Mit kezdene az ellenzék a köztársasági elnökkel?

DSZZS20211023151
2021.11.07. 07:51
Alighogy véget ért az első országos előválasztás, már jöhet is a következő: napirenden a köztársaságielnök-jelölti előválasztás. Az ellenzéki pártokat erről, a közvetlen államfőválasztásról és a köztársasági elnök jogköreinek bővítéséről is kérdeztük.

Az ellenzék az elmúlt években egy Magyarországon újnak számító politikai eszköz alkalmazásába kezdett. 2019-ben, az önkormányzati választásokat megelőzően Ferencvárosban és fővárosi szinten is előválasztást tartottak, hogy megtalálják a legesélyesebb indulót.

2021-re szintet lépve már országos, 106 egyéni választókerületre kiterjedő, valamint a közös miniszterelnök-jelölt kiválasztását is célzó előválasztás volt. Ennek segítségével a részt vevő választópolgárok dönthettek arról, hogy kik induljanak a hatpárti ellenzék jelöltjeiként 2022-ben az egyéni körzetekben, és ki lesz a közös miniszterelnök-jelölt. A kétfordulós választást végül Márki-Zay Péter nyerte.

Előválasztás a köztársaságielnök-jelöltről?

Áder János mandátuma 2022. május 10-én jár le, utódjáról a megbízatás lejárta előtt legalább 30, legfeljebb 60 nappal kell döntenie az Országgyűlésnek. Az akkor még MSZP-s Molnár Gyula, aki az előválasztáson már DK-s színekben indult, áprilisban nyújtott be javaslatot arról, hogy az új köztársasági elnököt az új Országgyűlés válassza meg, mert jelen állás szerint a választások előtt a mostani parlamenti összetétel és kormánypárti kétharmad dönthet az új államfő személyéről.

Ahogy korábban beszámoltunk róla, Magyar György ügyvéd, az előválasztás lebonyolításában szerepet vállaló Civil Választási Bizottság elnöke konkrét időpontokat ismertetett az államfőjelölti előválasztásról. A jelölések november-december hónapokban történnének, utána jöhetne az előválasztás, aminek eredményét február 24-én hirdethetnék ki.

Mit szólnak ehhez az ellenzéki pártok?

Kérdéseinkkel kerestük a hatpárti szövetség tagjait, valamint hetedikként a Mindenki Magyarországa Mozgalmat.

A Jobbik szerint a döntésnek az együttműködő ellenzéki pártok részéről konszenzussal kell megszületnie a pártelnökök találkozóján. Álláspontjuk viszont így is van:

Két fontos, a javaslathoz kapcsolódó körülményt mindenképpen érdemes megfontolni. Egyrészről a hat együttműködő ellenzéki párt rengeteg energiát és anyagi forrást áldozott az előválasztások lebonyolítására, ezt ismételten egy köztársasági elnöki előválasztáshoz nehéz lenne újra biztosítani. Másrészről – véleményünk szerint – most sokkal inkább a közelgő parlamenti választásra kell koncentrálni, amikor a Fidesz egypárti túlhatalmát, az Orbán-rezsimet kell leváltanunk. Annak ugyanis van valódi tétje, míg egy a köztársaságielnök-jelölti előválasztásnak viszont nincs.

Az MSZP a közös döntést hangsúlyozta:

A miniszterelnök-jelölt és a demokrata választási szövetséget alapító hat párt a civilek bevonásával egyeztetnek, és bármilyen döntés születik, arról időben és egységesen tájékoztatják majd a közvéleményt.

A Momentum az Index kérdésére elárulta, hogy az államfőjelölti előválasztásról jelenleg is zajlanak a tárgyalások a hat ellenzéki párt, a közös kormányfőjelölt és a civilek között.

Természetesen egy ilyen fontos, a nemzet egységét szimbolizáló személy kiválasztásának optimális esetben a társadalom egészének bevonásával kellene történnie, ezért is javasolja a Momentum a köztársasági elnök közvetlen választását.

Az LMP csak az egységes álláspont ismeretében fog kommunikálni:

A köztársaságielnök-választással kapcsolatos álláspontját az LMP először a hat szövetséges ellenzéki párttal ismerteti, és ha van egységes álláspont, azt kommunikálja.

Márki-Zay Péterék szervezetétől, a Mindenki Magyarországa Mozgalomtól rövid, de egyértelmű választ kaptunk:

A Mindenki Magyarországa Mozgalom nem támogatja a köztársasági elnöki előválasztást.

A Párbeszéd szerint ebben a kérdésben a hat pártnak és a közös miniszterelnök-jelöltnek kell megegyeznie.

A potenciális jelöltekre vonatkozó kérdésünkre három párt válaszolt, de egyikük sem konkrét névvel. Az MSZP szerint nem időszerű megnevezni egyetlen jelöltet sem, de lesz majd javaslatuk. A Momentum úgy látja, hogy több alkalmas jelölt is lenne a tisztségre, de mivel nem született döntés sem közös ellenzéki államfőjelölt indításáról, sem a kiválasztás módjáról, nem időszerű megnevezni. A Jobbik-frakcióban egyelőre nem került napirendre a kérdés.

Közvetlenül választott államfő?

A Magyar Szocialista Párt 1989 óta következetesen azt képviseli, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül a nép válassza, és a köztársasági elnök a kormány ellensúlyaként működjön, ezt rögzítettük a Kormányváltást! Korszakváltást! című előválasztási programunkban is

– közölte az erre vonatkozó kérdésünkre az MSZP.

