Koronavírus adatok

2022. jan. 17.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Piroska
-3 °C
5 °C

Simicskó István: Fontos és hasznos lépés volt a kerítésépítés

BP-2640
2021.11.29. 19:51
Az államok feladata, hogy garantálják polgáraik biztonságát, amire az illegális bevándorlás igenis veszélyt jelent – nyilatkozta az Indexnek Simicskó István, aki szerint a segítséget kell odavinni, ahol a baj van, és nem a bajt behozni Európába. A Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője állítja, a jövőben még inkább fölerősödhet a migrációs nyomás.

Önt korábban kerítésügyi miniszternek is nevezték a sajtóban. Hogy látja, bevált az, aminek a megépítését annak idején elvállalta?

Amikor 2015 nyarán szembesültünk azzal, hogy mintegy négyszázezer illegális bevándorló masírozott keresztül az országon, egyértelmű volt, hogy intézkedni kell. Fontos feladat volt a fizikai határzár, a kerítés megépítése, mert egy ilyen hatalmas tömeget senki nem tudott volna másképp megállítani. A kerítés a mai napig állja a sarat. Fontos és hasznos lépés volt a megépítése. A válsághelyzetek kezelése minden kormány számára kihívás, és nekünk sikerült megtalálnunk a megoldást arra, hogy megvédjük a magyar embereket.

A kerítés megléte ellenére is hallani olyan híreket, hogy az ország területén belül fognak el migránsokat. Hogy tudnak mégis bejutni hazánkba az illegális bevándorlók?

A bevándorlás segítésére szakosodott bűnszervezetek – akik amúgy kihasználják a migránsokat és elveszik a pénzüket – rendkívül találékonyak, és mindig újabb módszereket próbálnak ki. Olyan is előfordult például, hogy egy speciálisan átalakított, dupla falú gépjárműben próbáltak becsempészni embereket, és az sem ritka, hogy alagutat ásva próbálkoznak. A határon szolgálatot teljesítő járőreink modern eszközökkel rendelkeznek, hőkamerák vannak a kerítéseken, amelyek jelzik a behatolási kísérleteket. Az embercsempész bűncselekmények felderítése azért is igen hatékony, mert a korábban megoldott esetek alapján a hatóságok tudnak az embercsempészek új módszerei ellen is készülni.

Mennyien próbálkoznak mostanában a bejutással, és közülük hányan járhatnak sikerrel?

Tavalyhoz képest több mint háromszorosára nőtt a nyomás a déli határon. Idén már most meghaladja a százezer főt a határsértők száma.

Ez a nyomás már az afganisztáni kivonulás hatása? Honnan jönnek a bevándorlók?

Ha nincsenek papírjai a bevándorlónak, nehéz igazolni, hogy ténylegesen honnan származik, de az látszik, hogy ma már többségükben afgánnak vallják magukat a határsértők. Tudjuk, hogy a tálibok visszatérése milyen problémákat okozott Afganisztánban. Visszaköszönt a leszámolások korszaka, hiszen sokakat azok közül, akik együttműködtek a nemzetközi erőkkel, megöltek vagy bántalmaztak. Újabb migránsáradat érkezésével kell tehát számolnunk mindennek következtében. Ezzel az Európai Uniónak is számolnia kellene. Komolyan kell vennie az uniónak is a külső határok védelmét. Az államok létezésének értelme, hogy garantálják a polgárok biztonságát. A migráció igenis veszélyt jelent. Nemcsak a terrorizmus miatt, hanem a no go zónák és a párhuzamos társadalmak kialakulása miatt is.

Már 2015-ben elkezdődött a vita, hogy magasan képzett munkaerő, nők és gyerekek vagy hódító csapatok érkeznek a határra. Milyen az összetétele a mostanában feltartóztatott bevándorlók csoportjainak?

Megdöbbentő, de a legtöbb esetben valóban fiatal férfiak jönnek. Ennek talán az lehet az oka, hogy őket küldik előre a családok, hogy térképezzék fel az európai megélhetés lehetőségeit. Úgy vélem, ez is igazolja az álláspontunkat, hogy oda kell vinni a segítséget, ahol a baj van, és nem a bajt idehozni Európába.

Mintha az elmúlt hónapokban változott volna a fizikai határvédelemhez való hozzáállás Európában. Mi lehet ennek az oka?

