16:00, December 06.
Marokkó 1
Spanyolország 0
Education City Stadion Nyolcaddöntő
20:00, December 06. ÉLŐ
Portugália 2
Svájc 0

A DK-ba vezet az MSZP jövője?

000 12L2SD
2021.11.02. 17:36
Optimizmust sugallnak az MSZP vezetésének nyilatkozatai, miközben újabb szocialista önkormányzati képviselők távoztak a pártból, és csatlakoztak inkább a Demokratikus Koalícióhoz. A párt támogatottsága tartósan tíz százalék alatt van, váltópártból középpárttá zsugorodott. Hol a helye az MSZP-nek a magyar politikában? Van-e még feljebb a szocialista pártnak?

Egy héttel ezelőtt közleményben jelentette be a Demokratikus Koalíció, hogy a zuglói önkormányzat két korábbi szocialista tagja, Hevér László György és Bitskey Bence kilépett a Magyar Szocialista Pártból, egyúttal pedig csatlakozott a DK-hoz.

A Demokratikus Koalíció mindkettejüket üdvözli a párt új tagjai között. A két politikus érkezésével a zuglói önkormányzatban hat fővel mostantól a DK rendelkezik a legnagyobb létszámú frakcióval, tovább segítve Budapest XIV. kerületének fejlődését

– közölte az ellenzéki párt sajtóirodája.

Nem az első alkalom, hogy szocialista politikusok az egyébként MSZP-ből kiváltak által alapított Demokratikus Koalíció ajtaján kopogtatnak.

Kopogtatók a DK ajtaján

2019-ben Trippon Norbert, az MSZP korábbi újpesti alpolgármestere ült át a DK-ba, így most már alpolgármesterként utóbbi színeiben politizál. Ugyanazon év decemberében szintén átlépett a DK-ba az MSZP két újpesti önkormányzati képviselője, Farkas István és Szabó Gábor is.

2020 februárjában Szaniszló Sándor XVIII. kerületi és Kiss László III. kerületi polgármesterek döntöttek úgy, hogy a DK-hoz csatlakoznak. Úgy érezték, nem kapták meg az MSZP-től azt a támogatást, amelyet polgármesterként elvártak.

Idén szeptemberben Kazincbarcika MSZP-s alpolgármestere, Klimon István jelentette be az átlépését a DK-ba. „Itt az ideje, hogy a jövőbe tekintsek, és azt tegyem, amivel a legtöbbet tudok segíteni a városomnak” – írta közösségi oldalán.

A DK irányába való mozgás az ellenzéki előválasztás során is nyilvánvalóvá vált, amikor harminc év után kizárták az MSZP-ből Molnár Gyulát, aki közel két évig a szocialisták elnökeként is vezette a pártot. 

A „bűne” az volt, hogy az előválasztás előírásainak megfelelően megnevezte, melyik frakcióba ülne be, ha közös ellenzéki jelölt lesz, és sikerül 2022-ben választást nyernie. Molnár Gyula nem az MSZP-t, hanem a DK-t választotta befogadó frakciónak. Ebből aztán vita lett, hogy ki milyen megállapodást kötött, kivel és mikor. Ez fajult odáig, hogy Molnár Gyulát lényegében kirúgták az MSZP-ből.

Az előválasztáson végül alulmaradt a momentumos Tóth Endrével szemben Budapest 18-as számú választókerületében.

Júniusban Szakács László szocialista politikus éppen hazafelé tartott, amikor megdöbbenve értesült arról, hogy pártja visszavonja az előválasztáson való jelöltségét. Elmondása szerint Tóth Bertalannak, az MSZP társelnökének indoklása az volt, hogy a DK már bejelentette a támogatását, ebből pedig arra következtettek, hogy a DK frakciójába fog átülni.

Komoly feszültség alakult ki Szakács László és az MSZP között, a politikus aztán tényleg a DK színeiben állt rajthoz, és a DK-t jelölte meg választott frakcióként. Molnár Gyulával ellentétben azonban megnyerte az előválasztást Baranya megye 2-es számú választókerületében.