A Momentum is támogatja a közvetlen választást:

Magyarország minél demokratikusabb működése érdekében elengedhetetlen, hogy az államfői tisztség megválasztásának jogát ne az Országgyűlés gyakorolhassa, hanem a társadalom egésze.

A Jobbik kifejtette, hogy eleve az ő javaslatuk volt a közvetlen elnökválasztás bevezetése egy átfogó közjogi reform keretében. Brenner Koloman, az Országgyűlés jobbikos alelnöke két hónapja benyújtotta a parlamentnek az erre vonatkozó javaslatát, amelyet a fideszes bizottsági tagok nem engedtek részletes vitára bocsátani.

Számunkra fontos, hogy a nemzet egységét az államfő személyében is garantáljuk, és ne ülhessen pártkatona ebben a fontos közjogi tisztségben. Az államfő Magyarország egyik legfőbb közjogi méltósága, személyének közvetlen kiválasztása pedig arra sarkallja a polgárokat, hogy komolyan és alaposan elgondolkodjanak azon, milyen ember az, aki méltó arra, hogy a magyar nemzet és a magyar állam „arcaként” jelenjen meg, és annak egységét képviselje itthon és külföldön egyaránt.

A Jobbik szerint a közvetlen államfőválasztás olyan alapértékeket garantálna, „melyek nagyban meghatározzák jövőnket, a magyar polgárok jólétét és szabadságát”:

Az első ilyen terület a demokratikus rend, vagy, ha úgy tetszik, a jogállam, azaz a jog uralmának visszaállítása és megerősítése, ugyanis egy közvetlenül választott, tehát a közvélemény szemében a mostani, Orbán „bólogató Jánosának” szintjére degradált államfőnél jóval erősebb legitimitással rendelkező köztársasági elnök fontos elemét kell hogy képezze a demokráciát őrizni hivatott fékek és ellensúlyok rendszerének.

A Párbeszéd az ellenzék Közös Alap programjával összhangban támogatja a köztársasági elnök közvetlen megválasztását.

Szélesítenék a köztársasági elnök jogköreit?

Az MSZP szerint a Fidesz–KDNP „az egyes közjogi ellentétpárok összemosása és legteljesebb félreértelmezése alapján azt képviseli, hogy az államfő nem különálló hatalmi ág, így nem is lehet ellensúlya a kormánynak, hanem a végrehajtó hatalom része”. A szocialisták Schmitt Pál és Áder János államfői működését is kritizálták:

A 2010-től két éven keresztül hivatalban volt köztársasági elnök ugyanis már beiktatásakor kinyilvánította, hogy nem ellensúly, hanem a kormányzati munka motorja lesz. Hivatali ideje alatt egyetlen esetben sem élt vétójogával. Utódjának magatartása annyival szofisztikáltabb, hogy ő sosem mondta ki nyíltan ugyanezt, sőt néha még államfői vétójával is él, azonban sosem olyan módon és olyan tárgykörökben, hogy az valóban ellensúlya legyen a kormányzati működésnek. Követi tehát azt a gyakorlatot, amely szerint a független intézmények demokratikus díszletekként ugyan működnek, azonban valódi ellensúlyt nem képeznek.

Az MSZP leszögezte: a cél az, hogy a demokrácia és a jogállam helyreállítása során új korszak kezdődjön, amelyben a fékek és ellensúlyok rendszere ténylegesen működik.

Az ellenzéki pártok által elfogadott Közös Alap programban ezen túlmenően azt támogatják a pártok, hogy az elnök hatásköre bővüljön; az ismételt törvényhozási mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértések esetén például kezdeményezhesse az Országgyűlésnél, hogy az mondja ki feloszlását.

A Jobbik nem akarja a közjogi berendezkedésünket a francia vagy amerikai prezidenciális rendszerek felé tolni, inkább az osztrák mintát kell elképzelni. Megmaradna a miniszterelnöki hatáskörök zöme, de a közvetlenül megválasztott államfő „valódi kiegyensúlyozó és korrigáló szerepet tölthetne be az állam életében”.

Mivel a nép közvetlenül választaná meg a tisztségére, így eredendően nagyobb lenne a politikai ereje, tehát a jelenleginél fontosabb szerepe lenne a fékek és ellensúlyok rendszerében. A néppárti Jobbik elképzelése szerint egy jogosítvánnyal azonban bővülne a köztársasági elnök hatásköre, mégpedig az általa visszaküldött törvényjavaslatot csak kétharmaddal lehetne újra elfogadni.

A Momentum elkötelezett amellett, hogy az államigazgatásban minél jobban megvalósuljon a fékek és ellensúlyok elve, ennek elengedhetetlen részének nevezik, hogy „a köztársasági elnök ne csak jelképes, aláíró és pecsételő feladatokat láthasson el, hanem valós kontrollt gyakorolhasson a törvényhozó hatalmi ág felett”.

A Mindenki Magyarországa Mozgalom és az LMP csak az államfőjelölti előválasztásra vonatkozó kérdésünkre válaszolt, a DK-tól nem kaptunk válaszokat.

(Borítókép: Márki-Zay Péter, Karácsony Gergely, Dobrev Klára, Jakab Péter és Fekete-Győr András az ellenzéki pártok Egységben a szabad Magyarországért! címmel tartott megemlékezésén 2021. október 23-án. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)



  • Hírek
  • Hírek