16:00, December 05.
Japán 0
Horvátország 0
al-Dzsanúb Stadion Nyolcaddöntő
20:00, December 05.
Brazília 0
Koreai Köztársaság 0

Mostantól nem kötelező a bejelentett lakcímen élni

DBZOL20181126015
2021.11.16. 15:36
A módosító javaslat szerint a fiktív lakóhely létesítése vagy az abban való közreműködés nem lesz többé büntethető. A Btk. erre vonatkozó szabályai is változnak, ez pedig nagyon kedvez majd a jövő évi voksturizmusnak.

Az Országgyűlés egy salátatörvénybe csempészve szavazta meg azt a módosítást, amely megváltoztatja a lakóhely fogalmát. E szerint a jövőben nem kell ténylegesen azon a címen élnie annak, aki lakóhelyet létesít. A lakóhelyből egyfajta kapcsolattartási cím lesz csak, az ottélés mellett csak vélelem szól majd – hívja fel a figyelmet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a honlapján.

Márpedig azzal, hogy az állampolgártól nem is várja el az állam, hogy a bejelentett lakcímén éljen, 

a nyilvánvalóan fiktív lakóhelyek jogi értelemben vett fiktív jellege is megszűnik.

A módosító saláta ennél is továbbmegy: a fiktív lakóhely létesítése (vagy az abban való közreműködés) egyszerűen nem lesz többé büntethető. A Btk. közokirat-hamisításról szóló része úgy módosul ugyanis, hogy a tulajdonos hozzájárulásával vagy saját tulajdonú ingatlanra bárki bejelenthet lakcímet büntetőjogi szankció nélkül – akkor is, ha már az első pillanattól nyilvánvaló, hogy nem fog ott élni.

Miért fontos és veszélyes ez?

Azért, mert az elmúlt évek választásain több alkalommal is szavaztak olyanok, akik csak azért létesítettek – tényleges ottélés nélkül – lakcímet, hogy választójoguk legyen az adott választáson. Így történt ez több esetben is a 2019-es önkormányzati választásokon, ahol a rendőrség feltárta és büntetőbíróság is szankcionálta a visszaélést. A 2018-as országgyűlési választásokhoz kapcsolódóan, amikor a voksturizmus nagyüzemben zajlott az északkeleti, határ menti régiókban, kevés elmarasztaló döntés született.

Ekkor olyanok létesítettek nyilvánvalóan fiktív lakcímet, akiknek egyetlen célja az volt, hogy a párt- vagy nemzetiségi listák mellett egyéni képviselőjelöltre is szavazhassanak. A törvénymódosítás nyomán a jövőben nem lesznek büntetőjogi értelemben felelősségre vonhatók azok (és azok segítői), akik rosszhiszeműen, kizárólag ezzel a céllal létesítenek – a tényleges ottélés szándéka nélkül – magyarországi lakóhelyet.

Ráadásul a lakóhely fogalmának módosítása zárójelbe teszi az Alkotmánybíróság (AB) által 2016-ban hozott döntés érvelését is. Az AB e döntése szerint azért elfogadható az, hogy másképp szavazhatnak azok a polgárok, akiknek van magyarországi lakcímük, illetve azok, akiknek nincs, mert „a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező választópolgárok kapcsolata az állammal közvetlenebb és erősebb, mint az ilyen állandó lakóhellyel nem rendelkező választópolgároké”.

„A Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező választópolgároktól elvárható, hogy szavazataikat (akár a külképviseleteken) személyesen adják le, figyelembe véve azt is, hogy szavazati joguk teljes, és ezért elvárható, hogy akár többletterhet is vállaljanak.” Ha azonban az állam már meg sem kívánja azt, hogy a polgár a bejelentett lakcímén éljen, kérdéses, hogy egy ilyen lakcím puszta regisztrációja miképp alapozza meg az állammal közvetlenebb és erősebb kapcsolatot azokhoz képest, akik nem regisztrálnak ilyen címet.

(Borítókép: Az Országgyűlés plenáris ülése 2018-ban. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)



  • Tippek
  • Hírek