Természetes folyamat

Molnár Gyula és Szakács László ügyével kapcsolatban Molnár Zsolt, az MSZP pártigazgatója a 168.hu-nak adott júliusi interjújában azt mondta: az MSZP-be folyamatosan többen lépnek be, mint ki. Szerinte azok, akik törésvonalakat hoztak létre az elmúlt években, már nincsenek az MSZP kötelékében, emiatt pedig erősödött a párton belül a kohézió.

Arról is beszélt: az MSZP és a DK között nincs háború, se harag, ugyanakkor utóbbi „nyilvánvalóan arra törekszik”, hogy ők legyenek az ellenzék vezető ereje az előválasztás után.

Arról, hogy „elfogy-e az MSZP” amiatt, hogy az utóbbi időben több politikus is átment a DK-ba, a Mandinernek azt mondta, szerinte ettől nem kell tartani.

„Más-más okok vezettek a távozásukhoz, és tegyük hozzá rögtön, hogy a szocialista pártba többen lépnek be minden hónapban, mint ahányan ki” – fogalmazott a pártigazgató.

Legutóbb Molnár Zsolt azzal magyarázta a két zuglói szocialista képviselő távozását az ATV-ben, hogy Hevér László György és Bitskey Bence is Tóth Csaba szocialista országgyűlési képviselő legszűkebb bizalmi köréhez tartozott, a pártváltás okait azonban nem firtatta, nem kívánt találgatni.

Tóth Csaba folyamatosan ütközőpontot jelentett az ellenzéki pártok között az előválasztás idején, egészen addig, amíg Karácsony Gergely, az MSZP–Párbeszéd–LMP miniszterelnök-jelöltje ki nem hátrált mögüle. Ezzel láncreakciót indított el, az MSZP-n kívül minden támogatója elhagyta Tóth Csabát, aki így meg sem várta az előválasztás eredményét, visszalépett a jelöltségtől, és kijelentette: „ennyi volt, elég volt”.

Budapest 8-as számú egyéni választókerületében Hadházy Ákos nyerte az előválasztást egyedüli jelöltként.

Molnár Zsolt a korábbi pártváltásokról az ATV-ben azt mondta: az MSZP-ben rengeteg irányváltás történt az elmúlt időszakban, amivel sokan nem értettek egyet. Hozzátette: ez természetes folyamat, és nincs is vele probléma.

Az Index három kérdéssel kereste meg az MSZP sajtóosztályát:

  1. Mivel magyarázza az MSZP, hogy egyes képviselői, polgármesterei a DK-t választják pártjuknak?
  2. Okoznak-e a kilépések/átlépések bizalmi válságot a párton belül vagy a párt jelenlegi vezetésével szemben?
  3. Számítanak-e további kilépésekre/átlépésekre?

Miután írásban nem válaszoltak, telefonon érdeklődtünk, de azt a választ kaptuk, hogy nem kívánnak reagálni a feltett kérdésekre.

A 24.hu utánajárása szerint a két zuglói szocialista átlépése a DK-ba az előválasztás keltette hullámok, a Tóth Csaba által dominált zuglói MSZP-n belül kialakult feszültségek következménye. Az is kiderült, hogy mindkét politikus Dobrev Klárára szavazott a miniszterelnök-jelölti előválasztás második fordulójában.

Az MSZP reménysége

Nemrégiben az MSZP korábbi elnöke, Lendvai Ildikó a hvg360-nak adott interjújában arról beszélt, hogy az elmúlt években az is benne volt a pakliban, hogy szép lassan elfogynak, a parlamenti küszöb alá esnek, vagy úgy kell beolvadniuk másba, hogy nem marad meg semmi abból, amit az MSZP-ben most is fontosnak érez.

Szerintem az a reménységünk, hogy egy közös ellenzéki győzelem során az MSZP mint párt megveti a lábát ebben a csapatban, és mással nem pótolható ideológiai és gyakorlati szerepe lehet a munkamegosztásban. Ez a jó forgatókönyv

– fejtette ki Lendvai Ildikó. Biztos benne, hogy akár nyer az ellenzék, akár veszít, egyik esetben sem maradhat fenn sokáig a jelenlegi, nagyon töredezett pártstruktúra.

