Nem nyugszik a kormány, az Alkotmánybíróságon támadta meg a Kúria döntését

Viszonylag ritka eset, hogy a kormány az Alkotmánybíróságon támadjon meg egy Kúrián született ítéletet, de most megtörtént. A magyar kormány szerdán fordult indítvánnyal az AB-hoz saját népszavazási kérdésével, melyet a közelmúltban elmeszelt a Kúria. A kérdés így hangzik: „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?”

A kabinet még júliusban hozta nyilvánosságra, hogy milyen ügyekben kéri ki az emberek véleményét a gyermekvédelmi népszavazáson, ezek a következők:

• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?

A Nemzeti Választási Bizottság gond nélkül átengedte a kérdéseket, ám ahogy mi is írtunk róla, hat kérelem is érkezett a Kúriához, hogy a testület semmisítse meg őket. Egyedül a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot nevesítették a kérelmezők közül.

Bár a határozatban az áll, „a végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs”, mégis van, mert a kormány tegnap az Alkotmánybíróságra vitte az ügyet.

A Kúria az októberi határozatban azzal indokolta a népszavazási kérdés megsemmisítését, hogy „egy jövőbeni népszavazáson mind az »igen«, mind a »nem« szavazatok többsége is olyan alapjogi kollíziót eredményezne, amelyet csak az Alaptörvény módosításával lehetne feloldani, ezért a népszavazási kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja szerint kizárt tárgykört érint”. A TASZ, mely több kérelmezőt is képviselt a Kúrián, azt írta közleményében, ha az igenek kerülnének többségbe ennél a kérdésnél, akkor a népszavazás eredménye sértené az Alaptörvényben deklarált „születési nem szerinti önazonosságot”.

A kormány most úgy érvel, „a Kúria végzése az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogot sérti, mert a Kúria a népszavazásra javasolt kérdés szövegétől eltérve, annak tartalmát önkényesen kibővítve contra legem jogértelmezést folytatott”.

Bárhogy is dönt az Alkotmánybíróság, lehet még dolga ez ügyben, ugyanis mind az öt népszavazási kérdést megtámadták a Kúrián.

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)