Ma már az ügyvédek keresnek a legrosszabbul a jogászok között
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
A KSH adatai szerint a törvényhozók, a bírák és az ügyészek a többi jogászi munkakörhöz képest magasan a legtöbb pénzt viszik haza munkájuk ellenértékeként, az ügyvédek pedig – meglepő módon – a legkevesebbet – szúrta ki a Jogi Fórum szakmai hírportál.
Csaknem negyvenezer forinttal nőtt a magyarok bruttó átlagkeresete 2019-ben és 2020-ban – ezt mutatják a KSH 2020-as statisztikái, amelyek szerint az átlag bruttó fizetés tavaly 403 616 forint volt. Vannak azonban, akik ennek az ötszörösét is megkeresik – méghozzá teljesen legálisan.
A hivatalos adatok szerint ma Magyarországon a legmagasabb havi átlagfizetés bruttó 1,97 millió forint – a bérlistát ezzel az összeggel a légi forgalmi irányítók vezetik. A listavezetők mintegy 30 százalékkal keresnek többet, mint a második helyezett törvényhozók, miniszterek és államtitkárok.
A top 20 legjobban keresők között többségben vannak a gazdasági szakemberek, a vállalatok különböző szakterületeinek vezetői, de a második hely birtokosai a törvényhozók 1,38 millió forintos átlagjövedelemmel. A 9. helyen a bírák vannak 1,1 milliós átlagkeresettel, míg az ügyészeknek „csak” a 17. hely jutott – ők havonta átlagosan 978 ezer forintot könyvelhetnek el.
Nem jutottak be a top 20-ba a jogtanácsosok bruttó 754 ezer, az „egyéb jogi foglalkozásúak” bruttó 558 ezer, a közjegyzők bruttó 475 ezer forint havi keresettel, és az ügyvédek sem bruttó 370 ezer forintos havi átlagjövedelmükkel.
A statisztikák szerint a jogi végzettségűek 50 év fölött keresnek a legjobban, kivéve az ügyvédeket, akik 30–39 éves koruk között viszik haza a legtöbb pénzt.
Egy évekkel ezelőtt készült felmérés szerint a munkaerőpiacon mintegy ötvenötezer jogász tevékenykedett, és ebből 34 ezren állami funkcióhoz kapcsolódó munkakörben dolgoztak. Az állami szféra évente ezer-ezerötszáz jogászt volt képes alkalmazni, míg a fennmaradók el tudtak helyezkedni egyéb jogi területeken. A klasszikus jogászi pályákra – bírói, ügyészi, közjegyzői – a túljelentkezés többszörös volt, de akik itt nem találtak helyet, azok ügyvédként vagy a versenyszférában gond nélkül tudtak elhelyezkedni. A jogászi hivatás működési logikájának megfelelően a pályaelhagyók száma csekély (2-3 százalék) ahhoz képest, hogy
a jogi diplomások 15 százaléka nem olyan munkaterületen helyezkedik el, mint amire a képesítése feljogosítja.
A fejvadászok is aránylag ritkán keresnek jogászokat, ugyanis a klasszikus jogászi pályákkal a modern HR-szakma nem igazán tud mit kezdeni, mivel a kiválasztás folyamatában több speciális tényező is akad. Míg a bíróságoknál és az ügyészségeknél a szervezeti rendszer része a pályáztatás, addig az ügyvéddé, illetve közjegyzővé válásban hagyományosan az informális kapcsolatok a meghatározók.
(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
