahely és a munkakör sajátosságaira tekintettel a munkavégzés feltételeként előírják a koronavírus elleni védőoltás felvételét dolgozóik számára, akár minden dolgozótól elvárt egységes munkafeltételként, akár – munkakörtől függően – egyéni munkafeltételként.
  • A munkáltató még beoltatlan dolgozóknak 45 napos határidőt állapíthat meg az első oltás felvételére. Kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás második dózisát az oltóorvos által meghatározott időpontban kell felvenni.
  • A munkáltatóknak e-mailben vagy papír alapon tájékoztatni kell a foglalkoztatottat az intézkedésről, a határidőről, valamint a vakcina felvétele elmaradásának lehetséges jogkövetkezményeiről.
  • Nem kötelezhető a védőoltás felvételére az a foglalkoztatott, aki részére egészségügyi indokból ellenjavallt a védőoltás felvétele, és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja.
  • Ha a foglalkoztatott a védőoltást a munkáltató által meghatározott határidőn belül nem veszi fel, akkor a munkáltató fizetés nélküli szabadságot rendelhet el, és ha egy éven belül továbbra sem veszi fel az oltást, akkor a jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti.

Az állami és az önkormányzati szférára vonatkozó főbb rendelkezések:

  • Az állami szférában alkalmazottaknál – így a kormánytisztviselőktől, honvédelmi, rendvédelmi, az állami fenntartású szociális és gyermekvédelmi intézmények dolgozóitól, az állami fenntartású kulturális és felsőoktatási intézmények dolgozóitól, az adóhivatali dolgozóktól, az állami fenntartású általános és középiskolák dolgozóitól – elvárt a védőoltás felvétele.
  • Az állami szférában is érvényes, hogy nem várható el a védőoltás felvétele attól a dolgozótól, akinél az orvosi igazolással alátámasztottan ellenjavallt.
  • Amennyiben az állami alkalmazott ügyfelekkel rendszeresen találkozik, a védőoltást főszabály szerint 2021. december 15-ig fel kell vennie, egyéb esetben legkésőbb 2022. január 31-ig.
  • Az állami szférában dolgozót, aki határidőig nem oltatja be magát, fizetés nélküli szabadságra kell küldeni és egy év múlva jogviszonya megszüntethető.
  • A részben vagy egészben állami tulajdonban lévő gazdasági társaságnál foglalkoztatottaknál a munkáltató dönti el, hogy elvárja vagy sem a védőoltás felvételét.
  • Az önkormányzati szférában a polgármesteri hivatalok és önkormányzati fenntartású köznevelési, szociális, kulturális és egyéb intézmények esetén a polgármester dönthet arról, hogy kinek írja elő a védőoltás felvételét.
  • Az első oltás felvételére legalább 45 napos határidőt állapíthatnak meg.

A versenyszférában, az állami és az önkormányzati szférában is érvényes, hogy a gyesen, gyeden lévő foglalkoztatottak, valamint a más okból tartós távollevő számára nem írható elő a védőoltás felvétele.

Parragh László júliusban javasolta

Ahogy arra Gulyás Gergely is utalt, a munkaadói szervezetek javaslatára döntöttek úgy, hogy a munkaadók előírhatják a koronavírus elleni védőoltást.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke már júliusban beszélt arról, hogy a munkaadóknak lehetővé kell tenni, hogy kötelezővé tegyék a koronavírus elleni védőoltást a munkavállalóik számára. A kamarai vezető szerint ma is elterjedt gyakorlat, hogy a vállalatok elvárják a dolgozóiktól az oltást, a jogszabályi módosítás viszont megkönnyítené ezt a lehetőséget. Mint megjegyezte, a vállalatvezetők részéről erős igény van a szabályozásra, csak így lehet ugyanis elkerülni, hogy a gazdaságot le kelljen újra zárni.

Az elnök szerint

sok munkaadó már eddig is elvárta a munkavállalóitól a védőoltást, és abban az esetben, ha nem éltek vele, akkor a cégek ezt elbocsátással szankcionálták.

Ezeket az elbocsátásokat ugyanakkor nem lehetett az oltás elutasításával indokolni, ezért ilyenkor egyéb indokkal mondtak fel a munkavállalónak, úgyhogy – tette hozzá az MKIK elnöke – inkább egyfajta munkaadói nyomásgyakorlásról beszélünk.

Parragh László nem tartott attól, hogy az oltás kötelezővé tétele felmondások sorát indítaná el. Elmondása szerint ez nem jelent nagy veszélyt:

Egyrészt az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkavállalók az ilyen esetekben felvették az oltást, másrészt nem is tapasztalnak ilyen jellegű ellenállást a munkavállalói oldalról.