Mára jó néhány ország átvette a gyakorlatunkat, ami mutatja, hogy a kerítés valóban megoldást jelenthet. A lengyelek most építenek kerítést, és a litvánoknál, a spanyoloknál és a portugáloknál is épült fizikai határzár. Régóta érkeznek arról jelzések, hogy Afrika és Ázsia bizonyos országaiból, ahol drasztikusan növekszik a népesség, miközben az életkörülmények romlanak, nőni fog a migrációs nyomás. Ráadásul Európa elöregedőfélben van, és ma már az internet segítségével mindenhova eljutnak az információk, így nem véletlen, hogy egy tömeges, milliós nagyságrendű népvándorlás lehetőségéről régóta beszélnek a biztonságpolitikával foglalkozó szakemberek.

Lehet, hogy amit az elmúlt években tapasztaltunk, az csak a bemelegítés volt. Ezért is indokolt a kerítés fenntartása, és más országok is rá fognak döbbenni arra, hogy követni kell a magyar példát, különben nem tudják megvédeni a saját állampolgáraikat.

A kormány kifogásolja, hogy az unió nem támogatta anyagilag a határkerítés megépítését. Ön szerint miért zárkózik el ettől továbbra is az EU, ha ma már más a kerítések megítélése a nemzetközi politikában?

Először azt hittük, hogy hanyagságról van szó az unió részéről, és valóban azért nyitottak mindenkinek a befogadására, mert azt hiszik, hogy akik jönnek, azok mindnyájan menekültek és könnyen integrálhatók. De máig nem segített Brüsszel még csak anyagi értelemben sem. Pedig a fizikai határzár kiépítése mintegy 590 milliárd forintba került, és a kerítéssel a schengeni külső határokat is védi Magyarország.

Említette, hogy a lengyeleknél is kerítés épül. Mit gondol az ottani helyzetről? Miért azon az útvonalon próbálkoznak a bevándorlók?

Egyre sokrétűbb a nyomásgyakorlás bizonyos országokra. Hibrid hadviselésnek is nevezhetjük, illetve negyedik generációs hadviselésnek, amelyben számos olyan eszközt alkalmaznak, amelyet korábban nem használtak. Az ilyen hadviselés bizonytalanságot szeretne előidézni a célországban, és destabilizálni a politikai berendezkedést. A megnövekedett migráció is képes nyomás alá helyezni egy országot, hiszen komoly próbatétel egy társadalom számára, ha nagy tömegben jelennek meg benne hirtelen az eltérő kultúrájú emberek. Lengyelország gyengítése is lehet tehát a célja ennek a migrációs nyomásnak.

Olyan hírek is voltak az elmúlt hetekben, hogy lövések dördültek a lengyel határon. Ha ne adj isten tényleg fegyveres atrocitásra kerülne sor, akkor is kiállna a kormány a lengyelek mellett?

Mindig szem előtt kell tartani a szükségesség és az arányosság elvét. Egy katona vagy rendőr esetében szigorú szabályok vonatkoznak a fegyverhasználatra.

Nem állítom, hogy semmiképpen nem fordulhat elő, hogy kritikus helyzetben eldördül egy lövés, de látjuk, hogy 2015 augusztusa óta a déli határunk nagy nyomás alatt van, Röszkénél erőszakos betörési kísérlet is történt, és mégis vízágyúkkal és a határ lezárásával sikerült megvédeni az átkelőt. Bízom benne, hogy Lengyelországban sem jutunk el oda, hogy fegyvert kelljen használniuk a hatóságoknak.

Ha erőszakkal, tömegesen, esetleg fegyverrel próbálnak bejutni az országba bevándorlók, esetleg szükség lehet fegyverhasználatra, de ne felejtsük, hogy ez elrettentést is jelenthet.

A kormány továbbra is azt hangsúlyozza, hogy az ellenzék bevándorláspárti, pedig többször is kijelentették már ennek ellenkezőjét baloldali politikusok. Nem gondolja, hogy nekik is valóban megváltozhatott az álláspontjuk?

Abból érdemes kiindulni, hogy a baloldal vezetője egyértelműen Gyurcsány Ferenc, és az ő jövőképe szerint az Európai Egyesült Államok létrehozására van szükség. Karácsony Gergely pedig idén augusztusban azt mondta az egyik német lapnak, hogy továbbra is támogatják a bevándorlást, de tudják, hogy ezzel nem lehet választást nyerni Magyarországon, ezért inkább nem beszélnek a témáról. Ezek után mondhatja a baloldal, hogy bevándorlásellenes, de a korábbi nyilatkozataik fényében nehéz ezt elhinni.

