Koronavírus adatok

2021. nov. 30.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Elza
2 °C
8 °C

A harmadik hullám óta majdnem megduplázódott a vírustagadók aránya

K EPA20210717067
2021.11.25. 20:45
A Policy Solutions felméréséből kiderül, a magyarok nagy része elutasítja a kötelező védőoltást, mindössze a harmaduk vette fel vagy tervezi felvenni a harmadik adag vakcinát, és egyre növekvő arányban válunk vírustagadóvá. A maszkviseletet is kevesebben támogatjuk tavasz óta. A kormány egészségügyi, szociális és munkavádelmi intézkedéseit továbbra is közepesre értékelik az emberek.

A Policy Solutions politikai elemző intézet korábban is készített felmérést a Covid társadalmi vetületéről, és most elkészítette a friss kutatását, mely itt érhető el. Az adatfelvételt a Závecz Research végezte idén szeptember 13-20. között, 1000 fős reprezentatív mintán.

A felmérésből kiderül, hogy a megkérdezettek 61 százaléka elutasítja a kötelező Covid-elleni védőoltást, míg 35 százalék támogatja. A támogatók és elutasítók százalékos aránya a kormánypártiak körében 44-52, az ellenzéki összefogást támogatók körében 37-59.

A beoltottak 45 százaléka tenné kötelezővé a vakcinát, 51 százalékuk elutasítja ezt, az oltatlanok mindössze 11 százaléka ért egyet azzal, hogy kötelező legyen, 89 százalék nem.

Azt, hogy a munkáltatók megkövetelhessék az oltottságot, 38 százalék támogatja, míg 58 százalék erre is nemet mond. Érdekesség, hogy a felmérés résztvevőinek nagy része még a vakcinalottót is elutasítja: Szlovákiában, Ausztriában és Romániában is nyereményjátékkal ösztönzik vagy ösztönözték a vakcina felvételét, aki felveszi, részt vehet a sorshúzásban. A kutatás szerint ez csupán 30 százalékos támogatottságot élvez, 62 százalék elutasítja.

A felmérésben résztvevők 24 százaléka mondta, hogy nem oltatta be magát, 72 százalék felvette a vakcinát (jelenleg 60 százalékos a kétadagos átoltottság itthon). Arra a kérdésre, hogy a nem oltottak miért nem vették fel a vakcinát, a következő válaszok születtek:

  • félnek a hosszú távú mellékhatásoktól (55 százalék),
  • kételkednek az oltás hatékonyságában (30 százalék),
  • féknek az oltás rövidtávú mellékhatásaitól (19 százalék),
  • nem félnek a koronavírus okozta megbetegedéstől (16 százalék),
  • egyéb (8 százalék).

Mindössze a válaszadók közel harmada (32 százalék) vette fel vagy tervezi felvenni a harmadik oltást, 54 százaléknak nincs ilyen szándéka. Minél idősebb valaki, annál kevésbé elutasító: a 60 év felettieknek csak a 42, a 30 év alattiaknak a 68 százaléka utasítja el harmadik adag vakcinát. Akik beadatnák 27-30 százalékban a Modernát, Pfizert vagy a Sinopharmot választanák, 19 százalék a Szputnyikot, 16 százalék a Jannsent, 15 százalék az AstraZenecát.

Menőbb a vírustagadás

Szomorú jelenség, hogy egyre nő a vírustagadók és az összeesküvés-hívők aránya.

A legtöbben a márciusi felmérésben, és a szeptemberben is azt a konteót jelölték meg, hogy Kína szabadította a világra a vírust, hogy átvegye a világgazdasági vezető szerepet.

A válaszadók 9 százaléka elfogadja az elméletet, 28 százaléka hajlik erre, 52 százalék elutasítja. Március óta 3 százalékponttal nőtt az elfogadók aránya. A második legnépszerűbb elmélet, hogy gyógyszercégek fejlesztették ki és szabadították a világra a vírust, hogy aztán gyógyszereket, vakcinákat gyárthassanak vele szemben – 2 százalékkal nőtt ennek támogatása tavasz óta, és 33 százalék hisz ebben, vagy hajlik rá. A harmadik legnépszerűbb gondolat hogy „a koronavírus vakcina meddőséget okozhat, az oltás titkolt célja a népességszabályozás”. A teljesen vagy inkább egyetértők aránya 25 százalék, az elméletet elfogadók aránya 9 százalékponttal nőtt.

A magabiztos vírustagadók („a koronavírus nem is létezik, csak egy kitaláció”) aránya 2 százalék, de az inkább egyetért választ jelölte 19 százalék: aggasztó adat, hogy tavasz, vagyis a harmadik hullám óta 9 százalékkal nőtt, csaknem megduplázódott a vírustagadók aránya.

Minél alacsonyabb iskolázottsági szintet jelölt meg a válaszadó, annál nagyobb arányban hitt valamelyik összeesküvés-elméletben.

A védőoltással titokban mikrochipet ültetnek a testünkbe elméletben 2 százalék hisz, 17 százalék hajlik rá – 4 százalékponttal nőtt a „chipes-elméletben” kicsit vagy magabiztosan hívők aránya.