Az egészségügyben már elrendelték

A kormánytól nem állt távol a Parragh-féle javaslat, hiszen ugyanebben az időben fogadta el a koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételéről szóló 449/2021. (VII. 29.) korm.-rendeletet, amely kimondta, hogy nem hozható létre jogviszony azokkal az egészségügyi dolgozókkal, rezidensekkel és gyógyszerészekkel, akik nem oltatják be magukat. A jogszabály, amelyet eddig több mint 250-en megtámadtak az Alkotmánybíróságon, rendelkezik arról is, hogy a foglalkoztatott jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal meg kell szüntetni, ha az oltás felvételét a felszólítástól számított tizenöt napon belül nem tudja igazolni, vagy nem mutat be orvosi szakvéleményt, amely igazolja, hogy nem veheti fel a vakcinát.

Horváth Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára az egészségügyi dolgozók kötelező védőoltásával kapcsolatban rámutatott: önmagában a halálos következményekkel is járó fertőzés továbbterjedésének esélye is megalapozhatja és indokolttá teheti a jogszabályi kötelezettség előírását. Érvelése szerint a kormányrendeletben rögzített előírás nem visszaélésszerű, nem aránytalan súlyú, hanem az élethelyzethez igazított tudatos, célzott és járványügyi alapon nyugvó indokolt beavatkozás.

A munkajogi felelősségi rendszer elemeit szem előtt tartva a jogalkotó az élet és az egészség – mint kiemelt és legfőbb értékek – védelme érdekében a rendeletben meghatározott kötelezettség előírását tartotta a legmegfelelőbbnek, amely a védett érték vonatkozásában arányos és szükséges.

Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormányrendelet kimentési lehetőséget is biztosít azoknak a foglalkoztatottaknak, akik számára egészségügyi indokból ellenjavallt a védőoltás felvétele, és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja.

A kötelező védőoltás előszobája

Gulyás Gergely először a július 15-i Kormányinfón említette meg, hogy a kormány mérlegeli bizonyos szakmákban a kötelező védőoltás előírását. Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter a közösségi élet újraindításáért felelős operatív törzs július 19-i ülése után beszélt szintén arról, hogy érkeztek javaslatok a kötelező oltás előírására bizonyos szakmákban, hozzátéve, „majd meglátjuk, mi lesz”.

Két hónap múlva, a szeptember 15-i Kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter további részleteket árult el. Gulyás Gergely közölte: a munkáltatókkal tárgyalnak arról, hogy a munkavállalás feltételének vezessék be az oltakozást, és erről egyénileg dönthessenek, de erről még nem született döntés. Mint bejelentette: az oltás kötelezővé tételéről is születtek felvetések, de egyelőre döntés nem született. A kötelező védőoltás előszobájaként lehet értékelni a miniszternek azt a megjegyzését, miszerint

a kormány jogosnak tartja a munkáltatók részéről, hogy a munkavállalók lehetőleg rendelkezésre álljanak, számíthassanak rájuk, és az egyik munkavállaló a másikat ne veszélyeztesse.

Veszélyben a munkahelyi béke?

A Magyar Szakszervezeti Szövetség elfogadhatatlannak nevezte a kormány döntését, amely a munkáltatókra hárítja dolgozóik kötelezését az oltásra. Székely Tamás, a szakszervezet alelnöke által aláírt közlemény szerint egyeztetni kellett volna, és nem a diszkriminációt erősíteni úgy, hogy az intézkedés bevezetésével számos kérdés tisztázatlan maradt, miközben a kormány a járvány okozta felelősséget továbbhárította. Fizetés nélküli szabadságot eddig kizárólag a munkavállaló kérhetett, így a munkaadó nem jogosult azt meghatározni. Most viszont a fizetés nélküli szabadság kapcsán a munkáltató a munkaidőkeret kijátszására is lehetőséget kap, ami tovább rontja a dolgozók megélhetését. 

Az érdekképviselet alaptörvény-ellenesnek tartja az oltást megtagadóval szembeni rendkívüli felmondást.

Álláspontja szerint olyan eszközt ad a kormány a munkáltatók kezébe, amivel visszaélve egy elbocsátási hullámot gyorsan el is tudnak intézni.

Nem érzi veszélyben a munkahelyi békét a munkajogi szakjogász. Goda Mark ügyvéd a hvg.hu érdeklődésére kifejtette: tapasztalatai szerint a vállalkozások nem hátrányokat akarnak az oltatlan munkavállalóik számára, inkább az oltottakat igyekeznek előnyökben részesíteni. Illetve nagyon sokan egyáltalán nem akarnak differenciálni a dolgozók között. Az ügyvéd úgy látja, hogy a munkaerőhiány miatt a munkavállalóknak kedvez a helyzet.

A megkérdezett jogászok többsége szerint nem tűnik aggályosnak A  szabályozás.

Ezzel együtt könnyen elképzelhető, ahogy az egészségügyi dolgozók, úgy más munkavállalók is megtámadják majd az Alkotmánybíróságon a két kormányrendeletet.

(Borítókép: Beoltanak egy nőt a Pfizer–BioNTech koronavírus elleni oltóanyag első adagjával a salgótarjáni József Attila Művelődési Központban kialakított oltóponton 2021. május 1-jén. Fotó: Komka Péter / MTI)



  • Vennék
  • Hírek