16:00, December 06.
Marokkó 1
Spanyolország 0
Education City Stadion Nyolcaddöntő
20:00, December 06. ÉLŐ
Portugália 2
Svájc 0

Lesz-e valaha kötelező gyerekkori védőoltás a Covid ellen?

DROTI20211016031
2021.11.22. 10:14
Annak mentünk utána, van-e egyáltalán közös protokoll arra, hogyan válik gyerekkortól kötelezővé vakcinává egy védőoltás, s ez alapján mire lehet számítani a Covid elleni oltóanyag esetében. Egy volt ÁNTSZ-es szakembert és egy háziorvost kérdeztünk.

Októberben a kormány a törvény erejével hatalmazta fel a munkáltatókat, hogy bizonyos szakmákban elrendeljék a Covid elleni kötelező védőoltást. A kabinet egyelőre nem szeretné „tovább feszíteni a húrt”, Orbán Viktor ezt úgy tálalta, hogy a magyarok gyomra most nem veszi be a kötelező Covid-vakcinát.

Politikailag kényes helyzetről van szó, hisz a kormányzópárt tudja, szavazatokba kerülhet, ha egy ilyen érzékeny, súlyos társadalmi megosztottságot okozó témát le akar nyomni az emberek torkán. Ugyanakkor pontosan tudjuk, hogy védőoltások sorát adják be nekünk kiskorunkban, tehát nem ördögtől való, hogy egy veszélyes betegség ellen a kezdetekkor védettséget kapjunk.

Jelenleg hat olyan védőoltás van Magyarországon, amit gyermekkorban kötelezően meg kell kapnunk:

  • a BCG (a TBC ellen),
  • az ötkomponensű „Pentaxim” (a diftéria, a tetanusz, a pertussis, vagyis szamárköhögés ellen, illetve a haemophilus influenza B és a járványos gyermekbénulás ellen),
  • a PCV (a pneumococcus ellen),
  • az MMR (a kanyaró, a mumpsz, a rubeola ellen),
  • hepatitis B (a fertőző májgyulladás ellen)
  • a bárányhimlő ellen.

Izgalmas kérdés, hogy miképp válik kötelező gyerekkori védőoltássá egy vakcina, s hogy ez alapján a SARS-CoV-2-es koronavírus elleni oltóanyag valaha azzá válhat-e, hasonlóan – mondjuk – a DiPerTéhez vagy az MMR-hez?

Cserni István, Verőce háziorvosa szerint nehezen megjósolható, hogy a SARS-CoV-2-es vírus elleni vakcinát mikortól adhatják rutinszerűen és kötelezően a kicsiknek, mert a gyerekkorban beadott oltások különböző utakat jártak be, amíg megkapták a kötelező státuszt. A befolyásoló tényező közé sorolható, hogy a betegség milyen gyakorisággal fordul elő, milyen az előzetes kockázata, milyen súlyosan alakul a kórokozó okozta aktuális járványhelyzet, milyen a vírus terjedési rátája, mennyire hatékony és biztonságos az ellene kifejlesztett védőoltás, és mennyi időre biztosít védelmet. Az országok ezt mérlegelve saját hatáskörben határoznak arról, hogy mely oltásokat javasolnak és melyeket tesznek kötelezővé.

De kikről beszélünk, kik azok a szakemberek, akik javasolnak, s végül ki hozza meg a döntést, amely kötelezővé tesz egy oltást? Cserni István szerint ezekben a kérdésekben a járványügyi szakértők hoznak egy ajánlást, és ezután kormányzati szinten születik meg a döntés.

Ócsai Lajos mintegy 10 éven át vezette a Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi Főosztályát, részt vett az epidemiológiai döntéshozatalban. Például abban, hogy megy végig egy kötelező oltás külföldi beszerzésének folyamata.

Korábban az Epidemiológiai Központ (a Népegészségügyi Központ elődje) és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal tett szakmai állásfoglalást, javaslatot az illetékes minisztérium főosztályának bármilyen járványügyi kérdésben, s alapos mérlegelés, költség-haszon elemzés után született meg a szakmai döntés, ezután pedig a politika döntött a finanszírozhatóságról

– magyarázta a járványügyekre szakosodott orvos. Tehát a fenti stációkat kellett „bejárnia” egy vakcinának is, mielőtt kötelező oltás vált belőle. Ám ő is megerősítette, a múltban sem létezett egységes protokollút ahhoz, hogy egy védőoltás kötelezővé váljon.