A kérdésre, hogy hol lenne az MSZP helye, elmondta: ha ő rajzolná a térképet, akkor a DK lenne az egyik pólus, mellette lehetne egy jobboldali pólus – a Jobbikkal –, illetve egy zöld-baloldali a többi párttal, míg a Momentumnak „több irányban is lehetnek vegyértékei”.

A DK-val kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az MSZP nagy része nem baloldalinak, hanem liberálisnak tartja.

Én nem. A programjuk egyértelműen baloldali, balliberális

– szögezte le Lendvai Ildikó.

Van vagy nincs törésvonal?

Az előválasztás előtt a sajtóban több olyan vélemény, értékelés és spekuláció jelent meg, hogy az MSZP, a Párbeszéd és az LMP összeolvadhat, vagy legalábbis ebbe az irányba mozdulhatnak el a szereplők. Ezt aztán éppen az Indexnek cáfolta mindhárom párt.

Molnár Zsolt kérdésünkre logikusnak nevezte, hogy a 2022-es választás után a három párt frakciószövetségre lépjen a parlamentben. Hangsúlyozta: még nem időszerű arról beszélni, hogy 2022 után milyen formája lehet a pártok együttműködésének. 

Az előválasztás azóta alaposan megbolygatta az ellenzéki összefogásban részt vevő pártokat.

A szocialista párt Karácsony Gergely miniszterelnök-jelöltségét támogatta. Miután a főpolgármester visszalépett Márki-Zay Péter javára, az MSZP először semleges álláspontra helyezkedett, majd beállt az hódmezővásárhelyi polgármester mögé. Addigra azonban több szocialista politikus is Dobrev Klárára, a DK miniszterelnök-jelöltjére adta le a szavazatát az előválasztás második fordulójában.

Az MSZP belső ügyeire rálátó forrásunk korábban elmondta: Karácsony Gergely visszalépése annyira váratlanul érte a szocialistákat, hogy először logikus volt semleges álláspontra helyezkedniük.

Az elnökség egyértelmű többséggel, három tartózkodás mellett támogatta a kiállást, de a háromból kettő tartózkodás inkább a folyamat gyorsaságának szólt. Akkora mértékű megosztottság nem volt, ami veszélyeztette volna a javaslat elfogadását, de akadt olyan az MSZP elnökségében, aki hangsúlyozta, ha addig semleges volt a párt, most már maradjon is az. 

A végső döntés végül nem okozott törést vagy megosztottságot a pártban, állította az Index forrása.

Stagnál, stabil, optimista

A közvélemény-kutatások alapján felemás az MSZP helyzete, a legutóbbi felmérések szerint tíz százalék alatt stagnál a párt.

A ZRI Závecz Research Intézet október közepén készített közvélemény-kutatása a biztos pártválasztóknál hét százalékra, a választókorú népesség körében hat százalékra mérte az MSZP-t.

Az Idea Intézet az előválasztás második fordulója előtt mérte a pártok támogatottságát. Szeptember végén és október elején a biztos pártválasztók és a teljes népesség körében is az MSZP stabilan a parlamenti belépési küszöbön állt (öt százalék).

A Publicus Intézet október 2–4. között készített felmérése szerint a biztos szavazó pártválasztók körében tíz százalékon, az összes megkérdezett körében pedig hét százalékon állt az MSZP–Párbeszéd támogatottsága. (A két pártot nem mérték külön.)

Pulai András, a Publicus Intézet stratégiai igazgatója az Indexnek azt mondta: a szocialista párt volt már rosszabb helyzetben, a parlamenti bejutási küszöb alatt is, ugyanakkor szerinte az már most kijelenthető, hogy az MSZP-nek több országgyűlési képviselője lesz a következő parlamentben, mint a mostaniban.

