Donáth Anna: A kamu fülkeforradalomból tömeges megfigyelés lett

Ahhoz képest, hogy júliusban, nem sokkal a botrány kirobbanása után, Pintér Sándor belügyminiszter egy érdeklődő újságírót még arra figyelmeztetett, hogy már az is törvénysértést követhet el, aki csak kérdez a Pegasus szoftverről, Kósa Lajos csütörtökön elismerte: a Belügyminisztérium vásárolta meg a nagy port kavart Pegasus kémszoftvert.

A fideszes politikus mindezt azután erősítette meg, hogy zárt ülésén az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága elfogadta Pintér Sándor belügyminiszter beszámolóját a Pegasus-ügyben. Vadai Ágnes később árnyalta a képet, szerinte nem pontosan ez hangzott el a zárt ülésen, de az nem derült ki, ki volt a szerződő fél.

A honvédelmi és rendészeti bizottság fideszes elnöke szerint ebben semmi kivetnivaló nincs. Kósa Lajos úgy látja, az érintett szolgálatok minden esetben törvényesen jártak el, bírói, illetve igazságügyi miniszteri engedéllyel végezték a munkájukat. Azt pedig az érintettek személyiségi jogainak védelmében nem hozzák nyilvánosságra, hogy kiket figyeltek meg a kémszoftver segítségével. Egyébként is, amikor a Belügyminisztérium a beszerzéskor a szerződésben vállalta, hogy senkinek sem sérti az emberi jogait.

Küldjenek egy SMS-t a barátjuknak, hogy jó lenne venni egy kerti fűnyírót, két heti kerti fűnyíró reklámok fogják elárasztani a telefonját. Ez mégis hogy jutott az illetékesek tudomására?

– nyilatkozta az ülés után a kormánypárti politikus, illusztrálva, hogy miért nem problémás szerinte a Pegasus használata, hiszen a nagy technológiai cégek sokkal szélesebb körű megfigyeléseket végeznek, mint a magyar állam.

Ezért beperelik Kósa Lajost

Vadai Ágnes, a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának ellenzéki tagja a testület Pegasus-ügyben tartott csütörtöki zárt ülése után elmondta, próbáltak rákérdezni olyan konkrét személyekre, de a miniszter sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta, hogy őket valóban megfigyelték-e a szoftverrel. A képviselő úgy fogalmazott: a miniszter nagyjából abba az irányba ment el a válaszadásban, hogy ma Magyarországon foglalkozástól függetlenül bárkit megfigyelhetnek, ha úgy gondolják, hogy gyanús, akár szervezett bűnözés, akár terrorizmus, akár titkosszolgálati tevékenység kapcsán.

A sajtótájékoztatón részt vett a szocialista Harangozó Tamás, aki kiemelte: az ülésen egy konkrét választ kaptak, méghozzá azt, hogy minden arra feljogosított szerv, „megrendelőként legalábbis”, használta a szoftvert. Hozzátette, Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter a nyáron az Információs Hivatal főigazgatójára hivatkozva még ennek az ellenkezőjét állította.

Annak nyílt megerősítésével, hogy Magyarország megvette és használja a Pegazus-szoftvert, Kósa Lajos minősített információt hozott nyilvánosságra. Ezzel pedig a Büntető Törvénykönyv 256. paragrafus (1) bekezdés alapján minősített adattal való visszaélést követett el, amely a jogszabály szerint 3 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. A Nemzetbiztonsági bizottság elnökeként meg tudom erősíteni, amit Kósa Lajos mondott. Sőt, én láttam a szerződést is. A bizottság legutóbbi, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál tartott kihelyezett ülésén megtekinthettem azt

– fogalmazta meg csütörtök este közösségi oldalán Stummer János országgyűlési képviselő, a Parlament Nemzetbiztonsági bizottságának elnöke. A jobbikos politikus azt is hozzátette, megteszi az ügyben a szükséges jogi lépéseket.

Donáth Anna szintén közösségi oldalán reagált a Pegasus-vásárlás beismerésének hírére. A Momentum európai parlamenti képviselője mindezt úgy értékelte:

a kormány tankok helyett ma kémfegyverrel megy neki saját nemzetének. A kamu-fülkeforradalomból 2021-re tömeges megfigyelés lett.

Donáth Anna azt az aggályát is felvetette, hogy a kormány ezek szerint egy másik államból licencelt kémprogrammal a saját terrorelhárításának egyik vezetőjét is megfigyelte. Nyilvánvalóan, mivel a szoftvert vásárolták és csak használják, nem fejlesztették, ezért egyszerűen nem tudhatják, pontosan mit csinál, ahogy azt sem, kinél landolnak az adatok. Azaz: bárki más tudhatott a legfőbb magyar terrorellenes szerv lépéseiről – szerepel a bejegyzésben.

Éppen ezért az EP-képviselő szerint az egyik végső tanulság, hogy ideje uniós szinten betiltani a kiberfegyverek kereskedelmét, mert nem szabad tovább építeni a félelem rendszerét.

Vizsgálattal és cáfolattal kezdődött

Mint ismert, a Pegasus-botrányban az derült ki, hogy Magyarország egyike annak a tíz országnak, amelyik megvásárolhatta az NSO nevű izraeli cég kémprogramját. Több mint háromszáz embert figyeltek meg vele, köztük politikusokat, ügyvédeket és újságírókat is. A kémprogrammal távolról, észrevétlenül lehet behatolni a kiválasztott iPhone-okba vagy Androidot futtató eszközökbe egy olyan kiskapun keresztül, amelyről a gyártók és a mobiltelefonok szoftvereinek fejlesztői sem tudnak.

A kormány határozottan cáfolta, hogy Magyarországon törvénytelen adatgyűjtés folyt volna, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Pegasus-botrányt politikai hisztériának nevezte egy júliusi Kormányinfón, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint pedig nincs itt semmi látnivaló. A magyar ügyészség vizsgálatot indított még júliusban, a hatpárti ellenzék pedig öt kérdésre várt választ.

A Nemzetbiztonsági bizottság szeptemberi ülésén Stummer János elmondta: a kormánytól nem kaptak választ a kémszoftver beszerzésével kapcsolatban, ahogy cáfolat sem érkezett arra, hogy politikusokat vagy újságírókat figyeltek volna meg vele. Időközben az Európai Unió is vizsgálatot helyezett kilátásba.

(Borítókép: Donáth Anna 2021. július 26-án. Fotó: Gorondy-Novák Edit / Index)