Annyi bizonyos, hogy minden esetben több évnek el kell eltelnie, hogy a járványügyi szakemberek tapasztalatokat gyűjthessenek a vírusról, és hogy mennyire működőképes az ellene kifejlesztett oltás. Most például fontos lenne tudni, az egyes oltóanyagok esetében pontosan meddig tart a vírus elleni védettség, és hogy a vírus egyáltalán meddig mutálódhat. A globális átoltottság csigalassúsággal nő, ez alapján még nagyon sokáig jönnek majd az új variánsok, az immunitásról pedig egyelőre csak annyit tudunk, hogy a Pfizer 7-9 hónapos védettséget jelez a saját oltóanyagánál, de még ezt sem igazolja többéves tapasztalat.

„Függetlenül attól, hogy kötelező lesz-e valaha a Covid elleni vakcina, úgy vélem, egy pandémia idején a közegészségügyi és egyéb központi kommunikációnak szakmainak, őszintének és következetesnek lennie, ugyanis a lakosság nem ostoba. Sajnos most nem ezt látjuk.

A védőoltás iránt bizalmat kell építeni, ez sem történt meg megfelelően, márpedig ha a lakosság nem maximálisan együttműködő a járvány leküzdésében, nincs az az Isten, hogy itt valaki komoly eredményt tudjon elérni, és ez nem csak a Covidra igaz, más védőoltásokba vetett bizalomra is romboló hatást fejthet ki”

– zárta Ócsai Lajos.

Mivel sem a protokollt, sem azt nem sikerült kideríteni, egész pontosan kik döntenek róla, hogy egy oltás kötelező vagy javasolt, a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz fordultunk. Arra várunk választ, mi alapján kerül egy védőoltás javasolt vagy a kötelező besorolás alá, milyen kritériumokat vesznek figyelembe az elbíráláskor, mely szakmai szervezetek vitáznak erről, s végül ki dönt? Múlt hét kedd óta nem kaptunk választ; ahogy ez megérkezik, új cikket írunk.

Utoljára a bárányhimlő (varicella) illetve a hepatitis B ellen tették kötelezővé a gyerekkori oltást, a varicella ellenit 2019-ben, a hepatits B ellenit pedig még 1999-ben. A hepatitis B egy lassan, 10-30 év alatt krónikussá, akár rákbetegséggé alakuló járványos májbetegség. Hazánkban az öt fő halálok között ott van a májzsugorodás, a Magyar Májkutatási Társaság a 2000-es évek közepén 6-8000 ember halálát tulajdonította a hepatitisfertőzések következményének, ez pedig a jelek szerint már korábban is elég volt ahhoz, hogy kötelezővé tegyék az oltást. Ehhez járult hozzá, hogy a magyar lakosság fogékony a vírusra, illetve hogy a betegség lefolyása a járványügyi tapasztalatok alapján súlyos, akár halálos is lehet.

A járványos gyermekbénulás viszont, amely ellen szintén automatikusan oltást kapunk gyerekként (DiPerTe), teljesen eltér a hepatitis B-től, ahogy Cserni István fogalmaz, hirtelen terített le sok embert, vagyis magas volt a reprodukciós képessége. Az Orvosi Hetilap cikke szerint 1931-ben pár hónap alatt több mint 500 gyerek bénult le miatta, 1957-ben már mintegy 2500, közülük 143 beteg meghalt, ami magas halálozási arányt mutat, s az ellen fejlesztett vakcina teljesen más evolúció során vált kötelezővé 1963-ban, vagyis évtizedekkel a felbukkanása után.

Ugyanezt látjuk a TBC ellen fejlesztett BCG esetében is: a gümőkór már a 20. század elején hatalmas emberi károkat okozott, mégis 1954-ig kellett várni, hogy kötelezővé tegyék. Az orvostudomány fejlődésének felgyorsulása persze ebben is hozhat változást.

(Borítókép: Rosta Tibor / MTI)



  • Hírek
  • Hírek