Jelenleg tizenöt tagja van a szocialisták képviselőcsoportjának. Ide értendő az MSZP-ből kizárt Molnár Gyula, illetve az előválasztáson DK-s támogatással induló Szakács László is. Pulai András azonban úgy véli, hogy a következő parlamentben húsz vagy annál több képviselője is lehet majd a szocialista pártnak, de valószínűleg kevesebb, mint a DK-nak és a Jobbiknak. Ez persze függ attól is, hogy az ellenzék milyen eredményt ér el a 2022-es parlamenti választáson.

Az MSZP az ellenzéki összefogásnak – akár kormányra, akár ellenzékbe kerülnek – stabil és meghatározó ereje lesz

– jelentette ki a Publicus Intézet stratégiai igazgatója az Indexnek.

Azt is kifejtette a párt támogatottságának alakulására kitérve, hogy az MSZP-nek mindig jót tesz, ha van valamilyen kampány, ahol meg tudja mutatni a politikusait és a szereplőit.

Bár Pulai András szerint most úgy tűnhet, hogy az MSZP éppen lokális mélypontján van, ugyanakkor relatív stabil, középpárti szerepe van. Hozzátette: az MSZP előnye és egyben hátránya, hogy van egy jól ismert brandje, amelyet valaki vagy szeret, vagy elutasít. Az előnye az, hogy az MSZP már több mint harminc éve – mikor jobban, mikor kevésbé – meghatározó szereplője a magyar politikának.

A Publicus Intézet stratégiai igazgatója nem látja, hogy az MSZP önmagában mikor tudna ismét nagy párttá válni, de ugyanez igaz a többi ellenzéki pártra is.

A kilépésekről és átlépésekről azt mondta: minden pártnál vannak ilyen mozgások, politikusok jönnek és mennek, de a nyilvánosság számára mindig az az izgalmasabb, amikor egy politikus elhagyja a pártját. Arra is felhívta a figyelmet az MSZP esetében, hogy a kilépésekkel ellentétes irányú folyamatok is zajlanak.

Példaként említette, hogy Komárom-Esztergom megye 3-as számú választókerületében Nemes Andrea nyerte az előválasztást, akit a 2019-es önkormányzati választáson még a DK támogatott, most viszont a szocialista pártot jelölte meg választott frakcióként. Nemes Andreát az MSZP mellett a Párbeszéd (a két párt közösen jelölt az előválasztáson), a Momentum és a Mindenki Magyarországa Mozgalom is támogatta.

Budapest 13-as számú választókerületében MSZP-támogatással Vajda Zoltán nyerte az előválasztást. A 2018-as parlamenti választáson még az Együtt színeiben jelöltette magát, de most ő is az MSZP-t jelölte meg választott frakcióként. Az MSZP–Párbeszéd mellett az LMP, az Új Kezdet, a Mindenki Magyarországa Mozgalom és a Magyarországi Régiókért Egyesület is támogatta.

Az egyes képviselőcsoportok létszámát befolyásolhatja még, hogy az ellenzéki pártok hogyan egyeznek majd meg a közös listáról.

Mindenesetre az MSZP társelnökei, Tóth Bertalan és Kunhalmi Ágnes nyilvános szerepléseiből ellenzéki önbizalom sugárzik.

„A változás elkezdődött! – írta Tóth Bertalan a kormányoldallal a számok terén alulmaradó, október 23-i ellenzéki rendezvény után Facebook-oldalán. – Együtt voltunk! Együtt vagyunk! Erősek vagyunk! Márki-Zay Péter vezetésével tavasszal elzavarjuk Orbánt, és leváltjuk emberellenes és korrupt rendszerét!” – fogalmazott.

Kunhalmi Ágnes az előválasztás lezárulása után közösségi oldalán azt írta, mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a baloldal, az MSZP elérje a kormányváltás célját, és hogy az a zöld-baloldali program, amelyet állítása szerint évek óta képviselnek, érvényre jusson az új kormány programjában.

(Borítókép: Isza Ferenc / AFP)



  • Hírek
  • Hírek