16:00, December 02.
Ghána 0
Uruguay 0
al-Dzsanúb Stadion H csoport
16:00, December 02.
Koreai Köztársaság 0
Portugália 0
Education City Stadion H csoport
20:00, December 02.
Szerbia 0
Svájc 0
974 Stadion G csoport
20:00, December 02.
Kamerun 0
Brazília 0

Megszületnek-e az elhalasztott gyerekek?

20160121 037 4O5A6582
2021.11.02. 14:36
Hosszú évek stagnálása után 2020-ban már több gyermek született Magyarországon, mint az azt megelőző évben – mondta a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója.

Spéder Zsolt szerint jelenleg egy átmenetben vagyunk: a korai gyermekvállalási mintáról a késői gyermekvállalási minta irányába. A szakember egy interjúban beszélt arról, hogy míg a 2011-es mélypont időszakában a gyermekvállalási hajlandóság mutatója 1,24 volt, 2011 és 2016 között folyamatosan javult ez a mutató, egészen az 1,49-es értékig, majd stagnált 2017 és 2019 között.

Viszont 2020-ban már 1,55-ig emelkedett ez az arányszám, ami azt jelenti, hogy 3 ezerrel több gyermek született abban az évben, mint 2019-ben. Ez volt az elmúlt 30 év legnagyobb gyermekszám növekedése.

Hagyományosan a 15-49 éves korosztályt, női népességet tekintjük azon népességnek, akik gyermekvállalás szempontjából aktívnak mondhatók, ezen belül talán még érdekesebb, ha csak a 20-39 éveseket tekintjük, hiszen a gyermekek döntő többsége, 90 százaléka ebben a körben születik meg. Az ő létszámuk az elmúlt tíz évben mintegy 250 ezerrel csökkent, és ez a jövőben is csökkenni fog. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a következő tíz évben 100 ezerrel csökken a 20-39 éves korosztály.

Változások a nemzetközi trendekben

Évtizedeken át az észak-európai államokat tartottuk a bezzeg országoknak, ahol a nemek közötti munkamegosztásban, a családtámogatásokban olyan kedvező feltételeket alakítottak ki, amelyek kedveztek a gyermekvállalásnak. Azonban az elmúlt 8-10 évben megváltoztak a trendek. Míg korábban  1,8-2 közötti teljes termékenységi arányszám jellemezte őket, ez Norvégiában, Finnországba, Dániában lezuhant. Finnországban például a mutató értéke 2010-ben még 1,87 volt, tavaly pedig csak 1,34. Ennek okait még vizsgálják, de az okok között elmondható, a  globalizációhoz kapcsolódó bizonytalanságok növekedése, a munkahely elvesztésétől való félelem, illetve a párkapcsolatok instabilitása.  

Magyarországon a házasságkötések száma az utóbbi években megugrott, főleg a családtámogatási intézkedések bevezetésének következtében. Tíz éve annak esélye, hogy egy nő élete során megházasodik 36 százalék volt, jelenleg ez 94 százalék.

Spéder Zsolt ennek okai között említi, hogy a  2008-as válság idején elmaradtak a házasságkötések, és utána jött egy bepótlás. Magyarországon azonban még ehhez képest is kiugró volt a növekedés. Az utóbbi 6-8 évben fontos társadalompolitikai intézkedések, adókedvezmények születtek, és még inkább a babaváró hitel bevezetése, amit viszont csak házasok vehetnek fel.  

A szakember szerint j ól nyomon követhető az 1965-ös évjárattól kezdődően, de markánsan még az 1985-ös kohorsz esetében is láthatjuk, hogy egyre későbbre halasztják a nők a gyermekvállalást és egészen a 30 éves korig nő az elmaradás az 1960-as években születettek gyermekvállalási gyakorlatától. Vagyis az elmúlt 20-25 évet a halasztás jellemezte, amikor gyermekvállalásról volt szó.

Ha visszanézünk az elmúlt 30 évre, akkor az látszik, hogy egyértelmű a korai gyermekvállalási mintáról a késői gyermekvállalási mintára való átmenet. Az átmeneti időszakban pedig minden országban a termékenység csökkenése jellemző. A kérdés, hogy hogyan sikerül a „bepótlás”, megszületnek-e az „elhalasztott” gyermekek. Vannak olyan országok, Franciaország, Hollandia, ahol szinte teljes bepótlásól beszélhetünk. Máshol pedig nem - mondta a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója.

via (portfolio.hu)

(Borítókép: Spéder Zsolt 2016. január 21-én. Fotó: Ajpek Orsi / Index)



  • Hírek
  • Hírek