Egyébként miért kell ön szerint elutasítani az erősebb európai integrációt?

Hatalmas kockázatot jelentene az Európai Egyesült Államok létrehozása a nemzeti identitásunk megőrzésére nézve.

Mi azt mondjuk, hogy csak az erős tagországok alkotta unió lehet erős. Óriási átalakulást jelentene, ha egy olvasztótégelyben feloldódnának az európai nemzetek identitásai, és ráadásul még milliós nagyságrendben eltérő kultúrájú bevándorlókat is beengednénk.

Ez az európai civilizáció teljes átalakítását jelentené, aminek a következményeivel aztán a gyermekeink és unokáink szembesülnének igazán.

2018-ban egyértelműen a bevándorlásra hegyezték ki a kampányt a jobboldalon. Arra számítsunk, hogy jövőre is ez lesz az első számú téma?

Az embereknek látniuk kell, hogy két alapvetően eltérő világkép közül választhatnak. Az a kérdés, milyen világban szeretnénk élni, és milyen országot hagyhatunk a gyermekeinkre. Vagy azt mondjuk, hogy mi voltunk az utolsó magyarok, mint az utolsó mohikánok, és ezentúl európaiak leszünk, elfogadva a párhuzamos társadalmak kialakulását, vagy megőrizzük az örökségünket és a nemzeti identitásunkat. Megkerülhetetlenül fontos kérdések ezek.

Önök továbbra is azt mondják, kvótákat akar az EU, pedig ma már arról van szó, hogy azok az országok, amelyek nem fogadnak be bevándorlókat, támogassák anyagilag azok erőfeszítéseit, amelyek igen. Mi ezzel a gond? Nem igazságos ez az elképzelés?

Remélem, nem arra gondol az Európai Unió, hogy Magyarországnak kvázi védelmi pénzt kellene fizetnie másoknak azért, hogy hozzánk ne jöjjenek bevándorlók. Arra kellene inkább áldoznunk, hogy az európai embereket megvédjük minden veszélytől és bajtól.

Brüsszel másképp értelmezi a migrációt, mint mi vagy például a többi visegrádi ország. Nem gondolom, hogy az uniós bürokraták letettek volna a szétosztási kvótáról, és ha újabb migránsáradat érkezik, ismét elő fogják venni ezt az elgondolást.

Ők ugyanis olyan vegyes kultúrájú társadalom kialakításában érdekeltek, amelyben már nincs nemzettudat, mivel így tudnák létrehozni a vágyott Európai Egyesült Államokat. A céljuk egy határozott identitással nem rendelkező fogyasztói társadalom kialakítása, amelyben könnyen befolyásolhatók az emberek.

Ön milyen alternatívát állítana szembe ezzel?

Jókai Anna fogalmazta meg, hogy három fontos szempont van az életünk vezetésében. Az első az egészséges éntudat, hogy emberek vagyunk. A második a nemzettudatunk, hogy őrizzük az anyanyelvünket és a magyarsághoz tartozásunkat. A harmadik pedig az Isten-tudat, amely egyfajta lelki kapcsolódást jelent a természetfölöttihez. Szerintem ez a hármas identitás adja annak a lehetőségét az ember számára, hogy földi életét kellő tartással, hivatását betöltve, értelmesen tudja megélni. Ha pedig bármi hiányzik ebből a három szempontból, akkor kiszolgáltatottá válunk.

Ön úgy látja, hogy ma már nincs mód mindennek megfelelően élni?

A mai világban érvényesülő erők az Isten-tudatunkat és a nemzettudatunkat már régóta támadják. Az emberi éntudatunkat pedig drasztikusan felerősítenék, amikor az individualista életérzést szorgalmazzák úgy, hogy elsősorban a praktikus szempontokat, nem pedig az erkölcsi értékeket és az érzelmi világot hangsúlyozzák. Így olyan kiszolgáltatott egyének jöhetnek létre, akik már nem tudják megvédeni magukat és közösségüket. Megfelelő kötődések nélkül ugyanis nem vagyunk képesek leküzdeni a nehézségeket és úrrá lenni az élet kihívásain.

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)



  • Vennék
  • Hírek