Jövőre egy összegben fizetik ki a teljes 13. havi nyugdíjat

„Amikor már minden munkahelyen bevett szokás a 13. havi bérfizetés, becsületbeli kérdés, hogy az egy életen át tisztességgel dolgozó nyugdíjasok is megkapják ezt az év végi juttatást” – hangzott el az ígéret 2002 márciusában még Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölttől, aki anno hozzátette, a magyar gazdaság jelenlegi teljesítménye mellett kizárólag szándék kérdése, hogy javítunk-e a hárommillió nyugdíjas életén, vagy sem.

A politikai retró jegyében idézzük is tovább Medgyessy Péter ígéretét:

Az Orbán-kormány átlagosan 19 ezer forintot vett el a nyugdíjasoktól, amit mi még az idén visszaadunk. Sőt ennél többet is teszünk. Ezért döntöttünk úgy, hogy 2003-tól megkezdjük a 13. havi nyugdíj bevezetését. Ez új elem a programunkban, erről az elmúlt napokban egyeztettem László Csaba pénzügy- és Csehák Judit egészségügyminiszter-jelöltemmel.

Az első ciklusát kitöltő, majd hamarosan leköszönő Fidesz – miután az első Orbán-kormány mindössze 2002 tavaszán intézett egy extra háromszázalékos nyugdíjemelést – ekkor erre úgy reagált, hogy Medgyessy Péter bejelentése légből kapott, felelőtlen, puszta szavazatszerzési akció, amelynek nincsenek meg a reális gazdasági feltételei.

Rövidesen az után, hogy megalakult a Medgyessy Péter vezette MSZP–SZDSZ koalíciós kormány, 2002 augusztusában egyenlően elosztva vissza is fizették a nyugdíjasoknak a Fidesz által elvett 50 milliárdot, ami fejenként egyszeri 19 ezer forintos nyugdíjprémiumot jelentett 3,1 millió nyugdíjasnak. Mindeközben az MSZP–SZDSZ-kormányok megvalósították az özvegyi nyugdíjak jelentős emelését is.

Ezt követően a kormány valóban megpróbálkozott a 13. havi nyugdíj jogintézményének bevezetésével, ugyanakkor a Fidesz és az MDF a maga ellenzéki pozíciójából első körben meg tudta akadályozni a 13. havi nyugdíjat szentesítő törvény elfogadását. A mai is aktív politikusok közül anno nem szavazta meg a törvényjavaslatot:

• Semjén Zsolt;
• Harrach Péter;
• Rogán Antal;
• Szijjártó Péter;
• Tállai András;
• Farkas Flórián;
• maga Orbán Viktor részt sem vett a szavazáson.

A törvény ezek után átcsusszant, és csikorogva bár, de valamelyest működött, majd ráfordulva a kampányra, a Fidesz a jól bevált ígéretet elővéve 2007. január 1-től egyenesen a 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetését javasolta, amelyről 2006 februárjában még fideszes törvényjavaslat is született. Mondani sem kell, ezúttal a kormánypárti képviselők háborodtak fel, hogy micsoda felelőtlenség a 14. havi nyugdíj bevezetéséről szóló ellenzéki javaslat.

A Gyurcsány Ferenc vezetésével 2006-ban megalakult, újabb koalíciós MSZP–SZDSZ-kormány regnálása alatt végül 2006-ban, 2007-ben és 2008-ban is megkapták a jogosultak a 13. havi nyugdíjuk száz százalékát. Majd a gazdasági világválság, valamint a kormány addigi mérsékelten sikeres gazdaságpolitikájának eredményeként megszülettek azok a bizonyos gyurcsányi megszorítások.

Bár ezek eleinte ki nem végezték, de kétségtelenül utolérték a 13. havi nyugdíjat is: 2009 elejétől csak a 62. életévüket betöltött nyugdíjasokat, valamint a rokkantsági és a baleseti rokkantsági ellátásban részesülőket illette már csak a 13. havi nyugdíj. Vagy más megközelítésben: a 2009-ben 80 ezer forint feletti nyugdíjat kapókat érte veszteség, ám az alatta lévőket nem.

A 13. havi nyugdíj a jövőben nyugdíjba vonuló generációk számára mint ígéret nem tartható fenn

– ismerte be a törvényjavaslat indoklásában a kormány, majd 2010. január 1-től javasolták a 13. havi nyugdíj kivezetését.

Végül a Bajnai-kormány ugyan megszüntette a 13. havi nyugdíjat, cserébe törvénybe foglalta a már tényleges nyugdíjprémium műfaját, egész pontosan annak ígéretét a jövőre nézve.

Az Erzsébet-utalványtól a 13. nyugdíjig

Ugorva az időben, a hazai nyugdíjak történetében a következő említésre méltó mérföldkő, hogy a harmadik Orbán-kormány alatt, 2017 novemberében kaptak először a magyar nyugdíjasok valódi nyugdíjprémiumot, illetve járt nekik némi nyugdíjkorrekció is. Ahogy nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy 2017 karácsonyán, majd a választás évének húsvétján a kormány egy-egy tízezer forintos Erzsébet-utalvánnyal ajándékozta meg az időseket.

Amennyiben választási gesztusnak tekintjük a nyugdíjasoknak folyósított extra juttatásokat, említhetjük a sorban a napokban megérkező 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot a tervezettnél magasabb infláció miatt járó, 1,2 százalékos kiegészítő nyugdíjemelés mellett.

Visszatérve a 13. havi nyugdíjra, Orbán Viktor, miután korábban számtalan alkalommal ostorozta az előző baloldali kormányokat a 13. havi nyugdíj elvétele miatt, először 2020 áprilisában beszélt a nyilvánosság előtt a 13. nyugdíj visszaépítéséről.

A miniszterelnök akkor bejelentette, hogy a koronavírussal összefüggésben gazdaságvédelmi tervet dolgoznak ki azzal a céllal, hogy annyi munkahelyet hozzanak létre, amennyit a járvány tönkretesz. A terv részeként akkor család- és nyugdíjasvédelmi lépéseket is felvázolt, köztük azt, hogy

Orbán Viktor idén szeptemberben szokásos, Kossuth rádiónak adott pénteki interjújában még erre is ráígérve elmondta, szeretné, ha 2022 februárjában a nyugdíjasok nem csupán a 13. havi nyugdíj felét, hanem a teljes összeget megkapnák.

Azért küzdök, hogy a csak négy év alatt odaadni tervezett teljes 13. havi nyugdíjat már 2022-ben, azaz felgyorsítva odaadjuk az érintetteknek

– fogalmazott akkor Orbán Viktor. Ma ebből a vágyából lett konkrét politikai vállalás. 

(Borítókép: Czerkl Gábor / Index)