Az intézet a tavaszi felmérésében is feltette a kérdést, hogy mennyire támogatnák az emberek a kötelező higiéniai intézkedések újbóli elrendelését, és ezt most is megkérdezték. Jelzésértékű, hogy a legnépszerűbb intézkedés a fertőtlenítő pontok kihelyezése volt a boltokban – tízből hat ember támogatja –, de már ezt is 10 százalékkal kevesebben helyeselték, mint tavasszal.

A kötelező maszkviselettel is tele a hócipője a válaszadóknak: 13 százalékkal csökkent a kötelező maszkhordást támogatók aránya tavaszhoz képest. 53-45 arányban vélik úgy a megkérdezettek, hogy a pandémia után már nem lenne szükség kötelező maszkviselésre a tömegközlekedésen, az üzletekben pedig még ennyien sem támogatják, hogy maszkot húzzunk (57-41 százalék). A tanulmány kollektív felejtést lát ez alapján, vagyis az emberek közel fele tudja, hogy szükséges lenne visszatérően viselni a maszkot, mert ezzel meg tudjuk óvni magunkat, de egyszerűen belefáradtak abba, hogy felhúzzák.

Csábító az otthon melege

Izgalmas kérdés, hogy miképp sikerült visszatérni a 3 járványhullám után az eredeti kerékvágásba, hogyan tudtunk visszatérni a lezárások nélküli világba. A megkérdezettek 73 százalékának ez nem okozott gondot, 27 százaléknak igen.

Tízből hat ember nem akar több időt otthon tölteni a korábbiakhoz képest, tízből négyen viszont azt mondták, arra döbbentek rá, hogy piszok jó dolog több időt otthonról tevékenykedni.

Ez főleg a budapestiekre igaz (62 százalék), a fővárosiak, a kisvárosokban ez az arány 39 százalék, a falvakban 33 százalék, a megyeszékhelyeken 31 százalék.

A válaszadók többségének nem okozott lelki problémát az elmúlt egy év feldolgozása, viszont 28 százalék érzi úgy, hogy lelki segítségre szorul, 29 százalék pedig még mindig feszeng társaságban.

A budapestiek állítják, ők jobban szenvedtek

A családi kassza miatt kevesebben panaszkodnak a negyedik hullámban: márciusban még 39 százalék, míg most 20 százalék nyilatkozott úgy, hogy romlott az anyagi helyzete, javulásról a válaszadók 2 százaléka beszélt. Érdekesség, hogy a kormánypártiak csekélyebb számban számoltak be anyagi visszaesésről (15 százalék) az ellenzéki szavazókhoz képest (24 százalék), a pártnélküliek a kettő között találhatóak (19 százalék). A harmadik hullámhoz képest összesen mindössze 4 százalék mondta, hogy javult a helyzete.

A földrajzi bontást nézve az látszik, hogy a budapestiek számoltak be legnagyobb arányban anyagi visszaesésről (27 százalék), a kisvárosokban jóval kevesebben nyilatkoztak így (16 százalék). Azt nézve ez nem meglepetés, hogy a szolgáltatószektort véreztették ki leginkább a pandémiás korlátozások, a legtöbb egység pedig nagyvárosban és a fővárosban található. A 18 év alatti gyermeket nevelők arányban tapasztaltak anyagi veszteséget, és majdnem kétszer akkora arányban veszítették el a munkájukat (11 százalék), mint a gyermektelenek (6 százalék).

Kedvező képet fest, hogy a válaszadók negyede pozitívan látja a jövőjét anyagi szempontból (24 százalék), 62 százalék nem számít változásra, és csak 6 százalék vár további visszaesést.

A felmérésben arról is kérdeztek, hogy milyennek minősítik a kormány egészségügyi intézkedéseit a járvány idején. A márciusi közepes „érdemjegy” (3 pont) nem romlott, csekély mértékben javult (3,2). A pártnélküliek 3,1 pontot átlagoltak, a kormánypártiak 4,1-et, az ellenzéki érzelműek 2,4-et az 5-ös skálán.

A kormány gazdasági válságkezelése ugyanolyan átlagos pontszámot kapott, mint az egészségügyi intézkedései (3,2).

Ugyanakkor a többség (55 százalék) hiányosnak tartotta a szociális és munkavédelmi intézkedéseket, 38 százalék elégedett volt az intézkedésekkel, ez márciushoz képest 4 százalékpontos növekedés. Itt érdekes a pártnélküliek választása: 56 százalékuk volt elégedetlen, 32 százalékuk úgy véli, jól tette a dolgát a kormány szociális-munkavédelmi téren.

Tavasz óta nem változott a magyarok problémalistájának első három helye, vagyis azok a kérdések, amelyekkel szemben a legtöbb kifogást emeli a lakosság.

  1. magas megélhetési költségek (47 százalék)
  2. alacsony fizetések (46 százalék)
  3. az egészségügyi ellátás alacsony színvonala (38 százalék).

A korrupció problémája a negyedik helyre ugrott tavasz óta, és előre furakodott (7. hely) a magas lakásár. A felmérés szerint kifulladt a kormány migrációellenes kampánya, mert már csak a megkérdezettek 10 százaléka (13. hely) szerint jelent ez problémát Magyarországon. Ennél is kevesebb embert mozgatott meg a homoszexuális propaganda jelentette aggály, amelyet a válaszadók 8 százaléka jelölt meg emésztő gondként. Ez alapján elmondható, hogy

nem a politikai kommunikáció által napirenden tartott veszélyképek viszik a prímet.

(Borítókép: MTI / EPA / Yoan Valat)